Hogy melyek voltak történelmünk nagy fordulatai, melyek népünk létének, felemelkedésének, illetve pusztulásának egy-egy nagy csatájához kötődnek? Az első,a 907. évben zajló pozsonyi csata, ami Árpád népe kárpát-medencei letelepedésének, a magyarok honvisszafoglalásának diadala volt.
A második az 1241/1242. évi mongoljárás, ami bár nagy veszteségekkel járt, de a második honalapítónak, IV. Bélának köszönhetően egy erős Magyar Királyság alapjai teremtődtek újjá. A harmadik az 1526. évi mohácsi csata, ami az előző kettőhöz hasonlóan népünk kiirtását célozta.
Meg kell említenünk egy nem európai, de Európa történelmére, s többek között a magyar nép sorsára maradandó hatást gyakorló személyiséget, Nagy Szulejmán (1520-1566) szultánt.
Elődjével, Szelim szultánnal ellentétben Szulejmán az európai területekre vetette ki hálóját. Igaz, már elődei is alaposan kivették részüket az Oszmán Birodalom világhódító törekvéseiből, de Európában a szulejmáni hódításokkal jutott tetőpontjára a törökök birodalmi törekvése.
(Annak a történészi állításnak, hogy Szulejmán a Nyugat felé történő szabad átvonulás fejében békét és jutalmat ígért, van alapja. De ezt a keresztény Magyarország nem fogadta el.)
Szulejmán trónra lépése utáni első jelentős hódítása 1521. augusztus 29-ike, amikor Nándorfehérvár, Magyarország kulcsa, Hunyadi hőstette után 65 év elteltével került török kézre. Ezt követte Szabács, Zimony, Pétervárad, Szendrő török kézre kerülése.
Napra pontosan öt évvel később, 1526. augusztus 29-én zajlott le a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménye, a mohácsi csata. Az ország ezt követően két részre szakadt. Tizenöt év elteltével, 1541. augusztus 29-én foglalta el Szulejmán Buda várát, aminek eredményeképpen Magyarország három részre szakadt. (Folytatjuk)
Szerző: Bánhegyi Ferenc
Kép: Sinop.hu
