Kun Kocsárd egykori Hunyad megyei főispán, művelődéspolitikus, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) alapítója és tiszteletbeli elnöke mellszobrát avatták fel vasárnap, a magyar szórvány napján az erdélyi Algyógyon.

A párlelkes dél-erdélyi szórványtelepülésen ünnepi istentisztelet keretében avatták fel az egykori mecénás mellszobrát, mely a református templomban kapott helyet.

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke igehirdetésében a magyar szórvány napjának jelentőségéről beszélt, hangsúlyozva:

fontos, hogy legyen legalább egy olyan alkalom az évben, amikor a többség odafigyel a kisebbségre, meghallgatja a szórványban élők kéréseit, panaszait, és ha szükséges, segít rajtuk.

Tussay Szilárd, az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetségének (IKE) korábbi ügyvezető elnöke elmondta: a gyülekezet a szoborállítással olyan ember előtt tiszteleg, aki életével mutatta meg, mit jelent tenni az ottani vidékért és közösségért.

Beszédében emlékeztetett, hogy 2022-ben átadták az algyógyi ifjúsági központot, és megújult a református templom, valamint a körtemplom is, mely Erdély egyik legrégebbi és legépebben megmaradt Árpád-kori műemléke. Felidézte, hogy ez hatalmas munka eredménye volt, és a szoboravatás ennek a megkoronázása.

„Kun Kocsárd szobra most a helyére kerül a templomban. A megújult falak között látható helyet kap annak az embernek az emléke, aki a maga idejében ugyancsak épített, támogatott és az utána következő nemzedékekre gondolt” – fogalmazott.

Megköszönte Aknai Szilárd gondnok házigazdai szolgálatát, hangsúlyozva, hogy az ifjúsági központnak szüksége van valakire, aki a hétköznapokon is gondját viseli, ajtót nyit, fogadja az érkező fiatalokat és elvégzi a tennivalókat.

Az örökségből fakadó felelősségre is felhívta a figyelmet, felidézve, hogy Kun Kocsárd számára a református egyház, az oktatás és a magyar közösség ügye személyes ügy volt. Támogatta a szászvárosi református kollégiumot, az algyógyi templomot és az iskola létrejöttét. „Abból, amije volt, másoknak teremtett lehetőséget” – fogalmazott Tussay Szilárd.

Kifejtette: Bethlen Gábor és Kun Kocsárd felismerte, hogy a jövőért a jelenben kell tenni: iskolát támogatni, templomot építeni, esélyt adni a fiataloknak. A jövő feladatának azt nevezte, hogy legyen, aki meglátogatja az algyógyi ifjúsági központot, megismeri Kun Kocsárd történetét és továbbvisz valamit a példájából.

Felhívta a figyelmet, hogy a szórványban különösen fontos az egymás iráni felelősség. A szórványról gyakran számokban beszélnek: hány gyerek van a magyar iskolában, hány ember a templomban, holott a számok mögött emberek vannak. Szülők, akik többletutat vállalnak a magyar iskoláért, több települést kiszolgáló lelkészek, a templom kulcsát őrző gondnok.

Köszönetet mondott a Hunyad megyei magyarságnak a kitartásért, a máshonnan érkezetteket pedig arra kérte: térjenek vissza Algyógyra, maradjanak kapcsolatban az ottani közösséggel, figyeljenek arra, mire van szükségük. Algyógy ugyanis találkozási hely, ahol az összetartozás megtapasztalható – húzta alá. „Kun Kocsárd szobra emlékeztessen bennünket arra, hogy mindannyiunknak van valamije, ami a közösség javára fordítható” – zárta beszédét Tussay Szilárd.

A mellszobrot Kolumbán Vilmos József püspök, Rátoni Csaba Hunyad megyei esperes és Aknai Szilárd gondnok leplezte le. A hosszú ideig az egyházkerületnél őrzött büszt ismertelen szobrász alkotása, az egykoron a szászvárosi református kollégium előtt álló Kun Kocsárd-szobor másolata.

A Dévától mintegy 30 kilométerre, az Erdélyi-érchegység lábánál található, közeli fürdőtelepéről híres Algyógyon (Geoagiu) mindössze két református él. Kudzsir és Tordos párlelkes magyarságával együtt a közel kétszáz lelkes szászvárosi (Orastie) református egyházközséghez tartoznak.

MTI

Kun Kocsárd-mellszobrot avattak a magyar szórvány napján Algyógyon – Fotó: Facebook/Erdélyi Református Egyházkerület