A jegybankelnök figyelmeztetett: a forint immár kevésbé fékezi az inflációt.

Alapvetően érinti a kamatokat és a magyar euró bevezetésének esélyét az új költségvetési pálya, és az MNB kedden úgy tarthatta havi kamatülését, hogy a legfontosabb részletek éppen kiderültek. Varga Mihály elnök is megszólalt az MNB kamatdöntése után sajtótájékoztatóján: azt már megtudtuk, hogy a kamatok ezúttal nem változtak, de hogy látják a jövőt a forint kibocsátói?

Az eurót illetően a labda a kormánynál van – fejtegette Varga Mihály.

Második hónapja nem folytatja korábbi kamatcsökkentéseit a Magyar Nemzeti Bank, miközben alapvetően átalakulnak a magyar gazdaság keretei. A múlt hónapban maga az MNB csökkentette inflációs célját és közölte előrejelzéseit, hétfőn és kedden pedig részben ezekre alapozva Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter az új költségvetés részleteit mondta el, amelyek alapvetően befolyásolják a jegybank működését és a forint felváltásának esélyeit euróra. Az időzítés úgy hozta, hogy azonnal megszólalhatott Varga Mihály, az MNB-elnöke is a keddi kamatdöntő ülést követő szokásos sajtótájékoztatóján e sorskérdésekről, az infláció várható alakulásáról és a forint árfolyamáról.

A költségvetésről e hét elején tengernyi információ került nyilvánosságra, és még több fog, amikor a parlament elé is beterjesztik: ezeknek elemzése biztosan időt vesz igénybe az MNB-nél és a pénzügyi műhelyekben.

A fő keretek ismeretében – ha a költségvetési terv valósággá válásának esélyeit még elemezni is kell – már formálhat előzetes véleményt a jegybank, amelynek 3 százalékos jövő évi inflációs előrejelzését vette alapul a tervezésben a pénzügyminisztérium.

A költségvetés maga rövid és hosszabb távon maga is befolyásolja az inflációt. A hiány csökkentése pedig a feltétele annak, hogy a Tisza-kormány ígérete szerint éveken belül az euró válthassa forintot, és ezzel az Európai Központi Bankhoz kerüljön az MNB jogköreinek java része. Addig azonban még az MNB állapítja meg a kamatok hazai szintjét, az inflációs kockázatokhoz szabva. A kamatszint pedig a jóval alacsonyabb euróövezetihez közelíthet, ha hiteles a kormány vázolta pálya az euró felé.

Kurali Zoltán, az MNB elnökhelyettese két hete már kijelentette: ha már van ilyen terv, akkor érdemes mielőbb megvalósítani, és belépni az euró előszobáját jelentő ERM II árfolyamrendszerbe már 2029-ben. Maga Varga Mihály szombaton már hűtötte a kedélyeket, amikor arról beszélt: az euró nem csodaszer, így önmagában nem jelent megoldást a gazdasági kihívásokra, ezért a cél nem a gyors, hanem a sikeres euróövezeti csatlakozás. Akármilyen a tempó: a piaci kamatok csak akkor szállnak lejjebb, ha a kormány vázolta költségvetési pálya hiteles, és a végrehajtása sem siklik ki – ellenkező esetben a befektetők szabadulnak a forinttól és a magyar állampapíroktól.

Varga Mihály: az euróról a kormánynak kell döntést hozni, és ez még nem született meg

Az energiaárak magas szintje, az emelkedő hozamkörnyezet, a világgazdasági és pénzügyi piaci kilátások kockázatai óvatos monetáris politikát tesznek szükségessé – kezdte a keddi kamatdöntés indoklását Varga Mihály. Mindjárt hozzátette:

„A hazai gazdaságpolitikai intézkedések és azok piaci fogadtatása befolyásolja a monetáris politika mozgásterét”.

– Ez már utalás a kormányzati bejelentésekre. Amellett, hogy a költségvetési pályát az ástabilitási mandátumunk szempontjából vizsgáljuk, a Költségvetési Tanács tagjaként is értékelni fogom azt – mondta Varga Mihály.

