Magyar mérnökök és kutatók állásfoglalást tettek közzé az energiapolitika kapcsán.

Magyarország biztonságos és folyamatos energiaellátása sorskérdés, emlékeztet közleményében a Professzorok Batthyány Köre, amely szerint amennyiben a kormányzati energiapolitika kimerül az Európai Unió hibás és hamis szemléletének követésében, az nagyon hamar a szakadék szélére sodorja a magyarországi energiabiztonságot.

Az EU energiapolitikája hibás, mert az erőltetett zöldátállás műszakilag lehetetlen; hamis, mert a dekarbonizáció hivatkozási indokaként feltüntetett tudományos konszenzus összeomlott.

Alapfogalmainak sokasága is tisztázatlan. A torz szemlélet eluralkodását évtizedek óta lobbicsoportok erőltetik, de a jelenlegi helyzet kialakulásáért ma már tudományos és szakmai szervezetek is felelősek, mutat rá a kommüniké, amelyet szakemberek jegyeznek.

„Mi – a Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportja, a Lévai Energia Akadémia, valamint az egykori Energiapolitika 2000 Társulat munkásságát ismerő mérnökök és kutatók – hazánk energiabiztonsága és minden magyar állampolgár érdekében néven nevezzük e problémát, és kitartunk korábbi javaslataink mellett” – hangsúlyozza a közlemény.

A javaslatok lényege a következő:

1. Hazánk energiaellátásának minél inkább nagy energiasűrűségű nukleáris és fosszilis energián kellene alapulnia: Paks I–II-n, valamint a lehető legnagyobb mértékben hazai ligniten, szénen és szénhidrogéneken. Nélkülözhetetlen a bizonyítottan biztonságos kőolaj- és gázimport is, amely energiatárolásként is felfogható.

2. A fotovoltaikus nap- és szélenergia részesedése Európa-szerte messze meghaladja az észszerű mértéket. Szeszélyességükből fakadó hiányaik és többleteik egyre elviselhetetlenebbek. A tervezett hazai szélerőmű-telepítés csupán a már meglévő nehézségeinket súlyosbítaná. Nyugat-Európában a lakott területek közelében a szélerőművek már nem kívánatosak; telepítésüket – a kiépített gyártókapacitás hasznosítása érdekében – már csak Európa keleti felében szorgalmazzák.

3. Az egyéb, úgynevezett megújuló energiaforrások – a geotermikus energia, a biomassza és a vízenergia – a természeti környezettel való gazdálkodás részei. A vízenergia lehetőségei okos, a helyzeti energiát megőrző vízmegtartással valamelyest növelhetők lennének.

4. A szakemberek szorgalmazzák a hazai energiatermelés potenciális lehetőségeinek fizikai valóságon alapuló felmérését. A vitás kérdések tisztázását a természeti-fizikai valóságot ismerő, az ideológiai korlátokon túl látó mérnökök és természettudományi kutatók véleményére kell alapozni.

5. A szakemberek meggyőződése, hogy az energiafogyasztás mértékletességet kíván – elsősorban a villamosenergia-fogyasztás terén –, ugyanakkor a kellő bőségű energia az egészséges környezet biztosításának is előfeltétele.

Az állásfoglalás a PBK energia-munkacsoport tagjai, továbbá számos mérnök és kutató – közöttük a „Mennyi? Mi mennyi? XXX.” rendezvény résztvevői – biztatására készült.

Első aláírók: Szarka László Csaba r.t., Bársony István r. t., Szabó Csaba Attila DSc, Szabó József Zsigmond DSc, Kádár György DSc, Biró Tamás DSc, Kádár Péter CSc, Csernai László, a Norvég Tud. Akad. tagja, az MTA külső tagja, Mezey Pál, az MTA külső tagja, Livo László c. egy. docens, Készei Ernő DSc, Kocsis Ferenc okl. mérnök, Papp Éva PhD, Verbőci József okl. bányamérnök, Merksz Péter okl. közgazdász, Balásházy Imre DSc

A Paksi Atomerőmű – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert