A kormány több mint felével vágná meg jövőre a gyorsforgalmi utak rendelkezésre állási díját, ám a két érintett minisztérium számításai között csaknem százmilliárd forintos szakadék tátong. A közutak és a vasút felújításán pedig vészesen spórolna a kormány a 2027–es költségvetési tervezet szerint.
Az autósok, akik jövőre is kifizetik az inflációval drágított e-matricát, és a fuvarozók, akik után több száz milliárd forintnyi útdíj áramlik a költségvetésbe, joggal várnák el, hogy a magyar úthálózat érdemben javuljon. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2027-es költségvetésről szóló, nemrégiben ismertetett véleménye alapján azonban egészen másra lehet következtetni. A kormány éppen szerdán jelentette be, hogy előzetes megállapodás született az autópálya-koncessziós szerződés lezárásáról, ám a számvevőszék által feltárt költségkockázatok és a tárcák közötti csaknem százmilliárdos számítási eltérés újabb kérdéseket vethet fel a 2027–es költségvetés tervezetét illetően – írja a Magyar Nemzet.
Kilencvenmilliárdos vita a tárcák között
A legnagyobb csökkenést a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjánál tervezte be a kabinet: a tétel a 2025-ös 438,8 milliárd és az idei 386 milliárd forint után 2027-ben 55,7 százalékkal, 215 milliárd forinttal zuhanna vissza, egészen 171 milliárd forintra.
A Pénzügyminisztérium számítása arra épült, hogy az MKIF-fel kötött koncessziós szerződés alapján jövőre várható 351 milliárd forintos kiadást lefaragják az M1-es autópályán kívüli szakaszokra jutó költségek háromnegyedével, azaz 180 milliárd forinttal, így ezekre a szakaszokra már csak háromhavi fedezetet hagytak a tervekben.
Csakhogy a számvevőszéki vizsgálat során kibukott egy látványos ellentmondás a kormányon belül. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM) saját előzetes kalkulációja szerint még a koncessziós szerződés 2027. március 31-i lezárása esetén is 263,9 milliárd forintra lenne szükség ezen a soron, ami 92,9 milliárd forinttal haladja meg a pénzügyi tárca által betervezett 171 milliárdot.
A Pénzügyminisztérium végül egy analitikus, útszakaszonkénti kötelezettségvállalási kimutatással győzte meg az ÁSZ-t arról, hogy az M1-esen kívüli hálózatra időarányosan három hónapra elég a pénz. A számvevőszék ennek ellenére nyomatékosan rögzítette: a szerződés lezárásának pontos költségvetési hatását jelentős bizonytalanságok övezik. A végső elszámolás részletei és a március végi átadás-átvétel költségei tehát könnyen felboríthatják a feszített tervet.
Hasonló irányba mozdul az M5-ös és az M6-os autópálya rendelkezésre állási díja is, amely 17,3 százalékkal, 31,1 milliárd forinttal 148,9 milliárd forintra csökken jövőre, miután az M6-os Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszán lejárt a korábbi PPP-koncessziós szerződés, és új konstrukció lépett a helyébe.
A gyorsforgalmi díjaknál ráadásul van egy külső kockázat is: ezeket a tételeket részben vagy egészben devizában számolják el, így ha a forint gyengül a költségvetésben rögzített 364,3 forintos euróárfolyamhoz képest, az árfolyamveszteséget teljes egészében a magyar államnak kell kifizetnie.
Hétszázmilliárdos útdíj, töredéknyi felújítás
A kiadáscsökkentések éles kontrasztban állnak azzal, amennyit az állam beszed a közlekedőktől. A megtett úttal arányos elektronikus útdíjból 2027-ben 570 milliárd forintot vár a kormány, ami 3,2 százalékos, 17,4 milliárd forintos bővülés az idei tervhez képest, az időalapú e-matricából pedig további 143 milliárd forint folyik be. Az utóbbiból ráadásul már nem vonják le a rendszert korábban működtető, már nem létező Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. kiadásait.
