Öt uniós ország Ruandában hozna létre kitoloncolási központot.
Új szakaszba léphet az Európai Unió migrációs politikájának szigorítása: Németország, Dánia, Ausztria, Görögország és Hollandia Ruandában hozna létre közös visszatérési központot, ahová az elutasított menedékkérőket szállítanák. A tervek szerint a létesítmény már 2027-ben megkezdheti működését, kezdetben mintegy száz ember elhelyezésével. Az öt ország hétfőn Bécsben ismertetheti a megállapodást, amely újabb jelentős lépés lenne az illegális migráció visszaszorítását célzó európai intézkedések sorában.
A francia AFP hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Németország, Dánia, Ausztria, Görögország és Hollandia november 16-án, hétfőn jelentheti be hivatalosan a megállapodást. Az érintett országok képviselői Bécsben, egy nemzetközi migrációs konferenciához kapcsolódóan egyeztetnek a tervekről. Az osztrák kormány tájékoztatása szerint a hivatalos sajtótájékoztatót délután négy órára tervezik, amelyen Christian Stocker osztrák kancellár és Mette Frederiksen dán miniszterelnök is részt vesz.
Az elképzelés lényege, hogy az Európai Unió területén való tartózkodásra már nem jogosult, elutasított menedékkérőket egy harmadik országba szállíthassák át, akkor is, ha az érintettek nem Ruandából származnak. Az érintett uniós tagországok szerint a központ azok számára is megoldást jelenthetne, akiket valamilyen okból nem lehet visszaküldeni saját hazájukba.
Ezzel egyértelműen kijelenthető az is, hogy a németországi Willkommenskultur (befogadási kultúra) korszaka politikai és jogi értelemben is gyakorlatilag lezárult, és helyét a szigorú korlátozásokra épülő „migrációs fordulat” (Migrationswende) vette át.
Először száz migránst küldenének Afrikába
A diplomáciai források szerint az öt ország egyelőre viszonylag kis létszámú kísérleti programot indítana. A ruandai központ kezdetben hozzávetőleg száz embert fogadhatna, ami azt jelentené, hogy a részt vevő államok egyenként körülbelül húsz elutasított menedékkérőt küldenének oda. A létesítmény a jelenlegi elképzelések alapján 2027-ben, akár már tavasszal vagy nyáron megnyílhatna. A további bővítésről a tapasztalatok alapján dönthetnének.
A tervek ugyanakkor nem hagyományos, zárt menekülttábor kialakításáról szólnak. A ruandai fél az AFP értesülése szerint inkább befogadóközpontként hivatkozna a létesítményre.
A migránsok egy része akár tartózkodási engedélyt is kaphatna, munkát vállalhatna és hosszabb távon letelepedhetne az afrikai országban. A program működtetésében az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete (IOM) is szerepet kaphat, bár az együttműködés pontos formájáról egyelőre nem született nyilvános megállapodás.
Brüsszel szigorít: a kitoloncolások többségét ma sem hajtják végre
Az új rendszer hátterében az európai visszatérési politika hatékonyságával kapcsolatos problémák állnak.
Az Európai Bizottság adatai szerint 2025-ben az uniós tagállamok által visszatérésre kötelezett harmadik országbeli állampolgárok mindössze 28 százaléka hagyta el ténylegesen az EU-t a visszatérési eljárás keretében.
Ez azt jelenti, hogy a kiutasítási határozatok jelentős részét nem sikerül végrehajtani. A tagállamok egyebek mellett azért ütköznek nehézségekbe, mert egyes származási országok nem működnek együtt megfelelően saját állampolgáraik visszafogadásában.
Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament júniusban politikai megállapodásra jutott a visszatérési szabályozás szigorításáról, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok harmadik országokkal kötött megállapodások alapján Európán kívüli visszatérési központokat működtessenek.
A reform célja a kitoloncolási eljárások gyorsítása, a tagállamok közötti együttműködés erősítése és a végrehajtott visszatérések arányának növelése. Az uniós jogszabályok ugyanakkor továbbra is megkövetelik az alapvető emberi jogok és a visszaküldés tilalmára vonatkozó nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartását. A Világgazdaság korábban részletesen beszámolt a visszatérési központok létrehozását lehetővé tevő uniós szabályozásról, valamint arról, hogy az öt ország hónapok óta egyeztet a lehetséges befogadóállamokkal.
A britek már megpróbálták, de kudarcot vallottak
Ruanda kiválasztása nem előzmény nélküli. Nagy-Britannia 2022-ben kötött megállapodást az afrikai országgal az illegálisan érkező migránsok átszállításáról, a program azonban súlyos jogi akadályokba ütközött. A brit Legfelsőbb Bíróság 2023-ban jogellenesnek minősítette a rendszert, elsősorban a menedékkérők biztonságával és az esetleges további kitoloncolásukkal kapcsolatos kockázatok miatt. A brit kormány később feladta a tervet, amelyre addigra már több százmillió fontot fordítottak.
Az öt uniós ország mostani kezdeményezése lényeges ponton különbözik a brit modelltől: Ruandába kizárólag azokat szállítanák, akiknek a menedékkérelmét már elutasították, és nincs joguk az Európai Unióban maradni.
A részt vevő országok hosszabb ideje készítik elő az együttműködést, amelynek helyszíneként korábban Uganda és több más afrikai, illetve ázsiai ország neve is felmerült.
Komoly pénzügyi és emberi jogi kérdéseket vet fel a terv
A ruandai központ működtetésének költségeit az öt részt vevő uniós tagállam viselné. Egyelőre azonban nem ismert, hogy pontosan mekkora összeget fordítanának a programra, és milyen pénzügyi ellentételezést kapna a ruandai kormány. Az Euronews beszámolója szerint a költségek jelentős tényezőt jelenthetnek, amit az olasz–albán migrációs együttműködés tapasztalatai is alátámasztanak. Az olasz program öt évre tervezett költségét 670 millió euróra becsülték.
Az emberi jogi szervezetek szintén fenntartásokat fogalmaztak meg. A Human Rights Watch szerint Ruandában problémát jelent a politikai ellenzék elnyomása, az önkényes fogva tartás és a fogvatartottakkal szembeni bánásmód.
A kezdeményezést támogatók ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy a visszatérési központok növelhetik a kitoloncolások hatékonyságát, és visszatartó hatást gyakorolhatnak az Európába irányuló illegális bevándorlásra.
A kritikusok ugyanakkor kétségbe vonják ezt a hatást, és attól tartanak, hogy az érintettek hosszabb időre jogilag bizonytalan helyzetbe kerülhetnek. Az AFP és a Reuters november 16-i, a délutáni sajtótájékoztató előtt megjelent beszámolói alapján ma politikai bejelentés várható a döntéssel kapcsolatban.
Kigali reptere – Fotó: SteveRwanda – commons.wikimedia.org/wiki/Special:Redirect/page/616472