Vannak a politikának is nagy pillanatai. Amikor véget ér a konspiráció, lehullanak a leplek, és a rejtegetni akart, makacsul ki-kikéredzkedő láb után egyszerre előttünk áll teljes valójában maga a ló. Világos lesz minden, ténnyé válnak homályban tartott részletek, sokáig csak érzett, sejtett momentumok, kirajzolódnak a szándékok, a mozgatóerők, és velük együtt az út egésze is. Ez történt vasárnap is, amikor Gyurcsány Ferenc úgy döntött, egy Facebook-posztban eligazítja Magyarországot, merre van előre.

Valószínűleg e rövid szöveget is sokáig citálják majd, mert abból lényegében mindenki megtudhatta, hol a helye, mit kell tennie, milyen szerepet osztanak rá a Demokratikus Koalíció színházában játszott darab legújabb felvonásában.

Eddig is lehetett tudni, többen többször leírták már az elmúlt években, hogy a bukott miniszterelnök és pártja a baloldali politikai világ szereplőinek beolvasztására törekszik. A reakció többnyire az volt, hogy abba kellene már hagyni a „gyurcsányozást”, hiszen elmúlt, sok év eltelt azóta, nincsen semmi relevanciája. Most megérkezett a válasz. Mindenkinek. Civileknek, politikai pártoknak, időseknek, fiataloknak egyaránt.

„Nincs itt helye sok árnyalatnak. Nem azért, mert nincsenek árnyalatok. Azért, mert most nem fontosak” – írja a demokráciát úgymond helyreállítani ígérő DK-elnök, s az emberben hirtelen feltolulnak olvasmányok a mindig fokozódó osztályharc meg hasonlók fekete-fehérré tett világáról. Ott sem voltak fontosak az árnyalatok, igaz a létezés is olyan volt, amilyen, a többségé nem fontos.

Ha innen nézünk vissza az eltelt évekre, igazán érdekes megvilágításba kerülnek a történések, a Demokratikus Koalíció és Gyurcsány Ferenc megtett útja, az, hogy ki és mi mellett állt ki, kire és mire mit mondott, és hogy ezek a tettek és mondatok mikor, mennyire voltak őszinték, hiszen közben az összes civil és politikai aktorra, mint a vezetése alatt felépítendő nagy baloldali politikai párt alkatrészeire tekintett. Mit lehet gondolni az összefogás fontosságát meg az innovatív előválasztásnak a demokrácia szempontjából lényeges voltáról mondottakról? Addig volt igaz, amíg esélynek látszott Dobrev Klára győzelmére? És a többi, és a többi…

Egy dolog azonban elmondható: Gyurcsány Ferenc megtanult türelmesnek lenni. Annak idején a türelem hiánya vitte a bukásba, akkor is pezsgett, amikor jobb lett volna kicsit hátrébb lépni. Most ki tudta várni, hogy az ellenzék és balga miniszterelnök-jelöltje a választáson a földbe álljon, hogy a más utat kereső rivális elmenjen szülni, s akkor állította fel pártja árnyékkormányát, s írja most magabiztosan és szerényen: „A 2026-ig terjedő időszakban vagy a Demokratikus Koalíció tudja hatékony erővé szervezni az ellenzéket, vagy senki. Így alakult.”

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke válasza a Gyurcsány-posztra: „a kormányváltásra valóban képes ellenzéket akarunk megszervezni, nem pedig olyat, ami fölött a múlt miatt vastag és áttörhetetlen üvegplafon húzódik.” Ez ezen a ponton nyilvánvalóan egy ellenzéki háború. A magyarok többségének inkább az a kérdése, akar-e ilyen lovat…

2022 plusz:

Gyurcsánynak van szalonnázója, kialakított hozzá egy jó kis szalámizgatót is. De mindenki tudja, hogy Gyurcsány árnyékhadseregével csak addig lehet menetelni, míg valaki le nem oltja odaát a villanyt. Ebben az energiaszegény időszakban erre egyre több lesz az esély. 

Forrás: Magyar Nemzet/Brém-Nagy Ferenc

Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd