Szokatlan, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnök ilyen részletességgel beszéljen nyilvánosan a nemi életéről. Magyar Péter bejegyzése azonban nem feltétlenül valósít meg közszeméremsértést, sokkal inkább a kiskorúak védelmével és a hivatali etikával kapcsolatban vet fel kérdéseket – derül ki ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA elnökének jogi értékelésből. Az alkotmányjogász legfrissebb videójában elhangzottak szerint az ilyen tartalmak esetében elsősorban az önmérsékletnek kellene határt szabnia.
A közösségi médiában közzétett, intim részleteket tartalmazó miniszterelnöki bejegyzés jogi és erkölcsi megítéléséről beszélt videójában Ifj. Lomnici Zoltán. Mint rámutatott, önmagában is szokatlan, hogy egy kormányfő ilyen részletességgel avatja be a nyilvánosságot a magánéletébe.
„Valóban nem egy megszokott fordulat egy miniszterelnöktől, még akkor is, hogyha egy korábbi eseményről számol be, hogy ilyen részletesen beavat a nemi szokásaiba, életébe.”
Lomnici hozzátette, hogy a bejegyzés mögött meghúzódó politikai cél érthető, és ezzel nem is kíván vitatkozni. A kérdés szerinte elsősorban az, hogy a magyar jog milyen keretek között értékelheti egy közszereplő ilyen jellegű megnyilvánulását.
Megvalósulhatott-e közszeméremsértés?
A hatályos magyar jogi környezet és a bírói gyakorlat alapján különbséget kell tenni a közszereplőket megillető szólásszabadság és a büntetőjogi felelősséget megalapozó magatartások között.
A videóban elhangzott értékelés szerint a miniszterelnök bejegyzése nem meríti ki a közszeméremsértés tényállását.
„Ha megnézzük a hatályos magyar jogi környezetet, vagy éppen a bírói gyakorlatot, ugye közszereplőként a szólásszabadság keretében értékelhető ez, amit mondott, hogy egyébként a közszeméremsértés megvalósult-e? Én azon az állásponton vagyok, hogy ez nem meríti ki annak a tényállását.”
A jogi megítélés ugyanakkor nem zárja le a bejegyzéssel kapcsolatos kérdéseket. Az alkotmányjogász egy másik szempontot is felvetett: milyen hatással lehet az ilyen tartalom azokra a kiskorúakra, akik a közösségi médiában találkoznak vele?
A Facebooknak is vizsgálnia kellene a bejegyzést
A videó egyik fontos felvetése a gyermekek védelméhez kapcsolódik. Ifj. Lomnici Zoltán szerint érdemes lenne megvizsgálni, hogy egy ilyen bejegyzés veszélyeztetheti-e a kiskorúak egészséges értelmi, lelki és szellemi fejlődését.
„Ami izgalmas lehet, hogyha kiskorú elolvassa ezt a bejegyzést, akkor veszélyezteti-e a kiskorú egészséges értelmi-lelki-szellemi fejlődését egy ilyen bejegyzés? Furcsa módon ezt egyébként nem is feltétlenül a bíróságnak, hanem például a közösségi irányelvek mentén a Facebooknak lehetne vizsgálnia.”
Vagyis a kérdés nem kizárólag büntetőjogi természetű. A közösségi platformok saját szabályrendszere is szerepet kaphat annak megítélésében, hogy egy nyilvánosan hozzáférhető bejegyzés milyen tartalmi korlátok közé tartozik.
Hivatali etika és politikai önmérséklet
A jogi kérdések mellett a jogász a hivatali etika jelentőségére is felhívta a figyelmet. Úgy véli, Magyarországon az elmúlt 37 évben nem kapott különösebben nagy hangsúlyt az állami vezetők magatartására vonatkozó erkölcsi normák érvényesítése.
Ugyanakkor vannak olyan nyugati országok, ahol az állami vezetőktől bizonyos íratlan etikai és morális szabályok betartását is elvárják. Ifj. Lomnici Zoltán szerint kérdéses, hogy a miniszterelnök bejegyzése megfelel-e ezeknek az elvárásoknak.
A szakértő nemzetközi párhuzamot is vont, felidézve Donald Trump egyik korábbi ügyét, amikor egy hangfelvételen elhangzott szexuális utalások miatt érte erős bírálat az amerikai politikust.
„Ugye Donald Trumpot is egy hangfelvétel kapcsán erősen bírálták, ahol nemi jellegű utalásokat tett.”
A videó végén arra is kitért, hogy a politikai kommunikáció megváltozását az emberek eltérően ítélik meg. Vannak, akik természetesnek veszik az újfajta megszólalásokat, mások viszont megbotránkoznak rajtuk.
Az alkotmányjogász szerint ezért a legfontosabb kérdés nem feltétlenül az, hogy a jog milyen szankciókat helyez kilátásba, hanem az, hogy a politikai vezetők képesek-e megfelelő önmérsékletet tanúsítani.
„Alapvetően nem a jog, hanem az önmérséklet kellene talán, hogy gátat szabjon az ilyen jellegű, sok esetben felkavaró tartalmaknak.”
Címlapkép: Civilek.info