Navracsics Tibor, Trócsányi László és Tuzson Bence is válaszolt a Torockai László által vezetett bizottság kérdéseire. A meghallgatás előtt Tuzson Bence az Origónak elmondta, hogy szerinte a vizsgálóbizottság felállításával politikai színteret akarnak csinálni a kérdésekből.
Három újabb minisztert hallgatnak meg ma az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságában. A Torockai László által vezetett bizottság Varga Judit után meghallgatja Navracsics Tibor, volt közigazgatási és igazságügyi minisztert, Trócsányi László, volt igazságügyi minisztert és Tuzson Bence, volt igazságügyi minisztert.
Toroczkai László megnyitotta az ülést, majd arról beszélt, hogy az elmúlt napokban több kritikát, bírálatot is kapott, ugyanakkor visszautasította a nyomásgyakorlásra vonatkozó vádakat. A hallgatóság figyelmét is felhívta arra, hogy tartózkodjanak a vélemény-nyilvánítástól a meghallgatás során és „ne éljenek vissza a lehetőséggel, hogy a helyszínen követhetik az ülést.”
Elsőként Navracsics Tibor kapta meg a szót.
„2010 és 2014 között a közigazgatási és igazságügy miniszteri pozíciót töltöttem be, amely minisztérium a legnagyobb minisztérium volt abban a ciklusban, a 2010-11-es ciklusban. Hozzá kell tennem, hogy ez akkor egy eltérő kormányzati logika mentén felálló kormányzati szerkezet volt, akkori elképzelésünk az volt, és ez 2010 és 2014 között töretlenül érvényesült is, hogy az egyes miniszterek nagyobb területeket fognak át a felelősségükkel, és ennek megfelelően a kormányülés plenáris ülése előtti szűrőfeladatot is ellátnak, azaz egy-egy nagyobb területnél ők maguk felelősek azért, hogy a különböző ágazatok integrációja létrejöjjön” – fogalmazott Navracsics Tibor.
Hozzátette: „a gazdasági területek egy nagy minisztériumhoz tartoztak a pénzüggyel együtt és így tulajdonképpen egyfajta államügyi minisztérium volt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is, amely jogutódlás szempontjából is több korábbi, hagyományosnak tekinthető minisztérium feladatait vette át a Miniszterelnökséget.”
Navracsics Tibor arra is kitért, hogy 2010 és 2014 között egy sokkal szűkebb létszámú miniszterelnöki kabinet volt csak, és a miniszterelnöki feladatok kiszolgálását, hivatali kiszolgálását a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium látta el.
Navracsics Tibor úgy fogalmazott: „Ennek megfelelően a minisztérium szervezeti és működési szabályzata, amely 2010 augusztusában született meg, alapvetően azt a logikát tükrözte, miszerint az államtitkárok felelősek az ágazatokért és a miniszter pedig az ágazatok közötti összhangért, illetve a kormányzati koordinációs tevékenység keretében a többi tárca együttműködéséért és ilyen értelemben a kormány működésének támogatásáért.”
Navracsics Tibor idézte a vonatkozó jogszabályt, és arról beszélt, hogy csak közvetett rálátása volt a végrehajtói karra, és az adott időszakban „nem is ez tűnt a legfontosabb vagy legérzékenyebb kérdésnek.”
Hangsúlyozta: „Általánosságban ugyanakkor a jogalkotás terén is éreztük, hogy az 1995-től megörökölt rendszer, végrehajtói rendszer sok problémával küzd, ezért lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a jogalkotás útján is próbáljuk meg kezelni a felmerülő problémákat, ami rögtön szembeötlő volt már 2010-ben, az a végrehajtói álláspályázatok elbírálásának – fogalmazzunk úgy – hogy bizonytalan volt a vagy nem kellő mértékű átláthatósága. Éppen ezért 2011-ben már egy KIM-rendeletet fogadtunk el és adtunk ki, amelyben a végrehajtási álláspályázatok objektívebb, professzionálisabb elbírálását tettük kötelezővé.“
Navracsics Tibor Toroczkai László kérdésére válaszolva közölte: azért olvasta fel a szervezeti és működési szabályzat minden pontját, hogy „világos legyen a felelősség elhatárolása. Ugyanakkor azt is hozzátette:
’Elnök úr, a morális leckéztetést tudomásul veszem, bár nem tartom célravezetőnek egyébként a köztünk lévő viszonyra való tekintettel. Abban, hogy a miniszternek mit kell tennie és mit nem, azt hiszem, pár év előnyöm van’.
Kijelentette: „Ha én megbízom az államtitkáraimban, az azt jelenti, hogy ők viszik az ügyeket, ők tájékoztatnak engem arról, hogyha valamilyen probléma van, mint ahogyan tájékoztatott Répássy államtitkár úr arról is, hogy milyen lépéseket tervez a Végrehajtói Kamarával kapcsolatos jogszabályi környezet szigorítása terén. És én ezt jóváhagytam.”
Navracsics Tibor úgy fogalmazott: „A 2012-es törvénnyel pedig a kinevezéshez egyetemi jogi végzettséget írtunk elő, ugyanis korábban a felsőfokú végzettség volt előírás, de a jogi felsőfokú végzettség nem volt előírás. 2013-tól kezdve készítettük elő a továbblépést, amit már utódom, Trócsányi miniszter úr valósított meg, egy átfogó reform keretében. De talán ez a rövid áttekintés is mutatja, hogy nekem egyébként közvetlen kapcsolatom a végrehajtókkal nem volt.” Hozzátette: „Alapvetően Répássy államtitkár úr volt az, aki az akkori kamarával a kapcsolatokat ápolta, de az érzékelt problémákat akkor már a jogalkotás szintjén próbáltuk kezelni.”
„Nem vettem részt végrehajtók kinevezésében”
„Hadd emlékeztessem Önt arra, hogy 2010 és 2014 között a magyar országgyűlés körülbelül 800 törvényt fogadott el. Ezeknek a törvényeknek a jelentős részét vagy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztésében, vagy pedig annak jóváhagyásával tették. Az egész jogrendszert újraalkottuk (…). Ebből adódóan az államtitkáraim a teljes bizalmamat bírták, és kiválóan is teljesítettek 2010 és 14 között, így Répássy államtitkár is, mint ahogyan egyébként azt is láthatjuk, hogy jelentős lépések történtek ezen a területen annak érdekében, hogy a végrehajtói kamara működése, későbbi végrehajtói kar működése jogszerű, méltányos és az állampolgárok érdekeit figyelembe vevő legyen.”
„Nem hárítok, igazat mondok”
– mondta Navracsics Tibor, emlékeztetve Toroczkai Lászlót, hogy többször kijelentette, nem vett részt végrehajtói kinevezésekben, nem hozzá tartozott a végrehajtók kinevezése.
A bizottsági ülése Trócsányi László meghallgatásával folytatódott.
„Joggal feltételeztem, hogy működőképes végrehajtói struktúrát hoztunk létre”
„A szervezet kialakításánál több területet különböztethettem meg. Európai ügyek, külön államtitkárság, a közigazgatási államtitkárság igazából a házért felel, és a jogalkotás tartozik hozzá. Létrehoztam egy soha nem létező államtitkárságot, az igazságügyi kapcsolatok államtitkárságát, mert úgy gondoltam, hogy az igazságügyi kapcsolatok megérnek egy önálló államtitkárságot, valamint kétfajta parlamenti államtitkárságot, ami a politikai államtitkárságra vonatkozik” – fogalmazott Trócsányi László. Hozzátette:
„Amikor egy miniszter elkezd munkát végezni, akkor egy jogalkotási program van a fejében, és ebben a jogalkotási programban vannak azonnali feladatok és vannak hosszú távú feladatok. Persze az élet felül tudja írni az embernek a munkáját, senki nem számított például egy migrációs válságra. De ahogy átvettem a miniszterséget, ezt a két területet tartottam fontosnak, hogy kiemeljek, az egyik volt a végrehajtó, a másik az igazságügyi szakértő.”
