Megmentették Magyar Pétert, nem kell Varga Judit után neki is vizsgálóbizottság elé állnia

Szerző: civilek.info

BELFÖLD, KIEMELT

BÁRÁNDY Péter

A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság ülésén a Fidesz–KDNP azt indítványozta, hogy Magyar Péter miniszterelnököt is hallgassák meg a Völner–Schadl-ügyben elhangzott állításai miatt. A kezdeményezés azonban elbukott a szavazáson, a javaslatot ismertetni kívánó Balla Györgytől pedig Toroczkai László bizottsági elnök megvonta a szót.

Újabb éles vita alakult ki a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság szerdai ülésén. A Fidesz és a KDNP képviselői azt kezdeményezték, hogy a bizottság hallgassa meg Magyar Péter miniszterelnököt is, miután a Völner–Schadl-üggyel kapcsolatban korábban olyan állítások hangzottak el, amelyek tisztázását szükségesnek tartják. A napirend módosításáról szóló indítvány három igen és három nem szavazatot kapott, így a kezdeményezés nem ment át. A fideszes Balla György ezt követően ügyrendi felszólalásban kifogásolta, hogy a szavazás előtt nem kapott lehetőséget javaslata részletes ismertetésére.

A képviselő arról beszélt, hogy Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter meghallgatása alapján Magyar Péter szerinte félrevezette a nyilvánosságot. Toroczkai László, a bizottság elnöke erre úgy reagált: „Ez rég nem ügyrendi, megvonom a szót.”

A volt miniszterek felelőssége is szóba került

A szerdai ülésen elsőként Bárándy Péter volt igazságügyi minisztert hallgatták meg, aki a Medgyessy-kormányban, 2002 és 2004 között töltötte be a tisztséget. Bárándy előrebocsátotta, hogy a tényekre vonatkozó kérdésekre készséggel válaszol, véleményt azonban nem kíván alkotni.

A volt tárcavezető több kérdésre is úgy reagált, hogy nem tudja a választ, vagy nem emlékszik az adott részletre. Nacsa Lőrinc, a Fidesz képviselője ezzel összefüggésben felidézte, hogy Bárándy hivatali utódja, Petrétei József írásban szintén több kérdésre azt válaszolta, hogy nem tudja. Nacsa szerint a Medgyessy-, a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány igazságügyi minisztereinek is jelentős felelősségük volt a devizahitelezés elszabadulásában. Bárándy erre azt mondta, hogy a devizahitelezés alapvetően gazdasági kérdés volt, amely nem tartozott az igazságügyi tárca fő feladatai közé.

A végrehajtási rendszer működéséről szólva a volt miniszter ugyanakkor kifejtette:

nem tartja helyesnek, hogy a végrehajtói szervezet kvázi üzleti konstrukcióban működjön. Véleménye szerint a végrehajtást állami feladatként, állami jövedelemből kellene ellátni, és különösen a 2015 után kialakított rendszert tartja problémásnak.

Toroczkai László a meghallgatás során azzal bírálta Bárándyt, hogy szerinte a volt miniszter a saját felelősségét igyekszik elhárítani. A bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy a volt tárcavezető hozzáállása hasonlít a korábbi fideszes miniszterekéhez.

Volner–Schadl-ügy
Budapest, 2026. november 18.
Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter (b) és Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter meghallgatásán a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. november 18-án.
MTI/Kovács Attila

A Fidesz szerint előre eldöntötték az ítéletet

A meghallgatás későbbi részében Balla György ismét bírálta a bizottság működését. A fideszes politikus szerint a testületben olyan játék zajlik, amelyben az ítélet már azelőtt megszületett, hogy a meghallgatottakat egyáltalán kérdezni kezdték volna. Balla úgy vélte, Bárándy Péter a legjobb tudása szerint válaszolt a kérdésekre, ezért nem tartja elfogadhatónak, hogy Toroczkai felelősséghárítással vádolja a volt minisztert pusztán azért, mert a válaszai nem feleltek meg a bizottság elvárásainak.

A képviselő ezt követően a Magyar Péter meghallgatására vonatkozó kezdeményezés elutasítását is szóvá tette. Úgy fogalmazott:

„Befenyítette önt Magyar Péter, nem véletlenül nem engedte, hogy egy napirendi javaslatot kettő percben ismertetni tudjak.”

Toroczkai László válaszában arra hivatkozott, hogy a parlamenti közvetítésekből mindenki láthatja, milyen vitákat folytat a miniszterelnökkel a plenáris üléseken, ezért a történtek megítélését a nyilvánosságra bízza.

Draskovics Tibor is elismerte: nem tett eleget a kormány a devizahitelesek megvédéséért

A korábbi kormányoknak is felelősségük volt abban, hogy nem sikerült időben korlátozni a devizahitelezést, és megfelelő szociális védőhálót kialakítani az érintettek számára – erről beszélt Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság szerdai ülésén. A politikus azt is elismerte, hogy kormánytagként ő maga sem tett kezdeményezést a devizahitelesek védelmében.

