Kockázatos vállalkozásba kezd a Tisza – írta a kormány csütörtökön bejelentett részletes nyugdíjtervei kapcsán a Konfront, felidézve egy 1999-es jogalkotási próbálkozást.

Mielőtt erre kitérünk, idézzük fel Kármán András közlését. A pénzügyminiszter tájékoztatása szerint az öregségi nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése mellett és a megszokott inflációkövető nyugdíjemelésen felül 2027-ben sávos nyugdíjemelést is végrehajtanak, mégpedig a legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatása érdekében.

Ezt pedig a következőképpen nézne ki. Akinek a nyugdíja a januári emelés után sem érné el a 108 ezer forintot, annak az összeget 120 ezer forintra növelik. A 108 és 125 ezer forint közötti nyugdíjaknál 12 ezer forintos, a 125 és 130 ezer forint közöttieknél 10 ezer forintos, a 130 és 135 ezer forint közöttieknél 8 ezer forintos, a 135 és 140 ezer forint közöttieknél pedig 6 ezer forintos emelés jön. A 140 és 146 ezer forint közötti nyugdíjak esetében a kormány 146 ezer forintra növeli az ellátást.

Alkotmányos aggályok…

A Konfront ugyanakkor felidézte, hogy 1999-ben azonban, amikor Orbán Viktor első kormánya ugyanezzel próbálkozott, az ügy az Alkotmánybíróság (AB) elé került. Az AB akkori döntésében azt írta: „az állampolgárnak alkotmányos igénye van az életszínvonal megőrzésére és a nyugdíjak közötti arányok fenntartására”, valamint azt is, hogy „a biztosítási és a szolidaritási elem arányainak önkényes megváltoztatása pedig – a 26/1993. (IV. 29.) AB határozatban foglaltak alapján – alkotmányosan nem megengedett.”

…és más típusú aggályok

Nem csak jogi természetű problémák körvonalazódnak a kormány nyugdíjterveivel kapcsolatban. A pénzügyminiszter augusztus végén már beharangozta a mostani közlését, a közösségi médiában azonban nem aratott osztatlan sikert: bejegyzése alatt messze többségbe kerültek a kritikus megnyilvánulások.