Trócsányi László arról beszélt, hogy mindkét területen úgy ítélte meg, hogy nincs megfelelő figyelem, ezért úgy döntött, hogy átvilágítást rendel el a két szervezetnél.
Minisztersége kezdetén, 2014-ben átvilágítást rendelt el a Végrehajtói Kamaránál, amely azt mutatta, hogy
„a kamarában nincs rend, és a fejétől bűzlik a hal”.
Az átalakítás legfontosabb eleme volt, hogy 7 évre úgymond koncesszióba kapják a végrehajtók a kinevezést, Trócsányi László megítélése szerint ez fegyelmező eszköz volt a végrehajtók számára.
Jelezte: a végrehajtói kar elnökét nem ő, hanem a végrehajtók maguk választották meg.
Trócsányi László, Toroczkai László kérdésre, Völner Pál kinevezéséről is beszélt.
A volt miniszter úgy fogalmazott: államtitkárt kellett keresnie, és mivel nem volt közvetlen rálátása, kik lehetnek erre alkalmasak, megnézte, kik azok, akik a Fidesz-frakciónál jogászok. „Megnéztem a Google-ban, hogy kinek van jogi doktorátusa, nem volt túl sok. Völner Pálnak már volt államtitkári tapasztalata, felhívtam és megkérdeztem, hogy vállalná-e az államtitkárságot. Előtte soha nem találkoztam vele. Leültem vele és azt mondtam, a tiéd a parlamenti államtitkárság, én a frakciót nem ismerem, ők sem ismernek engem, tehát olyan ember kell, aki be tud jutni a frakcióhoz és engem képvisel különböző fórumokon.” Schadl György kapcsán a volt miniszter azt mondta, korábban nem ismerte, kinevezésekor Schadl bemutatkozó látogatást tett nála. Egyszer egy szakmai, végrehajtás-technikai kérdés miatt beszélt vele.
„Én egyetlen egy végrehajtó kinevezéséről nem tudtam”
– jelentette ki Trócsányi László.
Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter a végrehajtói struktúra általa vezetett átalakítását működőképes, a korábbi rendszert jobbá tevő változtatásként írta le, az intézkedések közül kiemelve a végrehajtói kar létrehozását, a végrehajtói kinevezés felsőfokú jogi végzettséghez kötését és a kinevezés hétéves időszakra korlátozását. Trócsányi László erről az Országgyűlés végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottsága előtti pénteki meghallgatásán beszélt.
Tuzson Bence meghallgatásával folytatódott a vizsgálóbizottsági meghallgatás.
A politikus hangsúlyozta, amikor átvette a miniszteri pozíciót, a végrehajtók feletti felügyelet már nem az igazságügyi miniszterhez tartozott. Hozzátette:
„Végrehajtókkal egyáltalán nem kerültem kapcsolatba”.
Tuzson Bence arról beszélt, hogy egyértelműen politikai indíttatású és nem szakmai kérdéseket tesznek fel.
A meghallgatás előtt Tuzson Bence arról beszélt, hogy teljesen indokolatlan az ő meghallgatása, mivel ő nem releváns a témában. Szerinte a vizsgálóbizottság felállítása is teljesen indokolatlan volt, ennek kizárólag politikai okai voltak. Rámutatott: politikai színteret akarnak csinálni a mai kérdésekből, szerencsétlen emberek sorsából, vagy egy büntetőeljárást akarnak átvinni a vizsgálóbizottság szintjére.
A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság kedden meghallgatta Varga Juditot is. A korábbi igazságügyi miniszter elmondta: volt férje csak akkor hozta nyilvánosságra a felvételt, amikor abból politikai hasznot remélhetett. Jelezte: addig csak zsarolta a hangfelvétellel, hogy újabb lehetőségekhez kutassa magát. Emellett a meghallgatáson szóba került a Schadl–Völner-ügy is.
Navracsics Tibor volt közigazgatási és igazságügyi miniszter (b) és Trócsányi László volt igazságügyi miniszter a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén a Parlament Nagy Imre-termében 2026. november 13-án – Fotó: MTI/Bruzák Noémi