Magas marad az államadósság, miután a Tisza-kormány idén alaposan megduzzasztotta és a költségvetési hiányból is csak lassan faragnak – ez derült ki Magyar Péter kedd reggeli rádióinterjújában. Érdekes, hogy a miniszterelnök ezekről a nem túl fényes adatokról az Országgyűlésben hétfőn nem beszélt, pedig felszólalását igen hosszúra nyújtotta.

Hétfőn napirend előtti felszólalásában ismertette Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés részleteit, a hosszúra nyúlt beszédből azonban pár fontos szám kimaradt.

Magyar Péter bejelentette: hozzányúlnak az anyák szja-mentességéhez, kivezetik az árrésstopot

A kormányfő ugyan jelezte, hogy a dokumentumban 4,9 százalékos hiánycéllal számolnak, ám nem ejtett szót sem arról, hogy mekkora inflációval, sem arról, hogy milyen gazdasági növekedéssel számolnak jövőre. Ezt a Fidesz frakcióvezetője, Bóka János szóvá is tette.

Ezt pótolta ma reggel a Kossuth rádiónak adott interjújában.

Ebből kiderül, hogy az idei 1,7-1,8 százalékos növekedés és hasonló mértékű infláció után

jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján pedig 3 százalék az inflációs célszám.

Magyar Péter arról is beszélt: 2030-ig egy középtávú pályát rajzoltak, amely alapján addigra 3 százalék feletti gazdasági növekedést szeretnének elérni.

Hiány és adósság

A költségvetési hiány 2027-ben 4,9 százalékos lehet, ami a Pénzügyminisztérium várakozása szerint 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ra pedig már 2,8 százalékra csökken. Tehát a mutató lassan ereszkedik csak. Ennél is kedvezőtlenebb az államadósság ügye. Ennek kapcsán a miniszterelnök azt közölte:

a 2026-os 77,5 százalék után 2027-re 77,2 százalékra csökken a ráta.

Csakhogy az államadósság az év elején ennél jóval kisebb volt, a GDP 74,4 százalékát tette ki. A ráta a Tisza-kormáy alatt ugrott meg és a jelek szerint a kabinet nem is csipkedi majd magát a csökkentésért.

Béremelések

Hétfőn a büdzsé ismertetésekor a miniszterelnök 670 milliárd forintnyi béremelést jelentett be, köztük a nyugdíjemelést, valamint azt is, hogy megduplázzák a családi pótlékot. Ezzel kapcsolatban megjegyezte:

„tehát több marad az embereknél, ennek lesz egy kis inflációnövelő hatása, de ez a 3 százalék teljesen átlagos”.

Szó esett az euró bevezetéséről is, itt konkrét részleteket nem közölt, mert a tervek nem jelentenek garantált eredményeket. Hangsúlyozta, hogy mindent megtesznek, hogy az állampolgárok életén könnyítsenek, tartsák a pályát és elvégezzék a feladataikat, tartsák a költségvetést, és ha ennek az útnak a végén eljutnak az ERM II-be, akkor az „csak bónusz”.

A hétfőn ismertetett költségvetési tervezet alapján érdemes felidézni, mi várható jövőre:

• Megduplázzák a családi pótlékot 2027-től egy lépésben, erre 300 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre. Az édesanyák szja-mentességénél ugyanakkor havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárt vezetnek be, és a kedvezményt nem terjesztik ki a 40 év feletti kétgyermekes anyákra.
• Csökkentik a minimálbér adókulcsát, 9 százalékra, ez mintegy 2,5 millió munkavállaló esetében jelent kevesebb szja-fizetést.
• A minimálnyugdíjat megnégyszerezik, 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik, és az alacsonyabb nyugdíjakat is növelik.
• Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatás első heti részlete is – arról nem esett szó, mi lesz a további részletekkel.
• A közszférában több mint 600 ezer dolgozó bére emelkedhet, amire összesen 677 milliárd forintot különítenek el.
• Az egészségügyi szakdolgozók fizetését 17, a szociális és gyermekvédelmi dolgozókét 17,8, a rendvédelmi alkalmazottakét pedig 15 százalékkal emelik.
• Az állami egészségügy 510 milliárd forint többletforrást kap.
• Vége lesz az Otthon startnak, helyette jön a Wekerle+ program, amely új lakások esetében fix 3, használt ingatlanoknál pedig fix 5 százalékos kamatozású hitelt kínálna a 18–41 év közöttieknek.
• Kivezetik az árrésstopot.
• Bevezetik a vagyonadót.
• Az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél 9 helyett néhány százalékponttal magasabb lesz a társasági adó.
• Nem változtatnak a babaváró hitel, a csok, a falusi csok-hitel és a rezsicsökkentés szabályain.

Fidesz: A kormány azoktól vesz el, akik többet akarnak dolgozni

A Fidesz szerint a Tisza jövő évre tervezett költségvetése azoktól vesz el, akik többet akarnak dolgozni, és előrébb akarnak jutni.

Az ellenzéki párt Magyar Péter keddi rádióinterjúját kommentáló közleményében azt írta, a miniszterelnök itt is „összevissza beszélt”, nem számít, hogy mit mond, csak az, hogy mi történik.

„A valóság pedig az, hogy egy baloldali költségvetést készítenek. Azoktól vesznek el, akik többet akarnak dolgozni és előrébb akarnak jutni” – értékelt az ellenzéki párt.

A Fidesz szerint a vállalkozások és a munkaadók számára ez az adóemelés költségvetése: nem előrejutást, hanem visszalépést jelent, és veszélyezteti a munkahelyeket, visszahozza a Magyarországon régóta ismeretlen munkanélküliséget. Adóemelést hoz az édesanyáknak és 138 ezer katás kisvállalkozónak; ez a költségvetés csökkenő béremeléseket és növekvő árakat jelent – mutat rá a kommüniké.

A párt hangsúlyozta: Magyarországon ma nem új adókra és nem adóemelésekre, hanem a munkát terhelő adók csökkentésére van szükség.

Magyar Nemzet
MTI

Magyar Péter miniszterelnök interjút ad a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában a közmédia óbudai stúdiójában 2026. október 20-án. Jobbról Hatvani Tóth Erika műsorvezető – Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt