“Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” – idézhetnék Jézus szavait 1956 mártírjai, ha látnák az Égből, mi történik az ő forradalmunk emlékével idelenn. – kezdi Facebook bejegyzését a magát legnagyobb demokratának tartó DK-s elnök.

A kissé zavaros mondatokból néhányat idézünk:

Nagy Imre életáldozata helyébe Révész Máriusz fejsérülése lépett, a Corvin közi ellenállók képe helyett egy kiállított tankot 15 évvel ezelőtt elindító és azzal randalírozó nyugdíjas alakja ugrik fel az ünnep reggelén az egyik vezető hírportálon.

1956 ismét elbukott. Most nem az oroszok verték le. Most a hatalomhazugság, a gyávaság, a joggá nemesített bűn védelme verte le. Na, meg a mindezt lehetővé tevő sok-sok körülmény.

2006 őszén, a pesti utcán randevúzott a jogos állampolgári felháborodás, az önmagáért való erőszak, és a szervezett államcsíny kísérlet.

De van itt más is.

Szájtáti, gyenge demokraták engedik másfél évtizede, hogy tudatos rendzavarást, provokációt, a demokratikus államrend elleni támadást tiszta forradalommá próbálja nemesíteni a jó- és rosszhiszemű naivitás és a hatalmi hazugság perverz szerelmi háromszöge.

A ragacsos sziruppá sűrűsödött erkölcsiség pózába merevedő szerencsétlenek egyik-másika meg most felébred, hogy tényleg mik nem történtek akkortájt. És ismétlik ellenfeleik rájuk öntött mocskát, jól el is kenik önmagukon, aztán büszkén kiáltják: én tiszta vagyok!

Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.

2022 plusz

Ferenc! Ha már mindenáron úgy érezte, hogy a mai napon meg kell szólaljon, talán a kezdő mondatot – Bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek – igazán elhagyhatta volna több okból is. Egyrészt nem hiszem, hogy megtért, másrészt ezt maximum a társadalmi többség mondhatná magára és társaira, akik már sok bűnt követtek el a nemzet ellen. Nem kell sorolni és itt már csak az a kérdés, hogy a „vallom az egykeresztséget a bűnök bocsánatára” mondat meddig jelenthet  toleranciát, de ezt nem értheti.

Ír Nagy Imre életáldozatáról, miközben maga azoknak a szekerét tolta évtizedekig karriervágyból, akik kivégzésében segédkeztek. Igaz a sértődöttség is szólhat a sorokból, hiszen magát már azok is kivetették maguk közül, akik elég sok bűnt követtek el, de a maga alamuszisági hatalomvágyát már ők sem viselték el.

Arról meg ne is nyissunk vitát, hogy kik a „szájtáti, gyenge demokraták”!

Azt meg csak remélni merem, hogy ezt a mondatát: „A ragacsos sziruppá sűrűsödött erkölcsiség pózába merevedő szerencsétlenek egyik-másika meg most felébred, hogy tényleg mik nem történtek akkortájt.” – saját rajongóinak és mamelukjainak szánta. Mert, ha nem az azért igen durva sértés a nagy többség felé a tények ismeretében.

No, de lelke rajta, csak azt nem értem, hogy, ha itt magának és családjának annyira nem tetszik, el lehetne hagyni azt az „Apró” villát, hiszen 15 évvel ezelőtti mondatai közül felidézném: El lehet innen menni!

Ugyanis bízom benne, maradt még magában annyi tisztánlátás, hogy Mikszáth Kálmán egy gondolatát felfogja:

„Úgy veszik ki magukat előttem a szónokok, mint éjféltájban a lámpaoltogatók. Minden beszéd után nagyobb sötétség támad egy fokkal.”

Nyitó képünkön Gyurcsány Ferenc. Forrás Facebook.