Árvay Nikolett, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára a minap kimondta: vége a folyamatos állami mentőövnek. Nagy István volt agrárminiszter szerint ennél felháborítóbb mondatot rég nem mondott agrárpolitikus.
– Az agráriumban jövőt ma a technológia, az adat és a tudás jelenti. Bóna Szabolcs miniszter úr már a kinevezése előtt világossá tette, hogy tudásalapú mezőgazdaságot kell építenünk, és vége a folyamatos állami mentőöveknek – mondta az Országgyűlésben Árvay Nikolett, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára.
Agrárium: beruházások százait utasították el
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint ez azt jelenti: államtitkári és miniszteri szinten nyert megerősítést az, hogy a gazdák ezentúl nem számíthatnak állami mentőövekre. Adódik a kérdés: mi is jelent ez a gyakorlatban? Többek között jóval kevesebb támogatást. A politikus emlékeztetett: beruházások százait utasították el, százmilliárdos nagyságrendben, mindezt úgy, hogy sok esetben menet közben emelték meg a nyeréshez szükséges pontszámokat. Azért, hogy az adott pályázaton ne is lehessen nyerni. A fenti állítás azt is jelenti, hogy a kormány nem ad rendkívüli támogatást a gazdáknak ebben a nehéz évben. Az Európai Bizottság pedig megadta az engedélyt a külön támogatásokhoz: Franciaország és Románia is élt ezzel a lehetőséggel. Támogatják a gazdákat 23 milliárd forint értékben.
Ezzel szemben a magyar kormány ennek a segítségnek még a lehetőségéről is hallgat. Dömötör Csaba szerint a Tisza-kormány szépen csendben besorolt a hétéves uniós költségvetési tervek mögé, amelyben húsz százalékkal csökkentenék az agrártámogatásokat. A képviselő szerint ha nincs állami mentőöv, akkor gazdasági értelemben ebből fulladás lesz.
Nagy István: ennél felháborítóbb mondatot rég nem mondott agrárpolitikus
– Ha az államtitkár szavai azt jelentik, hogy a kormány a jövőben visszafogja a rendkívüli ágazati válságkezelő támogatásokat, annak jelentős következményei lehetnek a magyar mezőgazdaságra. Ennél felháborítóbb mondatot rég nem mondott agrárpolitikus – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy István korábbi agrárminiszter.
Szerinte a legnagyobb nehézség közepette nem azon dolgozni, hogy miként tudunk minél több segítséget adni a bajbajutott agrár- és élelmiszeripari szereplőknek, egyszerűen felháborító.
– Nem megfutamodni kell a problémák elől, hanem erőt megfeszítve, minden befolyást latba vetve kell küzdeni a segítség és támogatás minél szélesebb körén – fogalmazott.
Szerinte a kiszámíthatatlan válságkezelési rendszer a banki finanszírozásra, a beruházási döntésekre és a fiatal gazdák vállalkozásindítására is hatással lehet. Nemcsak a jelenlegi termelés, hanem a következő évtized fejlesztési képessége is érintett. A mezőgazdaság ugyanis nem egy szokványos gazdasági ágazat. A gazdálkodók olyan kockázatokkal szembesülnek nap mint nap, amelyeket saját erejükből sok esetben képtelenek kivédeni.
– Az aszály, a tavaszi fagykár, az állatjárványok, a nemzetközi piaci zavarok, a takarmány- és energiaárak emelkedése nem feltétlenül a gazdálkodók hibájából következnek be – mondta Nagy István. A volt miniszter azzal egyetért, hogy fontos a tudás az agráriumban. Emlékeztetett: az intézmények közül a MATE, a Debreceni Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Soproni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem 2020–2021-ben alapítványi fenntartásba került.
– Ennek mutatja a hatásos eredményét a hallgatói bizalom is, az Orbán-kormány 12 magyarországi egyetem indított agrárszakokat. Az agrár-felsőoktatásba felvettek száma 2020-ban 2535 fő, 2025-ben 3548 fő volt, ami közel negyven százalékos növekedést jelent.
Sőt, 2020-ban az Agrárminisztérium fenntartásában működő középfokú agrárszakképző intézményeket öt agrárszakképzési centrumba szervezték. A fejlesztések fő irányai az alábbiak voltak:
- korszerű tangazdaságok, tanműhelyek és bemutatóüzemek kialakítása,
- precíziós mezőgazdasági gépek, digitális eszközök és élelmiszeripari berendezések beszerzése,
- a duális képzés és az agrárvállalkozásokkal való együttműködés erősítése,
- a gyakorlati oktatás, a felnőttképzés és a technológiai tudásátadás fejlesztése.
A volt tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy 2024-ben az agrárszakképzésben tanulók száma meghaladta a húszezer főt, közülük mintegy ötezren az élelmiszeripari ágazatban tanultak. A 2020/2021-es tanévtől felmenő rendszerben bevezetett új szakképzési rendszerben a jogosult tanulók ösztöndíjat, egyszeri pályakezdési juttatást, illetve duális képzés esetén munkabért kaphattak. A 2024-ben elfogadott kormányzati stratégiai dokumentum az agrárszakképző intézmények tízéves korszerűsítését tűzte ki célul, beleértve az iskolaépületeket, a kollégiumokat, a tangazdaságokat, a tanműhelyeket és az eszközállományt. Mindenre elegendő forrás is jutott:
- 2022-ben az agrárszakképzési centrumok fejlesztésére közel hárommilliárd forint,
- 2023–2025 között a bemutatóüzemek, a tangazdaságok, a gyakorlati képzőhelyek fejlesztésére 15,6 milliárd forint,
- 2024 -ben a Jánoshalmi agrárszakképző intézmény energetikai korszerűsítésére közel egymilliárd forint,
- 2026-ban az agrárszakképzési centrumok új beruházási pályázatára pedig ötmilliárd forint.
Címlapkép: depositphotos.com