A kormánynak az a szándéka, hogy visszavásárolja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret – jelentette ki a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök, hozzátéve, hogy a gazdaság elég erős ehhez, és az üzlet „bármelyik pillanatban” megvalósulhat. A Gyurcsány kormány által 2006-ban külföldi kézbe adott légikikötő visszaszerzésének szándékáról már tavaly ősszel is
jelentek meg hírek. A Bloomberg hírügynökség akkor arról számolt be, hogy a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t egy, a magyar állam mellett a Mol és az ingatlanbefektetésekkel foglalkozó Indotek-csoport részvételével létrejött konzorcium vásárolná meg.

Úgy tudni, az állam mindenképp többségi tulajdonos lenne a cégben, szaklapok szerint a tulajdoni hányada 51 százaléknál jóval nagyobb arányú is lehet. Az említett szereplők közül a Világgazdaság cikke szerint a Molt az uniós versenyjogi szabályok, az Indoteket pedig a befektetési hozamok mértéke korlátozhatja a részvételben, ezért még nem egyértelmű, milyen konstrukció valósulhat meg.

A Ferihegyi nemzetközi repülőteret üzemeltető céget, pontosabban eszközeit és részvényeinek 75 százalékát 2006-ban privatizálta a Gyurcsány-kormány, s ezzel együtt hetvenöt évre eladta az üzemeltetési jogot is. Az üzletet már 2005-ben tervezték, annak ellenére, hogy – mint a Magyar Nemzet akkori cikkében írta – a reptér üzemeltetése nyereséges volt, és a forgalma folyamatosan emelkedett. A lap úgy fogalmazott: a repülőteret üzemeltető társaság egyébként nagyon értékes a külföldi befektetőknek.

Márton Attila, a Fidesz szakértője fel is hívta a figyelmet, hogy a reptér megszerzését a nemzetközi szaksajtó az évtized egyik legnagyobb üzleti lehetőségeként kommentálta. Azt, hogy ez mennyire így volt, jelzi: számos európai ország befektetői, többek közt brit, dán és német vállalkozások érdeklődtek a cég iránt.

A Magyar Demokrata 2005-ben arról írt, hogy a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség a következő évek globálisan harmadik leggyorsabban fejlődő repülőterének jósolja a budapestit. A reptér adózás előtti eredménye akkor meghaladta a 15 milliárd forintot 47 százalékos nyereségrátával.

Orbán Viktor 2005. július 8-án felszólította Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy ne adja el a repülőteret, mert az aranytojást tojó tyúk. Gazdasági szakemberek szerint a koronavírus-járvány következtében visszaeső forgalom ellenére a légikikötő üzemeltetése ma is jó befektetés. 2021-ben a 24.hu-nak egy tanácsadó cég vezetője például úgy nyilatkozott, hogy a reptér „folyamatosan termeli a pénzt”. A kritikusok megfogalmazták, hogy a szocialista kormány épp akkor kívánta privatizálni a nyereséges céget, amikor a repülőtér a legnagyobb növekedési pályára állt, pedig ezt a lehetőséget az állam is ki tudná használni, ha alkalmas vezetőket nevezne ki a társaság élére.

Ennek ellenére a kormányt a minél hamarabbi nagy, ám egyszeri bevétel motiválta, ezért igyekezett gyorsan túladni a cégen.

A balliberális kommunikáció szerint a nyereséges vállalat külföldi kézbe adására azért volt szükség, hogy finanszírozhatóvá váljanak a repülőtér fejlesztései – pedig valójában azok finanszírozása a nyereséges cégnek nem jelentett problémát, még ha a Gyurcsány-kormány előszeretettel hivatkozott is a régiós reptérfejlesztési versenyre.

Persze nem csak a külföldi befektetők gyarapodtak: korabeli cikkek szerint a privatizációt lebonyolító ÁPV Rt. több millió forintos vezetői jutalmakat osztott, s a reptér huszonöt fős vezetői csapata is fejenként átlagosan ötmillió forintos „privatizációs bónuszt” kapott azzal a feltétellel, hogy a brit vevők még 2005-ben utalják a vételárat, ami meg is valósult.

A cikket teljes terjedelmében itt olvashatja el.
Kép: MTI/Jászai Csaba