Brutális válság elé néz a világ, ami Magyarországot is térdre kényszerítheti: lassan elfogynak az olajtartalékok, a gáz sem kivétel.
A közel-keleti válság hatásai évekig elhúzódhatnak. A világpiaci olajtartalékok szintje már így is kritikus, és a tél még csak ezután jön. A piaci szereplők brutális forgatókönyvekkel riogatnak.
Bár az idei tél kezdete még odébb van, a világpiac számára ténylegesen hozzáférhető, tárolókban lévő olaj mennyisége már most vészesen fogy az iparági vezetők szerint. A londoni Energy Intelligence Forumon többen is megkongatták a vészharangot amiatt, hogy ez a helyzet sérülékenyebbé teszi a piacot, és felfelé hajtja az árakat.
Az elmúlt időszakban a kormányok és az energetikai vállalatok többször is a készleteikből bocsátottak olajat a piacra, hogy enyhítsék a globális olajpiacra nehezedő nyomást, amelyet idén példátlan ellátási zavarok sújtanak a közel-keleti konfliktus és az orosz-ukrán háború miatt – írta a Reuters.
„Jelenleg kevesebb mint 6 milliárd hordónyi kereskedelmi készlet maradt, amelynek túlnyomó része a gyakorlatban nem hozzáférhető, így a rendszer már most komoly terhelés alatt áll” – jelentette ki a londoni fórumon Amin Nasser, a szaúd-arábiai állami olajvállalat, a Saudi Aramco vezérigazgatója.
Nasser szerint az iráni háború kezdete óta több mint 1 milliárd hordó olajat szabadítottak fel, főként szárazföldi kereskedelmi készletekből, azonban ez volt az utolsó igazán jelentős eszköz, amely még rendelkezésre állt.
Döntött az energiaügynökség, de ez sem elég
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 100 millió hordónyi nyersolaj és dízel piacra bocsátására készül, hogy enyhítse a meredeken emelkedő dízelárakat. Egyelőre azonban nem világos, hogy ebbe beleszámítanak-e olyan mennyiségek is, amelyek az IEA márciusi, rekordméretű, 400 millió hordós első készletfelszabadításából még nem jutottak el ténylegesen a piacra.
„Sok egyeztetésre volt szükség, de végül 100 millió hordóról született döntés. A készletszintek már kritikus tartományba érnek. Legfeljebb 10 százalék hozzáférhető, ezért is okoz nehézséget számukra még 100 millió hordó előteremtése is” – mondta Nasser az IEA lépéséről.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a világ napi olajkereslete nagyjából 102 millió hordóra tehető.
„Az olajpiac korábbi tartalékpuffereinek eltűnése sérülékenyebbé tette a piacot” – emelte ki a londoni eseményen Mike Wirth, a Chevron vezérigazgatója, hozzátéve, hogy ez megemelte az olajárak alsó támaszszintjét.
A konferencián megszólaló vállalatvezetők szerint az olajpiaci zavarok 2027-ben, és az után is fennmaradhatnak, mivel a globális kereslet kielégítése mellett akár évekbe is telhet a készletek újbóli feltöltése.
A helyzetet nehezíti, hogy a tárolókban lévő olaj nem teljes egészében használható fel azonnal. Ennek részben működési okai vannak – például a tartályok alján maradó, technológiailag nem kitermelhető mennyiség vagy a csővezetékekben lévő olaj –, részben pedig szabályozási és politikai tényezők, például az előírt minimális vésztartalékszintek.
Kevés az olaj a tárolókban, és ahhoz sem férünk hozzá
Nasser hozzátette, hogy világszerte óriási igény mutatkozik további tárolókapacitások és készletek kiépítésére. Shaikh Nawaf Al-Sabah, a Kuwait Petroleum Corporation vezérigazgatója elmondta, hogy vállalata belföldön, valamint külföldi finomítóinál is növelni kívánja tárolókapacitásait.
Russell Hardy, a Vitol árupiaci kereskedőcég vezérigazgatója pedig úgy gondolja, hogy
a világ arra szorul rá, hogy a Közel-Keletről tengeri úton exportált olaj eljusson a piacokra, hogy a téli időszakban fennmaradjon az egyensúly, mivel nyugaton már nincs igazán további leépíthető készlet.
Az Amerikai Egyesült Államok stratégiai kőolajtartalékában lévő nyersolaj mennyisége 1982 októbere óta nem látott mélypontra süllyedt az amerikai energiaügyi minisztérium adatai szerint.
A földgázkészletek szintén jelentősen megcsappantak, ami az árakat különösen érzékennyé teszi a hirtelen kiugrásokra. Tengku Muhammad Taufik, a Petronas vezérigazgatója szerint egy kemény tél vérfürdőt idézhet elő a gázpiacon 2027 első negyedévében, ha a tárolói készletszintek a minimum közelébe süllyednek.
Teherhajók és olajszállító tartályhajók a Hormuzi-szorostól keletre fekvõ Ománi-öbölben 2026. június 16-án – Fotó: MTI/AP