Május 11-én, azaz ma van Boldog Salkaházi Sára, az 1944. december 27-én vértanúhalált halt szociális testvér liturgikus emléknapja, amelynek előestéjére a Szociális Testvérek Társasága évek óta szervez közbenjáró imaestet, „Égi erőforrás” mottóval. A hálaadó koncelebrált szentmisét május 10-én, kedden Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be a budapesti Örökimádás-templomban.
Bevezetőjében a főpásztor kiemelte, a Boldog Salkaházi Sára vértanú emléknapjának előestéjén bemutatott szentmisén különös szándék, könyörgés lehet, hogy eszközölje ki számunkra Sára testvér azt a lelki éleslátást, amely az ő életét, pályafutását jellemezte, hogy mi is meglássuk az életben feladatainkat, de azt is, ami fonák, ami elfogadhatatlan, Isten akarata szerint helyreigazításra szorul, a szónak a mélyebb és lelki értelmében.
Forrás: Wikipédia
Szentbeszédében Erdő Péter emlékeztetett: az utóbbi hetekben egy sor olyan apró hírre figyelhettünk fel, amelyek önmagukban talán nem rajzolnak nagy ívet, mégis Boldog Salkaházi Sára vértanú életében is fellelhető motívumokra rímelnek. Sokszor hallunk kárpátaljai helységneveket. Boldog Salkaházi Sára életéből tudjuk, hogy éppen a nehézre fordult időkben Kárpátalján tevékenykedett, például a rahói és a técsői járásban.
Kárpátalja már megint különleges szükséget szenved, ha tetszik, különleges szociális problémákat hordoz magában
– hívta fel a szomorú helyzetre a figyelmet a bíboros. – Miért? – tette fel a kérdést. – Talán a földrajzi környezet kárhoztatja szegénységre az ott élő embereket? Ám ha a földrajzban benne van az ember is, akkor valószínűleg erről van szó, hiszen az emberi társadalom az, amely a működése által hordozza, létrehozza a szegénységet.
Arra is kitért, hogy az utóbbi időben egyre több hír érkezik arról, hogy emberekkel nagyon furcsán és kegyetlenül bánnak egyesek; elutasítják, gyalázzák őket, művészeket, tudósokat – élőket és holtakat –, olyanokat, akiknek semmi közük a politikához; csupán azért válnak támadások célpontjaivá, mert valamilyen néphez tartoznak.
Milyen lélek lakik azokban, akik így viszonyulnak másokhoz? – tette fel a kérdést Erdő Péter. Figyelmeztetett: ezt is nagyon érzékenyen kell mérlegelnünk, mert Sára testvér korában is ez volt a probléma, megbélyegeztek egész emberi közösségeket, és maga az odatartozás is bűnnek számított, még a múltra nézve is. Könyveket dobtak ki és égettek. Most pedig újra előfordul ilyesmi, az úgynevezett művelt Nyugaton.
A Szentlélek soha nem hagyta el az Egyházat, bízunk abban, hogy most is vezet bennünket, olyan kérdések megválaszolásában, amelyek lehet, hogy régiek, de nagyon aktuálisak.
„Adja Isten, hogy felismerjük mind a segítő szeretet, mind az üdvösségtörténet nagy útja esetében azt a helyes lépést, amit tőlünk vár a gondviselő Isten. Ehhez kérjük a mai szentmisében, de máskor is Boldog Salkaházi Sárának, a vértanúnak közbenjárását. Ámen” – zárta szentbeszédét Erdő Péter bíboros.
Forrás, teljes cikk és kép: magyarkurir.hu