Draskovics Tibor a 2008 februárja és 2009 decembere közötti igazságügyi és rendészeti miniszteri időszakáról számolt be a vizsgálóbizottság előtt. A volt tárcavezető felidézte, hogy hivatali ideje alatt bevezették az elektronikus árverési rendszert, amely szerinte fontos előrelépést jelentett a végrehajtási rendszer átláthatóságának javításában.

Draskovics szerint korábban számos kifogás érkezett az árverések lebonyolításával kapcsolatban, elsősorban a visszaélések és az átláthatatlanság miatt. Mint fogalmazott, előfordult, hogy előre kiválasztott vevők juthattak hozzá kedvező áron vagyontárgyakhoz. Az elektronikus árverési rendszert ezért lényeges és pozitív irányú reformnak nevezte.

A volt miniszter ugyanakkor a végrehajtási rendszer egészéről már jóval kritikusabban beszélt. Úgy fogalmazott, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az állam nem tudott megfelelő intézményrendszert kialakítani a tartozások behajtására.

DRASKOVICS Tibor
Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter meghallgatásán a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. november 18-án.
MTI/Kovács Attila

A korábbi kormányok felelősségét is elismerte

A meghallgatás során a devizahitelezés kérdése is előkerült. Draskovics szerint a probléma kialakulásának egyik alapvető oka az volt, hogy a jegybanki monetáris politika hosszú időn keresztül magasan tartotta a forinthitelek kamatát, ami a devizahitelek felé terelte az ügyfeleket. A volt tárcavezető hangsúlyozta, hogy a devizahitelezés nem 2004-ben kezdődött, hanem már a korábbi években megjelent. Felidézte azt is, hogy pénzügyminiszterként több alkalommal figyelmeztetett a kockázatokra.

Draskovics utólag úgy látja, korábban kellett volna olyan szabályozást kialakítani, amely nem bízza kizárólag a bankokra annak eldöntését, hogy egy ügyfél hosszú távon képes lesz-e visszafizetni a felvett hitelt.

„Különböző kormányoknak különböző időszakokban van felelőssége abban, hogy későn születtek meg olyan szabályok, amelyek szűkebbre szorították volna adott esetben a devizahitelezést, vagy ami megakadályozta volna, hogy olyanok vegyenek fel hitelt, akiknek a hosszú távú fizetőképessége nem biztosított”

– fogalmazott. A politikus ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizahitelezés időszakában sok százezer család jutott új, illetve jobb lakáshoz a használtpiacon. Szerinte egy drasztikus korlátozásnak is lehettek volna kedvezőtlen következményei.

Nem épült megfelelő védőháló a devizahiteleseknek

Toroczkai László bizottsági elnök arról kérdezte a volt minisztert, miért maradtak megfelelő állami védőháló nélkül azok, akik a svájci frank árfolyamának elszabadulása miatt kerültek súlyos helyzetbe. Draskovics válaszában arra hivatkozott, hogy az árfolyamváltozás következményei nem egyik napról a másikra jelentkeztek, hanem évekkel később vezettek tömeges lakásvesztésekhez. Hangsúlyozta, hogy az igazságügyi miniszter feladatköre nem terjedt ki a szociális védőháló kialakítására, ez elsősorban a pénzügyi, illetve a szociális ügyekért felelős tárcák feladata volt.

„Visszatekintve természetesen én is úgy gondolom, hogy nem tettünk eleget, ahogy az azt követő kormány sem tett eleget. Nagyon sokan elvesztették az otthonukat és nem volt megfelelő szociális védőháló”

– ismerte el a volt miniszter. Draskovics végül azt is elmondta, hogy személy szerint nem kezdeményezett intézkedéseket a kormányban a probléma kezelése érdekében.

„A kormánynak valószínűleg többet kellett volna tenni, ha jobban előre látta volna, hogy a folyamatok merre haladnak. Én nem tettem erre vonatkozó kezdeményezést a kormányban, ezt készséggel elismerem”

– mondta.

Magyar Nemzet

Címlapkép: Draskovics Tibor volt igazságügyi és rendészeti miniszter (b) és Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter meghallgatásán a végrehajtási visszaéléseket feltáró parlamenti vizsgálóbizottság ülésén az Országház Apponyi Albert gróf termében 2026. november 18-án – Fotó: MTI/Kovács Attila

Köszönettel vesszük és hálásak vagyunk a megemelkedett támogatási összegekért. A kialakult helyzetnek megfelelően a hatékony felhasználásra teszünk ígéretet.

Továbbra is várjuk támogatásukat!

Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány
Unicredit Bank 10918001-00000064-35950004