Ezzel a döntésével a Bíróság a politikai alapú visszaélések közvetlen veszélyének biztosított teret.
Az Európai Parlament 2022. március 10-én határozatot fogadott el az Európai Unió demokratikus folyamataiba történő külföldi beavatkozásokkal összefüggésben. A határozat értelmében a külföldi beavatkozások súlyosan sértik az Unió alapját képező egyetemes értékeket és elveket, például az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának követelményét, valamint a jogállamiság elvét és a demokráciát. Az ilyen beavatkozások félrevezetik és megtévesztik a polgárokat, befolyásolják szavazói magatartásukat, végső soron pedig megosztják és polarizálják a társadalmakat, kihasználva azok sebezhető pontjait.
Ezek következményeként az intervenciós kísérletek torzítják a demokratikus választások és népszavazások integritását; megrendítik a nemzeti kormányokba, a közszférabeli szervezetekbe és a demokratikus rendbe vetett bizalmat, és destabilizálják a demokráciát.
Az EP határozatának a beavatkozások hatásait és következményeit érintő elvi megállapításai kétségtelenül helyesek, ennek ellenére a nemzeti alapokon nyugvó magyar kormánynak töretlenül meg kell küzdenie az Unión belülről érkező intervenciós kísérletekkel és a tagállami szuverenitást sértő döntésekkel.
Ha megvizsgáljuk a közelmúlt uniós döntéseit, számos olyan helyzettel találkozhatunk, melyek homlokegyeneset szembemennek a frissen elfogadott határozatban foglaltakkal.
A politikai befolyásszerzést és a nemzetállami keretek gyengítését zászlajukra tűző nem kormányzati szervezetek (NGO-k) egyre gyakrabban és egyre nyíltabban avatkoznak be a demokratikus folyamatokba. A magyar kormány korábban ennek hatására, az átláthatóság biztosításának garantálása érdekében döntött úgy, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket ír elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezetek egyes kategóriái tekintetében. Az Európai Bizottság a szabályozás miatt kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához Magyarországgal szemben. A Bíróság a 2020. június 18-án kihirdetett Bizottság kontra Magyarország (Az egyesületek átláthatósága) ítéletben (C-78/18) indokolatlan korlátozásnak minősítette a magyar szabályozást, és helyt adott az Európai Bizottság keresetének. Az ítélet annak fényében is értékelendő, hogy a közelmúltban több felvétel és dokumentum is napvilágot látott, melyek egyértelműen bizonyítják, hogy az NGO-k miként befolyásolják az újságírókat és a hazai közvéleményt, valamint, hogy szándékosan és kettős mércét alkalmazva alakítanak ki torz képet Magyarországról és annak nemzeti kormányáról, mely munkába még a nagykövetségeket is bevonják.
Bár az Unió szerint a civil szervezetek átláthatósága nem minősül jogos nemzeti igénynek, a Bizottság 2021. november 25-én mégis a transzparencia jegyében terjesztett elő javaslatcsomagot, mely ismét a nemzeti szuverenitás lopakodó megsértését tűzte ki célul. A politikai reklámtevékenységek átláthatóságáról és targetálásáról szóló bizottsági javaslatcsomag hivatalos célja a választási integritás és a nyílt demokratikus vita védelme, valójában azonban az európai ernyőpártok tagpártjainak nemzeti kampányait érintő befolyásolásának veszélyét hordozza magában.
Hasonlóan a választásokba történő nyílt beavatkozásnak és a tagállami szuverenitás megsértésének minősül a helyreállítási alap visszatartása, valamint az Európai Unió Bíróságának jogállamisági mechanizmust érintő döntése.
A magyar helyreállítási terv elfogadása azt követően ütközött falakba, hogy az országgyűlés megszavazta a gyermekvédelmi törvényt. Paolo Gentiloni, az EB gazdaságpolitikai biztosa egyértelművé tette, hogy a helyreállítási alap forrásainak felfüggesztési oka a magyar oktatási szabályozásban rejlik, ezzel pedig a Bizottság ismét egy tagállami hatáskörbe tartozó kérdéssel összefüggésben sújtotta szankciókkal hazánkat.
Az Európai Unió Bíróságának jogállamisági mechanizmusról szóló döntése nemcsak a meghozatalának körülményei következtében értékelhető a nemzeti választásokba történő nyílt beavatkozásnak – arra 46 nappal a magyar választások előtt, gyorsított eljárásban és eddig példátlan módon, élő adásban lefolytatott ítélethirdetéssel került sor -, hanem többek között amiatt is, mert az az alapszerződésekben foglalt alapelveket figyelmen kívül hagyó, homályos és univerzálisan nem meghatározható jogi fogalmakat tartalmazó rendeletet ítélt összeegyeztethetőnek az uniós joggal. Ezzel a döntésével a Bíróság a politikai alapú visszaélések közvetlen veszélyének biztosított teret.
De ugyanilyen beavatkozásnak minősíthető a LIBE bizottság azon látogatása is, mely során – fél évvel a magyarországi országgyűlési választások előtt – a hazánkat visszatérően bíráló bizottsági tagok az összes ellenzéki párt vezető politikusával tárgyalóasztalhoz ülnek, ezt követően pedig a delegáció-vezető Gwendoline Delbos-Corfield előre megkérdőjelezi a magyar választások tisztaságát. Továbbá az a tény is, hogy az Európai Bizottság finanszírozásában megvalósuló, nemzeti és regionális tényellenőrző központok létrehozására kiírt pályázatot az a Magyar Jeti Zrt. nyerhette el, amely a nyíltan kormányellenes 444-et és a Qubitot is kiadja.
Mindezek tükrében az EP határozatának valódi jelentőségét az adná meg, ha a célként rögzített szabályokat és irányelveket az Európai Unió intézményei és tisztségviselői saját magukra nézve is kötelező érvényűnek ismernék el, megszüntetve ezáltal a szuverenitáskorlátozó és intervenciós törekvéseket. Mert jelenleg Brüsszel az Unió szintjén ugyan elítéli a külső beavatkozásokat, jól látható azonban, hogy azon tagállamok esetében,ahol nemzeti kormányzás zajlik, maga is aktívan részt vesz ezekben a folyamatokban.
Forrás: alaptorvenyblog.hu
Fotó: hirado.hu