A közutak használatából tehát együttesen 713 milliárd forint érkezik a központi kasszába. Ehhez képest a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére 145 milliárd forintot különítettek el – elsősorban az M49-es gyorsforgalmi út és a mohácsi Duna-híd forrásigényére –, az országos közúthálózat felújítására pedig mindössze 99,9 milliárd forint jut jövőre.
Az ÁSZ összevetette a kormányzati számokat a valósággal: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kalkulációja szerint a közutak, a burkolatok, a hidak és a karbantartó gépek hosszú távú fenntartásához évi 333 milliárd forintra lenne szükség. A betervezett százmilliárd forint tehát a szinten tartás harmadát sem fedi le, a korábbi években felhalmozódott felújítási hátralék ledolgozására pedig egyetlen fillért sem tartalmaz.
Mindez különösen annak fényében érdekes, hogy Magyar Péter miniszterelnök október 19-én az Országgyűlésben látványos fordulatként jelentette be a 2027-ben induló, százmilliárd forintos közútfejlesztési és kátyúmentesítési programot a költségvetés előzetes bemutatásakor.
A kormányfő akkor arról beszélt, hogy az idei mintegy húszmilliárd forintos hazai felújítási kerethez képest ötször annyi pénz jut majd az utak rendbetételére, mint az előző években, a forrást pedig az autópálya-koncessziós szerződés lezárásán tervezett megtakarításokkal kötötte össze. Az Állami Számvevőszék adatai alapján azonban a bejelentett százmilliárdos csomag valójában azt a 99,9 milliárd forintos közútfelújítási előirányzatot takarja, amely a Magyar Közút számításai szerint még az úthálózat további állagromlásának megállításához sem elegendő.
Vasúti lemaradás és alultervezett buszközlekedés
Nem jobb a helyzet a kötöttpályás és a közösségi közlekedésben sem. A számvevőszék külön vizsgálta a MÁV-csoport pályahálózatának, hídjainak, alagútjainak, biztosítóberendezéseinek, felsővezetékeinek és járműállományának amortizációját.
A MÁV adatszolgáltatásából kiderült, hogy 2027-ben a felújítások és pótlások mértéke mintegy 20 százalékkal elmarad a meglévő eszközök tervévi értékcsökkenésétől, és a korábban felgyülemlett elmaradás pontos összegéről még adat sem állt rendelkezésre.
A közszolgáltatási buszközlekedés finanszírozásánál közvetlen költségvetési lyukat is talált az ÁSZ. Az autóbusszal végzett személyszállítás ellentételezését 280 milliárd forintra tervezték, ami alig 1,1 százalékos, 3 milliárd forintos emelés az idei 277 milliárdhoz képest. A tárca azért nem emelte meg jobban a keretet, mert egy feltételezett, 25 milliárd forintos 2026-os túlfinanszírozásra hivatkozott – holott ezt az összeget még a 2026-os módosított költségvetésből sem vették ki. Az ÁSZ 285 milliárd forintos kiadást prognosztizált, így ezen a soron máris 5 milliárd forintos túllépési kockázatot rögzített.
Rejtett pénzügyi teher
A számvevőszék összegzése figyelmeztetés a döntéshozóknak, ez alapján érdemes lesz figyelmi milyen mértékben módosítják a tervezetet a következő hetekben.
Mivel az országos közút- és vasúthálózat éves, valamint felhalmozott amortizációjának fedezetét csak részben tervezték be a 2027-es keretbe, az infrastruktúra további állapotromlása kódolva van a rendszerbe.
Ez középtávon nem csupán sokkal drágább kényszerfelújításokat és a közszolgáltatások színvonalának visszaesését okozza, hanem váratlan fennakadásokat és leállásokat is előidézhet. A fedezet nélkül hagyott pótlási igény pedig valójában rejtett pénzügyi teherként halmozódik, amely a későbbi években a hiányt és az államadósságot is megdobhatja.