Február óta először ülnek ismét tárgyalóasztalhoz Oroszország és Ukrajna képviselői az Egyesült Államok közvetítésével, hogy megpróbáljanak véget vetni a közel öt éve tartó háborúnak. Az Abu-Dzabiban kedden kezdődő béketárgyalások középpontjában a biztonsági garanciák állnak, miközben Donald Trump amerikai elnök szerint Moszkva és Kijev már közel lehet a megállapodáshoz.

Újabb fordulóhoz érkeznek az orosz–ukrán béketárgyalások: november 10-én és 11-én Abu-Dzabiban folytatódnak az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. Az ABC News beszámolója szerint a találkozó legfontosabb kérdése az lesz, milyen biztonsági garanciákat kaphat Oroszország és Ukrajna egy esetleges békemegállapodás keretében. A felek legutóbb februárban folytattak hasonló egyeztetéseket, amelyek akkor nem vezettek érdemi előrelépéshez. A mostani találkozót ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök optimista kijelentései előzték meg.

Béketárgyalás ellentétekkel

A tárgyalások megkezdése előtt továbbra is jelentős különbségek vannak Moszkva és Kijev álláspontja között. Vlagyimir Putyin orosz elnök ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna vonja vissza csapatait abból a négy régióból, amelyet Oroszország 2022 szeptemberében egyoldalúan annektált, de azóta sem tudott teljes egészében elfoglalni. Moszkva emellett azt követeli, hogy Ukrajna mondjon le NATO-csatlakozási törekvéseiről, fogadjon el korlátozásokat haderejére vonatkozóan, valamint változtasson az orosz nyelvet és a Moszkvához kötődő ortodox egyházat érintő intézkedésein.

Az orosz vezetés átfogó békemegállapodást szeretne, és továbbra is elutasítja az általános tűzszünetet. Putyin álláspontja szerint a harcok átmeneti felfüggesztése lehetőséget adna az ukrán hadseregnek az erőgyűjtésre és fegyverkészleteinek feltöltésére.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezzel szemben nem hajlandó önként lemondani olyan területekről, amelyeket Oroszország katonailag nem tudott elfoglalni. Kijev a hadsereg korlátozását is elutasítja, és továbbra is ragaszkodik a nyugati biztonsági garanciákhoz. Az ukrán vezetés szerint az első lépésnek az azonnali tűzszünetnek kell lennie, a területi kérdések rendezéséhez pedig Putyin és Zelenszkij közvetlen találkozójára lenne szükség.

Ukrajna olyan biztonsági garanciákat szeretne kapni szövetségeseitől, amelyek a NATO kollektív védelmi rendszeréhez hasonló biztosítékokat nyújtanának egy esetleges újabb orosz támadással szemben.

Zelenszkij november 5-i interjújában hangsúlyozta, hogy a megállapodásnak egyértelmű választ kell adnia arra, mi történne, ha Oroszország ismét megtámadná Ukrajnát. Az ukrán elnök szerint pontosan meg kell határozni, mely országok, milyen eszközökkel és mikor lépnének közbe.

Moszkva ugyanakkor szintén biztonsági garanciákat követel. Az orosz vezetés régóta kifogásolja a NATO közép- és kelet-európai katonai jelenlétét, amelyet saját biztonságára nézve fenyegetésnek tart. Az európai katonák esetleges ukrajnai állomásoztatását is elutasítja, és korábban figyelmeztetett, hogy az ilyen erőket legitim katonai célpontnak tekintené.

Donald Trump szerint közel lehet a háború lezárása

Donald Trump amerikai elnök a vasárnap sugárzott 60 Minutes című műsorban arról beszélt, hogy

Moszkva és Kijev már nagyon közel állhat a megállapodáshoz.

Ugyanakkor arra is utalt, hogy egy esetleges békerendezés következtében Ukrajna területi helyzete megváltozhat.

JUST IN: Trump tells 60 Minutes a Russia-Ukraine deal is very close, accusing Zelenskyy of disrespecting Moscow in early talks.

Publicly pressuring Kyiv ahead of Abu Dhabi signals Washington will force concessions for a ceasefire.
pic.twitter.com/sVQFymeOfe

— The Signal Wire (@thesignalwire_) November 9, 2026

Az amerikai elnök november 4-én Kirill Dmitrijev orosz különmegbízottal is találkozott a Fehér Házban, ezt követően pedig egy Ukrajnán túlmutató, szélesebb körű európai biztonsági megállapodás lehetőségéről beszélt. Trump szerint az egyezség nemcsak Ukrajnát, hanem akár egész Európát is érintheti. Az amerikai diplomáciai erőfeszítésekben Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, Trump veje játszik meghatározó szerepet.

Kushner korábban arról írt, hogy a tárgyalások célja olyan gyakorlati megoldások kidolgozása, amelyek valamennyi fél biztonsági aggályait kezelik, csökkentik az újabb konfliktus veszélyét, és kiszámíthatóbb európai biztonsági rendszert teremtenek.

A lehetséges megállapodás elemei között állandó biztonságpolitikai egyeztetések, megbízható válságkommunikációs csatornák, nagyobb katonai átláthatóság és a feszültségek csökkentését szolgáló kölcsönös intézkedések is szerepelnek.

Sajtóhírek szerint az orosz küldöttséget Vlagyimir Medinszkij, Putyin elnöki tanácsadója vezeti, aki már a korábbi békeegyeztetéseken is képviselte Moszkvát. Az ukrán delegáció élén Rusztem Umerov, az ukrán külföldi hírszerző szolgálat vezetője áll.

A diplomáciai erőfeszítések ellenére a harcok továbbra is folytatódnak. Az elmúlt hetekben mindkét fél fokozta a drón- és rakétatámadásokat, Oroszország pedig az ukrán energetikai infrastruktúra elleni csapásokkal igyekszik nyomást gyakorolni Kijevre a tél közeledtével.

Az Európai Unió is képviselteti magát Abu-Dzabiban

A béketárgyalásokkal kapcsolatban hétfőn az is kiderült, hogy az Európai Unió két magas rangú tisztviselőt küld AAbu-Dzabiba – számolt be a Politico. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megerősítette, hogy az unió képviselői jelen lesznek az egyeztetések helyszínén. A Bizottságot Björn Seibert, von der Leyen kabinetfőnöke, az Európai Tanácsot pedig Anna-Maria Boura, António Costa elnök külpolitikai főtanácsadója képviseli. Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság nemzetbiztonsági tanácsadói szintén jelen lesznek Abu-Dzabiban.

Az azonban egyelőre nem tisztázott, hogy az európai képviselők helyet kapnak-e a közvetlen orosz–ukrán egyeztetéseken. A Politicónak nyilatkozó egyik uniós tisztviselő szerint az európaiak nem lesznek jelen magukon a tárgyalásokon. Moszkva korábban ellenezte az európai országok közvetlen bevonását a folyamat jelenlegi szakaszába. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Európa jelenlegi hozzáállása mellett a részvétele nem segítené a tárgyalásokat.

Az Európai Unió vezetői között eközben továbbra is vita van arról, milyen formában képviseljék Európa érdekeit a békefolyamatban. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a múlt héten António Costának küldött levelében kifogásolta a tárgyalási formátumok folyamatos változását, és szélesebb körű európai részvételt sürgetett.

A november 10-én kezdődő abu-dzabi találkozó így nemcsak az orosz–ukrán háború lezárásának lehetőségéről, hanem Európa jövőbeli biztonsági berendezkedéséről is szólhat.

Origo

Címlapkép: Civilek.info