Az osztrák kancellár 2021-ben korrupciós vádak közepette mondott le. Sebastian Kurz bukásának okait a brit The Telegraph megszerezte dokumentumok új, meghökkentő fénybe helyezik: nem akárki állítja, hogy közreműködött. A volt kancellár nem kommentál, de lássuk, mit állít az orosz kém.

Korrupciós vádak miatt mondott le 2021-ben Sebastian Kurz, aki az európai nagypolitikában időnként bizonyos ügyekben Orbán Viktor magyar kormányfővel fogott össze. A volt kancellárt első fokon még el is ítélték egy ügyben, de tavaly tavasszal jogerősen felmentették, de posztjára természetesen nem került vissza. Bukásának okairól most elképesztő új információt közölt a brit The Telegraph.

Sebastian Kurz, aki 2017-ben, 31 éves korában a világ legfiatalabb kormányfője volt, nem tartozott Brüsszel kedvencei közé, ha nem is olyan mértékben, mint Orbán Viktor. Első kormányába bevette a radikális jobboldali Szabadságpártot, és voltak olyan kérdések, mint a migráció, amelyekben az akkori magyar kormányfő oldalán tűnt fel. Más ügyekben vitáik voltak.

Korrupciós vádakkal sok európai politikust torpedóztak meg az elmúlt években-évtizedekben Európában. Kurz 2021-es bukása még az ukrajnai háború kitörése előtt történt, és akkor aligha gondolhatta bárki, hogy évekkel később újabb bőrt lehet lehúzni róla, de most, hogy, s hogy nem, orosz szál került elő. A The Telegraph birtokába került és vasárnap hírré vált dokumentumok szerint egy orosz kémfőnök azt állította: közreműködött az osztrák kancellár megbuktatásában.

Ausztria két nagy botránya kapcsolódott össze

Jan Marsalek, a Wirecard szökésben lévő egykori vezetője állította – írja a brit lap –,

hogy részt vett egy olyan műveletben, amelynek során „sikeresen megbuktatták” Sebastian Kurzot.

Az üzeneteket, amelyekről a The Telegraph által megismert titkos nyomozati iratok számolnak be, Marsalek – a világ egyik legkeresettebb szökevénye – Orlin Roussevnek, kémhálózata vezetőjének küldte. Roussevet azóta Nagy-Britanniában kémkedés miatt börtönbüntetésre ítélték.

Maga Marsalek 2020 júniusa óta bujkál, amikor vállalata, a német technológiai óriásnak számító Wirecard összeomlott, miután 1,6 milliárd fontos hiányt tártak fel a könyveiben. Csalás miatt körözik, és több európai országban, köztük szülőhazájában, Ausztriában is kémkedés gyanújával folyik ellene vizsgálat. Eltűnése óta kiderült – emlékeztet a lap –, hogy több mint egy évtizede dolgozott a Kremlnek, a brit rendőrség pedig azt közölte, hogy „ipari méretű” kémtevékenységben vett részt.

Ha Marsalek állításai bebizonyosodnak, az egyértelmű bizonyítéka lenne annak, hogy az orosz állam közvetlenül beavatkozott egy uniós tagország politikai vezetésének alakításába

– robbantja a dinamitot a The Telegraph.

Amikor a brit hatóságok felszámolták Marsalek Roussev által vezetett kémhálózatát, a rendőrség több százezer üzenetet foglalt le, amelyek részletesen bemutatták a brit területről szervezett műveleteket. Az üzenetek egy részét megosztották más országok hatóságaival, köztük az osztrákokkal. Az osztrák nyomozók azt vizsgálják, hogy saját hírszerzőik szolgáltattak-e információkat Marsaleknek, és ezen keresztül az oroszoknak.

„Sikeresen megbuktattuk” Sebastian Kurzot

Az egyik nyomozati irat, amelyet a The Telegraph – az Axel Springer Global Reporters Network tagja – megvizsgált, olyan üzeneteket tartalmaz, amelyeket a hatóságok által Marsalekként azonosított személy küldött 2021. október 22-én, „Rupert Ticz” álnéven.

Marsalek egy olyan „fickóról” beszélt, aki „egy ideig valójában nekünk dolgozott”, de akit „most a volt kancellár csapata boszorkányüldözésnek vet alá”.

Ezután azt írta, hogy „sikeresen megbuktattuk” a volt kancellárt azzal, hogy „lefoglaltuk annak az embernek a mobiltelefonját”, aki „a titkos kampányfinanszírozásukat intézi”.

Marsalek ezután megosztott egy cikket a Kurz elleni korrupciós vádakról és egy mobiltelefonról, amelyet Thomas Schmidtől, a kancellár egyik legközelebbi munkatársától, az osztrák pénzügyminisztérium korábbi magas rangú tisztviselőjétől foglaltak le. Schmid telefonját 2019 novemberében foglalták le. A készülékről visszanyert kiterjedt üzenetváltások később több korrupciós nyomozás fontos bizonyítékaivá váltak.

Marsalek kapcsolatait Ausztria korábbi belföldi hírszerző szolgálatával, a BVT-vel már alaposan vizsgálták. Több magas rangú hírszerzőt és rendőrtisztet azzal vádolnak, hogy információkat adtak át neki, amelyeket az orosz állam használhatott fel.

Kurz nem kívánta kommentálni sem az üzeneteket, sem a nyomozók értékelését – zárja cikkét a brit lap.

Világgazdaság

Címlapkép: Facebook / Sebastian Kurz