Nemrég jelent meg a „Teljes időt átfogó” piarista iskola című kiadvány, ami a diákok nevelésének minél teljesebb és hatékonyabb programját fogalmazza meg. Erről is kérdezte a Magyar Kurír Zsódi Viktort, a mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatóját.
Zsódi Viktor szerint az új narratíva kihívást jelent a magyar piarista iskolák számára. A „Teljes időt átfogó” piarista iskola című kiadványról elmondta, a spontán nevelés meghatározó pedagógiai szituáció, ami az evangelizálás vagy akár a személyiség fejlődése szempontjából is fontos témákat érinthet.
Másrészt a nem formális, azaz a tanórán kívüli tevékenységeinket rendszerbe kell szerveznünk, hogy minden gyereknek lehetősége legyen megtalálni, ami neki szól.
A mosonmagyaróvári Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója hangsúlyozta, széles összefogásra van szükség, hogy minél gazdagabbá váljon a nevelő közeg.
Mintaértékű számukra, ha az iskolában megvalósul a szerzetesek és a világi tanárok, illetve a tanári kar, a diákság és a szülők közötti párbeszéd, ha azt látják, hogy az iskola kapcsolatban áll világi és egyházi vezetőkkel, alapítványokkal, civil szervezetekkel, vállalkozókkal – fejti ki az igazgató.
Az Egyház kovászként van jelen a társadalomban, így minden intézményben a középpontba szeretnénk állítani a társadalmi felelősségvállalásra nevelést. Egy olyan korban élünk, amely kérdőn tekint a kereszténységre. Európa bizonytalan abban, hogy keresztény akar-e lenni
– fogalmazott Zsódi Viktor. Elmondta, az eredetileg Madridban kiadott füzet nemzetközi szinten fogalmazza meg, hogy a nem formális nevelés a szegénység leküzdésének eszköze.
Mivel sokan nem tudnak eljárni zeneórára vagy edzésre, nyáron táborba, így nem kapnak annyi inspirációt, impulzust, kihívást, mint mások.
A mindenkire kiterjesztett nem formális nevelés tehát a társadalmi igazságosság és az esélyteremtés legkiválóbb közvetett eszköze
– mondta az igazgató. Kiemelte, a mosonmagyaróvári piarista iskola profilja inkább az, hogy a nem formális nevelést valósítják meg és teszik elérhetővé mindenki számára. Azon diákok számára is, akik esetleg nem is piarista iskolába járnak. Ők például bekapcsolódhatnak a Kalazancius Mozgalomba – emelte ki Zsódi Viktor, hozzátéve,
a dokumentum újra és újra megfogalmazza, hogy mi a feladatunk: hűség az alapító karizmához és a jelenkorhoz.
Példaként említi Kalazanci Szent Józsefet, akinek pedagógiai programjában is ott szerepelt a hagyományos értékek továbbadásának és a korszerűségnek a kettőssége, másképpen fogalmazva: az örök értékeknek a kor nyelvére fordítása. Az igazgató elárulta, szerinte nagyon jó, hogy az egyházi iskolák hasonlóak, hiszen mégiscsak Krisztus van a középpontban.
Nem szükséges, hogy a piarista, a ferences, a szalézi vagy a bencés intézmények markáns különbségeket mutassanak, hiszen testvérei egymásnak. A piarista intézmények magját a piarista szerzetesi közösségek adják. Ezek a világiakkal, a szülőkkel és a diákokkal szoros együttműködésben hoznak létre egy olyan iskolát, amely keresi a pietas et litterae, a vallásosság és a tudás megfelelő elegyét
– fogalmazott Zsódi Viktor. A Magyar Kurírral folytatott beszélgetésben kitértek a piarista diák profiljáról szóló fejezetre, melyről az igazgató elmondta, az evangélium hirdetése úgy lehet hatékony, ha elmondjuk, Isten boldognak teremtette az embert, földi és örök boldogságot ad neki.
Az ember számára az élet élethosszig tartó tanulás. A tudás és a műveltség önmagában érték, de nem rejti magában a folyamatos fejlődés lehetőségét, hiszen valahol véget ér. A rugalmas lélekben, a rugalmas szívben és a fejlődésre képes valóságban hiszünk
– fejtette ki az igazgató. A beszélgetés végén leszögezte: a dokumentum is hangsúlyozza, hogy olyan közösségeket kell kialakítanunk, amelyekben megélhető a Krisztushoz tartozás Kalazanci Szent József stílusában.
Forrás és teljes cikk: vasarnap.hu
Kiemelt kép: Magyar Kurír