A későbbiekben visszatért a témára, hangsúlyozva, hogy a költségvetési tervek alapvetően befolyásolják a folyamatokat, így ezeket az MNB szoros figyelemmel követi őket. A Költségvetési Tanács tudomásom szerint nem kapta még meg a költségvetés tervezetét – válaszolta egy kérdésre –, így az MNB sem.

„Nyilvánvalóan meg fogjuk várni a dokumentumokat, ez alapján alakítjuk ki majd az álláspontunkat, ami a hiányszámot és egy lehetséges fiskális pályát illeti” – ígérte.

„ A jegybank mandátumának megfelelően, ha ez egyébként nem veszélyezteti az árstabilitás kérdését, akkor támogatjuk a kormány gazdaságpolitikáját.

Hozzá kell tennem azt is, itt egyik kérdés a euróövezetre vonatkozott, hogy az euróövezeti csatlakozás nem egy év fiskális teljesítményén múlik, ehhez egy fegyelmezett, tartós fiskális politikára van szükség. Kérek még egy-két nap türelmet, értékelni fogjuk az új dokumentumokat” – mondta.

A költségvetés és az euró bevezetése a sajtótájékoztató visszatérő eleme volt, az újságírói kérdések zöme vonatkozott ezekre. A euró bevezetéséről kérdésre Varga Mihály elmondta: ismertek a kormányzati nyilatkozatok, de hivatalos kormánydeklaráció még nincsen.

Más az ERM II-be (az euró előszobáját jelentő árfolyamrendszerbe) való belépés, és más az euró bevezetése – emelte ki. Az ERM II-höz viszonylag gyorsan lehetne csatlakozni, elindítva az euróra való felkészülést. Maga az euró bevezetése egy ettől eltérő későbbi időpont, amihez sok előkészítő munka szükséges, és ebből majd az MNB-nek is ki kell vennie a maga részét – emelte ki.

Varga Mihály hangsúlyozta: ha a kormány is úgy látja, ezt az előkészítő munkát el kell végezni – a döntésnek azonban a kormányon belül kell megszületnie, és a többi érintett intézmény ezt követően tud csatlakozni a folyamathoz.

Hatalmas és nem szűnő kockázatok lesnek ránk külföldről

A jegybank elnöke részletesen beszélt az energiaárak és a nemzetközi kötvényhozamok emelkedéséről, ami a magyar gazdaság számára is kockázatokat hordoz. A nemzetközi piacok továbbra is hozamemelkedésre számítanak, a nagy jegybankok pedig az emelkedő inflációs nyomás miatt a következő hónapokban folytathatják a kamatemeléseket – emelte ki Varga Mihály, és hozzátette, hogy a francia kötvénypiaci feszültségek tovább növelték a bizonytalanságot. Ami a régiónkat illeti: a cseh és a lengyel jegybank tovább emelheti az irányadó rátákat.

Összességében a magyar gazdaság és monetáris politika külső környezetét számottevő bizonytalanságok jellemzik.

„Ezért a hazai pozitív folyamatokkal együtt is összességében az óvatos monetáris kamatpolitika fenntartását tartjuk indokoltnak”

– vont mérleget.

A forint árfolyama sokat segített, de már a következő hónapokban sem lesz ez így

Az MNB-elnök beszélt a forint árfolyamáról is: ez továbbra is erősebb, mint az év elején, és hozzájárult a magyar infláció csökkenéséhez. A forint árfolyamának régiós szinten is nagy ingadozása emellett figyelmet érdemel – tette hozzá.

Az utóbbi hetekben mérséklődtek ezek az ingadozások, ehhez pedig hozzájárult az MNB óvatos megközelítése is – emelte ki (a kamatok változatlanul hagyására utalva). A következő hónapokban a forint erősödése már csak részben ellensúlyozza a magasabb energiaárak és a dohánytermékek emelkedő adójának hatásait – mondta. Az MNB a következő hónapokra némileg emelkedő inflációval számol, aztán az infláció átmenetileg tovább emelkedhet, mielőtt 2028-ban a 2,5 százalékos célra csökken – így látja most a jegybank.

Világgazdaság

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke – Fotó: MTI/Purger Tamás