Ha most lennének a választások, egyértelmű  Fidesz-győzelmet várna, egyébként pedig úgy gondolja, „szerencséjük van a magyaroknak”, „hogy egy ilyen tragikus háborús helyzetben Orbán van a kormányrúdnál” – erről Giró-Szász András, a Miniszterelnökség korábbi államtitkára, Orbán Viktor egykori belpolitikai főtanácsadója beszélt az atv.hu-nak adott interjúban.

Arra, hogy a miniszterelnöknek milyen árat kell fizetni a „Putyin-barátságért”, azt mondta: erre a történelem adja meg a helyes választ. A beszélgetésben az is elhangzott, hogy Giró-Szász András sosem hitt abban, hogy létrejön egy Orbán-Márki-Zay vita. Szerinte Márki-Zay Péter most bejelentett pártalapítása semmi másról nem szól, “mint hogy elkezdett készülni a választási vereség utáni ellenzéki lét hatalmi játszmáira”, Donald Tusk pedig – véli Giró-Szász – a saját lengyelországi belpolitikai tőkéjét kovácsolja Budapesten március 15-én.

Magyarország ki tud maradni az orosz-ukrán háborúból?

Minden kormánynak a legfontosabb célja ilyen helyzetben, hogy a rábízott országot és nemzetet megkímélje a háború közvetlen hatásaitól. A magyar kormány eddigi reakciói és intézkedései ezt a célt szolgálták. A közvetett hatások – társadalmi nyugtalanság, gazdasági és monetáris következmények – ilyenkor természetesek, a kormányzat csak ezek mértékének és következményeinek lehet a befolyásolója. Ehhez, illetve ennek sikeres és eredményes végrehajtásához szüksége van felelős társadalomra, felelős sajtóra és felelős ellenzékre is. Csak az kritizáljon bátran, aki magába nézve elmondhatja, hogy ő ennek a felelősségteljes hozzáállásnak a gyakorlója. Az elmúlt 12 év alatt az Orbán kormány sikeresen kezelt jó néhány hazánkat érintő világszintű válságot: a 2008-as gazdasági világválság következményeit, a devizahitelezés problémáit, a migrációs helyzetet… A 2015-ös krízist a kerítéssel zárták le, és visszafordítottak szinte mindenkit Szerbia felé egy, a harmadik biztonságos ország elv szerint. Az Európai Bíróság határozata után megszüntették a tranzitzónákat, a menedékkérelmek beadását pedig kiszervezték a belgrádi és a kijevi nagykövetségre… Most a háború miatt 180 fokos fordulat jött, minden menekültet befogadunk.

Szó sincs itt semmilyen fordulatról, a magyar kormány álláspontja teljes mértékben következetes. Az első biztonságos ország eléréséig számítanak menekültnek az emberek. Ezt az álláspontot vallotta 2015-ben és most is.

Ezek szerint az Európai Bíróság sem értette ezt a magyar „disztinkciót”.

Igen, ezek szerint nem értette meg. Most a menekültügy kezelését az uniós biztos, a Bizottság alelnöke is dicsérte, amikor a határnál tett látogatást. A kormány jól kezelte a járvány összetett kérdését és most ezt a szörnyű háborús helyzetet is. Az eddigi válságok kezelésének eredménye, valamint az ezek révén megszerzett tapasztalatok

egyértelműsítik számomra, hogy mekkora szerencsénk van nekünk magyaroknak, hogy egy ilyen tragikus háborús helyzetben Orbán van a kormányrúdnál.

A miniszterelnök  Beregsuránynál kimondta, sikertelennek bizonyultak a „békemissziók”. Szomszéd ország vagyunk, százezernél magasabb számú magyar kisebbség él Kárpátalján…

Igen, sajnos ez a helyzet. Sem a magyar miniszterelnök, sem a francia köztársasági elnök, sem a német kancellár nem volt képes meggyőzni és megállítani az orosz vezetést. Ugyanakkor a 2014-es konfliktusok óta világosan látszik, hogy a kormányzat igyekezett minden lehetséges forgatókönyvet kidolgozni, külpolitikai katonapolitikai, menekültügyi, oktatási és egészségügyi vonatkozásban. Mindezeknél egységesen és elsődlegesen vették figyelembe a magyar állampolgárok érdekeit, éljenek azok a határainkon innen vagy túl.

Milyen árat kell fizetni Orbán Viktor miniszterelnöknek a 13 éves Putyin „barátságért”?

Erre a történelem adja meg a helyes választ.

Magyarországot geopolitikai helyzete kulturálisan a nyugathoz kötötte az elmúlt ezer évben, de gazdasági és hatalmi kapcsolatai révén akkor tudott jól és függetlenül működni, amikor a realitásokat figyelembe véve éppúgy figyelt Nyugat-Európára, mint az orosz vagy az ottomán birodalomra.

„Függetlenül”?

A Nyugat szövetségi rendszereinek vagyunk a tagjai, de a gazdasági kapcsolatok terén nem szabad elfeledkezni elemi érdekeinkről. Nem helyes az a képmutató narratíva, amit Marki Zay is használ, hiszen az ő általa emlegetett Nyugat nagyságrendekkel szorosabb kapcsolatokat tartott és tart fenn Oroszországgal. Egy volt német kancellár a Gazprom egyik első embere, a németek és a franciák minden területre kiterjedő üzleti megállapodásokat hoztak tető alá az elmúlt évtizedben.

Ki kell mondania Orbán Viktornak, hogy „Putyin agresszor”?

Orbán Viktor világossá tette, hogy teljes mértékben elítéli ezt a független állam elleni agressziót, s Magyarország kiáll Ukrajna szuverenitásáért. De ha nem ezt mondta volna, akkor nyilván ezeket a szavakat hiányolnák az ellenzéki okoskodók. Kicsit olyan ez, mint a klasszikus viccben: ha van rajta sapka, akkor azért hibás, ha nincs, akkor meg azért! Eddig azt szajkózta az ellenzék, hogy az Orbán kormány kerékkötője lesz az Oroszország elleni szankcióknak. Most, hogy a magyar kormány egyértelműen kijelentette, hogy az Unió részeként gondolkodik, s ha a döntés a szankciók politikája – amit mindamellett racionális alapon nem helyesel – akkor is támogatja és végrehajtja azt.

A teljes interjú ITT olvasható!

Kiemelt kép: Mandiner