Őszre ígérte az új klímatörvényt a Tisza-kormány, novemberben azonban még a tervezet sem került nyilvánosságra. A környezetvédő civil szervezetek attól tartanak, hogy a késlekedés miatt veszélybe kerülhet az új szabályozás idei elfogadása. Ezért nyílt levélben fordultak Magyar Péter miniszterelnökhöz, sürgetve a társadalmi egyeztetés mielőbbi megkezdését.

Nyílt levélben fordultak környezetvédelmi civil szervezetek a miniszterelnökhöz, mert attól tartanak, hogy a kormány klímatörvény-tervezetének csúszása miatt az idén már nem marad elég idő a társadalmi vitára és a törvény elfogadására – közölte a Magyar Természetvédők Szövetsége.

A közleményben felidézték, Magyar Péter miniszterelnök augusztus 23-án bejelentette, majd augusztus 27-én az Országgyűlésben is megerősítette, hogy ősszel benyújtják az új klímatörvényt.

A civilek bizakodva fogadták, hogy a kormány is dolgozik az új szabályozáson.

Kiemelték,

november elején a kormány tervezete még nem nyilvános, és a széles körű társadalmi vitára bocsátás menetrendje sem ismert. A levél aláírói attól tartanak, hogy így az év végéig nem marad elég idő a tervezet érdemi megvitatására és parlamenti elfogadására.

Köztudott, hogy a kapcsolódó egyre sürgetőbb intézkedések megtervezése és megvalósítása, a hazai és EU-források felhasználása megalapozott szabályozás nélkül nem sikerülhet, ezért

minden késedelmes nap sok hónapos csúszást okozhat a felkészülésben

– írták a közleményben.

Kitértek arra, hogy a civil, szakmai és érdekképviseleti szervezetek július elején bemutatták és a kormány rendelkezésére bocsátották saját klímatörvény-javaslatukat.

A több mint 200 szervezet összefogásával készült tervezet célja, hogy Magyarország ne csak az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentse, hanem felkészüljön a klímaváltozás egyre súlyosabb következményeire is.

Az Alkotmánybíróság tavalyi döntése is átfogó szabályozást sürgetett, amely a kibocsátáscsökkentés mellett az alkalmazkodást és az ország ellenállóképességének növelését is rendezi – fűzték hozzá.

A civil szervezetek hangsúlyozzák, hogy a törvény tartalma legalább olyan fontos, mint a mielőbbi elfogadása.

Egyértelmű kibocsátáscsökkentési célokat, ötéves karbonköltségvetéseket, független tudományos tanácsot és önálló klímavédelmi hatóságot javasolnak, valamint a kormányzati kötelezettségek jogi számonkérhetőségét.

Az alkalmazkodásnak a kibocsátáscsökkentéssel azonos súlyt kell kapnia, konkrét állami és önkormányzati feladatokkal, biztos pénzügyi háttérrel. Ezt szolgálhatná a kibocsátáskereskedelmi bevételekből finanszírozott klímaalap is.

A szervezetek szerint az ország ellenállóképességének erősítéséhez a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, az energetika és más ágazatok szabályait is felül kell vizsgálni.

A kezdeményező szervezetek abban bíznak, hogy a kormány mielőbb társadalmi vitára bocsátja törvénytervezetét, és az Országgyűlés még az idén megtárgyalhatja és elfogadhatja az új klímatörvényt.

A civilek továbbra is készek szakmai javaslataikkal hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország felkészültebben nézzen szembe a következő évek kihívásaival.

A nyílt levelet a Green Policy Center, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület, a Reflex Környezetvédő Egyesület és a WWF Magyarország képviselői írták alá – tájékoztattak.

MTI

Címlapkép: Kiszáradt, repedezett talaj Balmazújváros közelében 2026. május 5-én – Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt