Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azonnali menesztését, a HUN-REN törvénymódosításának visszavonását és parlamenti vizsgálóbizottság felállítását követeli a korábban NER-ellenességéről is ismert Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). A szervezet szerint az új kormány nem szakított a korábbi tudománypolitikai gyakorlattal, hanem lényegében továbbviszi annak vitatott szabályozását. A Facebook-közlemény a miniszter szakmai alkalmasságát is élesen megkérdőjelezi.
A korábbi HUN-REN törvény továbbfejlesztett változatát látják az új tervezetben
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a Tudományos és Technológiai Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott törvénymódosítás nem jelent valódi szakítást az előző kormány tudománypolitikájával.
„A Tudományos és Technológiai Minisztérium által társadalmi vitára bocsátott törvénymódosítási javaslat Hankó Balázs HUN-REN törvényének tovább barkácsolt változata. Inkább tekinthető az elmúlt tizenhat év törvényalkotási mementójának, mint előremutató és méltó akadémiai szabályozásnak.”
A szervezet állítása szerint a tervezet csaknem fele megegyezik a korábbi szabályozással, és továbbra sem biztosít megfelelő külső ellenőrzést a közpénzek felhasználása felett. Kifogásolják azt is, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szerepe a kutatóhálózat működtetésében lényegében névleges maradna.
Az ADF ezért a törvényjavaslat visszavonását követeli, és közölte: ha az Országgyűlés mégis elfogadja, arra kérik a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá.
Tanács Zoltán menesztését és parlamenti vizsgálatot követelnek
A közlemény különösen élesen bírálja Tanács Zoltánt, akinek szemére vetik, hogy nem folytatott érdemi egyeztetést a tudományos érdekképviseletekkel, miközben a minisztérium nem teljesítette megfelelően legfontosabb jogalkotási feladatát.
„Ennek a minisztériumnak egy lényeges törvényalkotási feladata lett volna, a kutatóhálózat visszaintegrálása az Akadémiai törvénybe, de ezt az egy feladatot sem sikerült megfelelő színvonalon és a kitűzött határidőre megoldani.”
Az ADF szerint a miniszter közösségi oldalán számos, a tárcája feladataitól távol eső politikai témával foglalkozik. A szervezet ironikusan azt is felvetette, hogy Tanács Zoltán akár a Budapesti Planetárium élén vagy más, a tudományirányítástól távol eső pozícióban folytathatná munkáját.
„A tudománypolitika biztosan nem érezné meg Tanács Zoltán hiányát.”
Vizsgálóbizottságot akarnak az IFUA-Horváth miatt
A fórum emellett parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgeti a miniszter korábbi cégéhez (korábban Tanács Zoltán volt a vezetője), az IFUA-Horváthhoz kapcsolódó, közpénzből finanszírozott tanácsadói tevékenységek feltárására. A szervezet közadatigénylésekkel már régóta próbálja megszerezni a cég által készített dokumentumokat, amelyek a közlemény szerint szerepet játszhattak a KEKVA-rendszer, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra épülő szisztéma kialakításában.
Az elmúlt napokban – írják – olyan állítások jelentek meg, amelyek alapján az IFUA-Horváth konzorciumi partnereivel együtt a NER időszakában „több százmilliárdnyi forráshoz jutott”. Az ADF szerint ezeket Tanács Zoltán eddig nem cáfolta, ahogy azt sem, hogy jó kapcsolatot ápolt Palkovics Lászlóval, vagy azt, hogy esetleg neki „köszönhető” a KEKVA-modell.
Ha a fevetések közül csak egy is valósnak bizonyul, az súlyos árnyékot vet a minisztérium álláspontjára és a törvénytervezet vitájára” – így a közlemény.
A kutatók elmaradt béreinek azonnali kifizetését is sürgetik
A szervezet negyedik követelése a kutatóhálózattól elszakított négy kutatóközpont húsz intézetének dolgozóit érinti. Az ADF szerint a munkatársak csaknem két éve várnak az őket megillető pénzekre, miközben súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek.
„Legyen éppen a minisztériumnál, az ELTE-nél, a HUN-REN-nél, egy számlán, egy széfben vagy az erdőben elásva, annak a pénznek a helye a dolgozók bankszámláján van, ahová a lehető legrövidebb időn belül el kell jutnia.”
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma azt követeli, hogy az elmaradt béreket még az idén fizessék ki, a kutatóhálózat jövőjéről pedig megfelelő előkészítés és valódi szakmai egyeztetés után döntsenek.
A szervezet szerint a magyar tudomány jövőjét meghatározó szabályozást nem lehet néhány hét alatt, a tudományos közösség érdemi bevonása nélkül elfogadni.
A miniszter üzleti múltja
Deák Dániel politológus Facebook-oldalán reagált az Akadémiai Dolgozók Fóruma közleményére, melyben Tanács Zoltán üzleti ügyeire is kitér.
„Tanács Zoltán korábban az IFUA Horváth & Partners partnere volt, a cégcsoportnál tulajdonosi státuszú vezetőként dolgozott.
Az Orbán-kormányok idején az IFUA jelentős állami megbízásokat kapott. Csak a Honvédelmi Minisztérium, az N7 Holding és a kutatóhálózat elődje, az ELKH hivatalos szerződéslistáin összesen nettó 130,55 millió forintnyi megbízás szerepel 2020 és 2023 között. Ebből nettó 43,25 millió éppen az ELKH-hoz kapcsolódott: szakértői munkákra, tanácsadásra és a kutatási stratégiát megalapozó részelemzésekre szerződtek a céggel.” – írja a politikai elemző.
„Magyar Péter közben maffiafőnöknek nevezi Orbán Viktort. A saját miniszterének korábbi cége számára viszont az Orbán-korszak százmilliós állami szerződéseket is jelentett.”
– hívta fel a figyelmet Deák Dániel.
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dolgozóinak kezdeményezésére jött létre 2019 januárjában. A szervezet célja az akadémia egységének és autonómiájának képviselete, valamint a tudományos kutatás, az oktatás és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságának védelme. A kutatóhálózat 2020-as leválasztását követően egyesületként folytatta tevékenységét, álláspontját közleményekben és az MTA működésével kapcsolatos tájékoztató anyagokban ismerteti.
Címlapkép: Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2026. november 9-én – Fotó: MTI/Purger Tamás