Donald Tusk kormányának vitatott intézkedései és a lengyel jogállamiság körüli konfliktusok egyre inkább közös táborba terelik a nemzeti, konzervatív erőket. Ennek látványos bizonyítéka volt a varsói függetlenség napi menet, amelyen százezrek vonultak utcára, és Karol Nawrocki államfő mellett a legfontosabb ellenzéki pártok vezetői is megjelentek. 

A november 11-i felvonulás különös politikai jelentőséget kapott azután, hogy Donald Tusk kormánya és Karol Nawrocki államfő között nyílt alkotmányos konfliktus robbant ki. A kormány intézkedéseit a konzervatív ellenzék a jogállamiság elleni támadásként értékeli, a varsói menet pedig ismét alkalmat adott arra, hogy a különböző jobboldali pártok politikusai közösen jelenjenek meg a nyilvánosság előtt.

Százezrek a varsói utcákon: együtt vonultak a lengyel jobboldal vezetői

„A legnagyobb függetlenség menete Lengyelország történelmében!”

– írta az X-en Adam Andruszkiewicz, az államfői hivatal helyettes vezetője.

A szervezők szerint a részvétel idén rekordmagas volt, a résztvevők száma akár egymillió is lehetett. Ugyanezt a számot említette a TV Republika konzervatív hírtelevízió. A wPolsce24 konzervatív hírtévé 700 ezerre becsülte a résztvevők számát. A kormánypárti vezetésű főpolgármesteri hivatal viszont mintegy 250 ezer tüntetőről számolt be.

A menet idei jelmondata magyarul nagyjából így hangzott:

„A lengyelek a saját hazájuk urai.”

A menet résztvevői, köztük sok fiatal és számos gyermekes család nemzeti zászlók alatt, hazafias és kormányellenes jelszavakat is hangoztatva vonultak át a központi pályaudvartól a belvároson át, a Poniatowski hídon a Visztula túlsó partjára, a Nemzeti Stadionhoz. A nagy részvételről tanúskodik, hogy miután a menet eleje a négy kilométer hosszú útvonal céljához ért, a gyülekezési pontban még mindig tömegek vártak indulásra.

A menet résztvevői között megjelent Jaroslaw Kaczynski volt kormányfő, a fő ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, Mateusz Morawiecki volt kormányfő, a Fejlődés Plusz ellenzéki frakció elnöke, valamint Krzysztof Bosak, a szintén ellenzéki Konföderáció politikusa, a szejm alelnöke.

A politikai jelentőséget különösen az adta, hogy a PiS és a Konföderáció különálló, egymással is versengő politikai erők. Vezetőik közös részvétele nem jelent hivatalos választási szövetséget, de jól mutatja, hogy a Tusk-kormánnyal szembeni ellenállás és a nemzeti szuverenitás kérdése több jobboldali tábor számára is közös ügy.

A tüntetést a szervezők által felállított önkéntes őrség és a rendőrség biztosította. A hatóságok nem jeleztek komolyabb incidenseket.

Alkotmányos válság: Nawrocki szerint Tusk kormánya átlépte a határt

A felvonulást megelőző napokban a lengyel politikai élet középpontjába az alkotmánybíróság körüli konfliktus került. Október végén rendőröket vezényeltek a testület varsói épületéhez, miközben a bírák kinevezése és az intézmény vezetése körüli vita újabb szakaszába lépett. Nawrocki megszakította külföldi útját, hogy visszatérjen Varsóba.

Az államfő november 3-án, a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén közvetlenül Donald Tuskot tette felelőssé az általa törvénytelennek nevezett intézkedésekért. A lengyel elnöki hivatal hivatalos beszámolója szerint Nawrocki úgy vélte, a kormány politikai döntéssel próbálta átvenni az alkotmánybíróság ellenőrzését. Felszólította a miniszterelnököt, hogy vessen véget kormányzata általa túlkapásnak tartott lépéseinek.

A konfliktus másik oldalán Tusk azt állítja, hogy kormánya a korábbi PiS-kormányzás alatt meggyengült bírói függetlenséget és jogállamiságot kívánja helyreállítani. A miniszterelnök szerint az alkotmánybírósági válság rendezésének feltétele, hogy az államfő elismerje a parlament által megválasztott bírákat. Az Európai Bizottság is a parlament bíróválasztási jogkörére hívta fel a figyelmet.

A vita európai politikai visszhangot is kiváltott. Az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportjának társelnöke, Nicola Procaccini elítélte a Tusk-kormány fellépését, amelyet a bírói függetlenség és az alkotmányos garanciák megsértésének nevezett.

A nemzeti függetlenség ünnepe politikai üzenetet is kapott

A függetlenség napi központi állami megemlékezést délben tartották a lengyel fővárosban. Ünnepi beszédében Karol Nawrocki elnök a lengyel alkotmánybírósági válságra utalva reményét fejezte ki, hogy a következő hónapokban, sikerül majd helyreállítani a taláros testületet úgy, hogy „az állam és az alkotmány, nem pedig az egymást követő parlamenti többségek és politikai pártok szolgálatában álljon”.

Az államfő szorgalmazta, hogy az alkotmánybírósági szervek, valamint a nemzetbiztonság kérdései is „politikai vitán kívül maradjanak”.

A politikai megosztottságot az ünnepi programok is jelezték. Az Associated Press szerint Donald Tusk miniszterelnök Szczecinben vett részt külön rendezvényen, és bírálta Nawrockit, amiért szerinte elmulasztotta a lehetőséget az ország politikai vezetőinek egyesítésére. A kormányfő a krakkói tragédia után a politikai szembenállás mérséklésére szólított fel.

A krakkói merénylet maga is politikai vitát váltott ki. A kormány képviselői szerint a támadó szélsőjobboldali eszmék hatása alatt állhatott, a patrióta ellenzék egyes politikusai azonban vitatták, hogy az addig nyilvánosságra hozott bizonyítékok elegendők lennének ennek megállapításához. A Reuters szerint a varsói menet biztonságát a történtek miatt megerősítették.

Függetlenség napi ünnepségeket szerveztek szerdán több lengyelországi városban is. Krakkóban a megemlékezéseket korlátozott program szerint tartották meg. A városban ugyanis csak szerdán zárult a hat halálos áldozatot megkövetelő szombati lövöldözési merénylet miatt meghirdetett gyász, amely hosszabb volt a hétfőn véget ért kétnapos nemzeti gyásznál.

November 11., a függetlenség napja a legnagyobb nemzeti ünnep Lengyelországban. Annak emlékére tartják, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 évi felosztottság után visszaszerezte önálló államiságát.

Civilek.info, Reuters, MTI, Associated Press, president.pl

Címlapkép: A lengyel nemzeti függetlenség ünnepe – Fotó: Facebook / Krzysztof Bosak