Súlyos diplomáciai és kommunikációs csapdába eshetett a Tisza-kormány a Kárpáti Nyolcak (C8) regionális együttműködés körül kibontakozó nemzetközi botrányban. Miközben Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlésben és a közösségi médiában is kategorikusan letagadta Magyarország tagságát, az ukrán állami dokumentumok, az európai uniós diplomáciai beszámolók, sőt magának a magyar Külügyminisztériumnak a hivatalos megerősítései is teljesen cáfolják a kormányzati narratívát.
Egyre zavarosabbá és diplomáciai szempontból egyre kellemetlenebbé válik Magyarország számára a Kárpáti Nyolcak (C8) körül kialakult botrány. A Tűzfalcsoport blog idézte fel, hogy Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben kategorikusan kijelentette, hogy Magyarország nem tagja a C8-nak, sőt úgy fogalmazott: „Meghívtak minket, és mi jó okkal nem mentünk el”. Amikor Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter értetlenségének adott hangot a magyar álláspont miatt, a miniszterelnök ennél is tovább ment. Egy kommentben többek között azt írta:
„Segítek neked. Teljesen elfogadhatatlan azt állítani egy szuverén országról, hogy tagja egy nemzetközi együttműködésnek az érintett ország előzetes egyeztetése vagy hozzájárulása nélkül.”
Csakhogy az azóta előkerült újabb dokumentumok alapján teljesen érthető Kijev megdöbbenése.
Ilyen nincs: az éj leple alatt Magyar Péter kommentháborúba bocsátkozott az ukrán külügyminiszterrel
Talán még a Tisza-kormány sem tudja, minek a tagja
A blog szerint a Telex már a csúcstalálkozó napján megkérdezte a Külügyminisztériumot, van-e magyar képviselet a rendezvényen. A tárca közölte: a kijevi magyar nagykövetség vezetője részt vesz az eseményen. Magyar Péter parlamenti felszólalása után a lap ismét rákérdezett, mire a Külügy másodszor is megerősítette ugyanezt, és már a diplomatát is megnevezte: Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő volt jelen. A minisztérium ekkor azt hangsúlyozta, hogy Magyarország „a fórumon elfogadott nyilatkozathoz nem csatlakozott”.
Ez utóbbi formálisan igaz. A Kárpáti Integrációs Kezdeményezés (CII) csúcstalálkozójának politikai deklarációját Ausztria, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna képviselői fogadták el; Magyarország és Csehország nem szerepel az aláírók között.
Ám ebből nem következik az, hogy Magyarországnak nincs köze a C8-hoz, vagy hogy a kormány semmit sem tudott a kezdeményezésről. Könnyű belátni, hogy egy kormány nem küldi el a nagyköveti teendőket ellátó diplomatáját egy olyan szervezet rendezvényére, amiről nem tud.
Alapvető félreértések
A másik probléma, hogy folyamatosan keveredik a C8 és a Kárpáti Integrációs Kezdeményezés. Az ukrán elnöki hivatal saját összefoglalója szerint a szeptember 18-i találkozó a Kárpáti Integrációs Kezdeményezés első csúcstalálkozója volt, és ezen indult el a C8 politikai formátuma. Az ukrán fél ugyanebben a közleményben név szerint nyolc országot sorol fel:
Ukrajnát, Ausztriát, Lengyelországot, Romániát, Szerbiát, Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot. Azt is előre közölték, hogy a magyar képviselők az esti gazdasági programhoz csatlakoznak.
A CII ráadásul hónapokkal korábban is nyíltan napirenden volt. Május 26-án, a kijevi Nemzetközi Városok és Régiók Csúcstalálkozóján Zelenszkij arról beszélt, hogy már dolgoznak a Kárpáti Integrációs Kezdeményezésen és előkészítés alatt áll a Kárpáti makrorégió nemzetközi fóruma, a C8 Summit. Azon a rendezvényen Magyarország is képviseltette magát – történetesen Karácsony Gergely budapesti főpolgármester is jelen volt –, bár ennek önmagában nincs köze ahhoz, hogy a magyar kormány milyen álláspontot foglalt el a CII-ről. A jelentősége inkább az, hogy a kezdeményezés ekkor már egyáltalán nem volt titkos vagy ismeretlen projekt.
Még nehezebben fér össze a „nem tárgyaltak velünk” állítással Andrij Szibiha július 24-i hivatalos közleménye. Az ukrán külügyminisztérium szerint Szibiha Orbán Anita magyar külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetése során többek között különös figyelmet szentelt a Kárpáti Integrációs Kezdeményezésnek. Emellett a nemzeti kisebbségekről és egy későbbi magyar–ukrán vezetői találkozóról is egyeztettek.
Ehhez képest Magyar Péter hétfőn azt állította: „Elég, hogy én vagyok a magyar miniszterelnök, és ha én nem tudok róla, akkor higgye el, Magyarország nem vesz részt ebben”. Arról viszont biztosan tudnia kellett, hogy létezik a kezdeményezés, hacsak Orbán Anita nem hallgatta el előle az információt.
Nem akármilyen eseményről van szó
A Tűzfalcsoport szerint a szeptemberi rendezvény mérete viszont még furcsábbá teszi a helyzetet. Az ukrán elnöki hivatal szerint a Kárpáti Gazdasági Fórumra közel 1400 résztvevő érkezett 25 országból, köztük a Kárpáti Kezdeményezés valamennyi részt vevő államából. Több mint 800-an kormányokat, régiókat és önkormányzatokat képviseltek, a gazdasági szférából pedig közel 400 vállalat érkezett a C8 országaiból. Az EXPO-részlegen mind a nyolc kárpáti országnak külön pavilonja volt. Az előtérben pedig szépen ott sorakoztak a részes országok zászlói, köztük Magyarországé is.
A rendezvény hivatalos beruházási portfóliója ráadásul Magyarországhoz 14,3 milliárd eurónyi projektet rendelt, a szervezők honlapja pedig következetesen nyolc C8-országról beszél, és az ukránok hónapok óta közéjük sorolják hazánkat is.
Fontos kiemelni azt is, hogy a rendezvény nem valamiféle ukrán nemzeti konferencia volt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke videóüzenetben köszöntötte a fórumot. Azt mondta, a csúcstalálkozó fontos lépés a régió közös jövőképének kialakítása felé, és név szerint „Carpathian Initiative”-ként hivatkozott az együttműködésre. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának főtitkára, Mathieu Mori pedig személyesen is ott volt Bukovelben. Az Európa Tanács erről szóló hivatalos beszámolójának már a címe is figyelemre méltó:
A közlemény ezután név szerint felsorolja a nyolc országot: Ausztria, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna, majd hozzáteszi, hogy a Kongresszus támogatni fogja a kezdeményezést az érintett nyolc tagállam helyi és regionális hatóságai közötti szorosabb együttműködésre.
Tehát az Európa Tanács és az Európai Unió vezetése is úgy támogatta a Kárpáti Integricós Kezdeményezést, mint nyolc ország, avagy a C8-ak együttműködését.
Ehhez képest a magyar kormány kommunikációja jelenleg két, egymással nehezen összeilleszthető állítást tartalmaz: Magyarország „nem ment el” és nem része a C8-nak, miközben a saját Külügyminisztériuma közli, hogy a képviselője ott volt, és dokumentáltan korábban is egyeztetett a kezdeményezésről. Mindennek tetejébe Magyar Péter úgy állítja be az egészet, mint valami ukrán diplomáciai hacket.
Súlyos ellentmondás a magyar külügy részéről
A kezdeményezés szervezése tehát nyíltan zajlott, Szibiha és Orbán Anita tárgyalt is róla, Magyarországot számtalanszor a tagok között említették, és az első rendezvény neve, helye, programja és az ideje sem volt titok, ráadásul a Külügyminisztérium elküldte a kijevi ügyvivőt, és azon mások is részt vettek Magyarországról. A Tisza-kormánynak számtalan lehetősége lett volna arra, hogy szóljon Kijevnek: vonjanak ki egyet a C8-ból, és legyen az inkább csak C7, mert mi nem veszünk részt benne.
Hogy ezt nem tették meg, az vagy a teljes alkalmatlanságra, vagy arra utal, hogy egészen addig, amíg az ukrán stratégiai kőolajkészletek Magyarországra telepítésének terve ki nem derült, hazánk tagsága Magyar Péterék számára magától értetődő volt.
Mivel a kezdeményezésről az Európa Tanács és az Európai Bizottság is tudott – ráadásul úgy, hogy annak Magyarország is a tagja – a Tisza-kormány mostani ámokfutása nem csak az ukrán-magyar kapcsolatokat terheli meg. Vajon mit gondolhatnak most a másik hét részes állam, valamint az európai és az uniós intézmények vezetői rólunk? Bármi történt is a háttérben, egy dolog már biztos: még soha senki nem járatta le így Magyarországot a nemzetközi porondon, mint Magyar Péter és Orbán Anita – írja a Tűzfalcsoport blog.
Balról, majd az óramutató járásával megegyezően: Jiri Drahos, a cseh parlamenti felsőház, a szenátus alelnöke, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Nicusor Dan román elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Christine Schwarz-Fuchs, az osztrák parlamenti felsőház, a Szövetségi Tanács elnöke a tárgyalóasztalnál a Kárpáti Nyolcak (C8) elnevezésű új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Bukovel üdülőhelyen 2026.szeptember 18-án. Az ukrán elnök kezdeményezésére megalakult regionális formációt Ukrajna, Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Románia és Szerbia alkotja – Fotó: MTI/EPA/PAP/Vladiszlav Musziienko