Sebestyén Géza szerint a Tisza költségvetési tervei a munkahelyeket és a beruházásokat is veszélyeztethetik.
Megkezdte hétfőn a parlament a jövő évi költségvetési törvény tervezetének általános vitáját. A vitát Kármán András nyitotta meg, expozéjában arról beszélt, hogy a jövő évi büdzsé az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz. Mindkét jelzőről kifejtette, mit kell érteni alatta, a fejlődésről például azt mondta, hogy jövőre bővülnek a beruházások, és erősödik az export is, mindennek pedig egyik legfontosabb forrása az uniós pénzek felszabadítása lehet. A tárcavezető közlése szerint a kormány úgy teszi rendbe az ország pénzügyeit, hogy többet ad a szegényebbeknek, és megteremti Magyarország hosszú távú fejlődésének alapjait.
Inkább visszaesés jöhet
A miniszteri értékelés mellé odatehető Sebestyén Géza közgazdász minapi eszmefuttatása, ami egészen más képet fest a költségvetésről és éppen ellentétesen festi le a hatásokat és a következményeket. Az egyetemi docens a Hír TV-nek a Tisza költségvetéséről úgy vélekedett:
„a számok azt mutatják, hogy jövőre komoly megszorítás lesz. Ráadásul nem is akármilyen.”
A közgazdász felidézte 2008-at – tehát a 2009-es brutális megszorítások előtti esztendőt –, amelyet súlyos válságévnek nevezett, majd rámutatott, hogy akkor a balliberális kormány 1,3 százalékkal csökkentette a GDP-arányos költségvetési hiányt. Tehát, mint mondta, akkor 1,3 százalékos megszorítás volt. Ehhez képest a Tisza 2,6 százalékos hiánycsökkentést tervez, ami alapján a közgazdász arra a következtetésre jutott, hogy Magyar Péter kormánya jövőre a 2008-as kétszeresével felérő megszorítást vezethet be. Sebestyén Géza a bevételi és a kiadási oldalon is súlyos intézkedéseket azonosított, majd arról beszélt, ezek miként hathatnak a cégek helyzetére. Okfejtése szerint a megszorítások miatt a vállalkozások bevételei csökkenhetnek, akárcsak a számukra nyújtott támogatások nagysága.
„Emiatt a társaságok óvatosabban vehetnek fel embert, visszafoghatják, elnapolhatják fejlesztéseiket, ha pedig így lesz, visszaeshet a fogyasztás és a beruházás, ezzel pedig a magyar GDP.”
Kiadáscsökkentés és bevételnövelés
Sebestyén Géza a bevételi és a kiadási oldalon egyaránt megszorítást, nem véletlenül. Érdemes ismét idézni Kármán Andrást, aki a költségvetési tervek októberi részletezésekor egyrészt leszögezte: a kormány a költségvetési hiányt az idei 7,5 százalékról 4,9-re faragná le. Másrészt beszélt arról is, hogy ezt miképpen tenné meg.
Egyfelől tervbe vettek egy majdnem 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést.
Ebben amelyben olyan tételek szerepelnek, mint
- a minisztériumok és az állami vállalatok működési kiadásainak 10 százalékos csökkentése,
- a koncessziós szerződések felülvizsgálata,
- egyes gazdaságfejlesztési támogatások visszafogása.
Másfelől adóemelések egész sora szerepel a Tisza parlamentnek benyújtott elképzelései között. Ezekből összesen 929 milliárd forint többletbevételt remél a kormány, ami a 264 milliárdos lakossági adócsökkentéssel számolva nettó 665 milliárd forinttal javítaná az egyenleget.
Címlapkép: Kármán András pénzügyminiszter, Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter (b-j) a jövõ évi költségvetés részleteirõl tartott sajtótájékoztatón a Pénzügyminisztériumban 2026. október 27-én – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert