A hírek szerint erős foszladozásnak indult haladó szerkesztőségek és NGO-k maguk választotta sorsa egyetlen tanulsággal szolgál a szélesebb közvélemény számára: nem lehet úgy élni, ahogy ők azt kitalálták. Berendeztek maguknak egy (mikro)világot a legfennköltebb eszméik alapján, és nem képesek elviselni – írja véleménycikkében a PestiSrácok.
Amikor az ember annyira ráér, hogy van ideje nemes, az egyetemes emberiség univerzális üdvét szolgáló eszmék kifundálására, akkor ügyelnie kell arra, hogy azok a nemes, az egyetemes emberiség univerzális üdvét szolgáló eszmék gyakorlattá fejlesztett hétköznapjai őt ne érintsék. Elvégre a nemes eszméket az emberiségnek szánta az altruista muci, nem önsegítő tréningnek. Ezt az alapvető bölcsességet hagyták figyelmen kívül a rendkívül progresszív szerkesztőségek és NGO-k vezetői, vezető munkatársai és egyéb szellemi világítótornyai. Hiba volt.
Az egy körrel korábbi kommunisták eszesebbek voltak. Ők ügyeltek arra, hogy noha az osztályharc véget ért a proletárforradalommal (csak nemzetközileg fokozódott közben), nekik azért legyen otthon pár személyes szolgálójuk.
Akiket régebben cselédnek hívtak, de azt a gyakorlatot nem lehet eléggé elítélni. A személyes szolgáló munkaköre ugyan tökéletesen egybevágott a korábbi cseléddel, ugyanúgy takarított, vasalt, mosogatott és lopott, de az átnevezés után nyomban megszűnt az antagonisztikus osztályellentét. A kommunisták jól is érezték magukat ebben, az ancien régime-hez megkapóan hasonlóra berendezett világban, de ebben sincs semmi meglepő, ők ugyanis urak akartak lenni, nem pedig a sarkából kifordítani a világot. A kommunista ideológia csak a tömegek mákonya – az, aminek ők maguk a vallás társadalmi funkcióját látták.
A kortárs, woke-nak nevezett kommunisták hülyébbek az elődeiknél, ők magukon kezdték a világ jobbítását, így ők lettek az első áldozatok.
A bennfenntes.net-hez eljutott információk szerint a régi arcok menekülnek a progresszió olyan zászlóshajóiról, mint a Telex, a 444 és az Amnesty International Magyarország, miután az általuk összekukázott következő generáció pokollá tette az életüket. Kineveltek egy csapatot, amelyik pont aszerint a szabályrendszer szerint él, ahogy ők azt korábban összeöntötték a legkurrensebb és leghaladóbb eszmék alapján. Ahogy a lap (nem kevés malíciával) fogalmaz:
A woke-hívőket azonban nemcsak a rossz fizetések, főnökeik hozzájuk képest maradi nézetei, de az is rendkívül zavarja, hogy miközben ők meglovagolják a progresszív ideológia legújabb hullámait, és azt gondolják, az élet minden színterét, azaz a szerkesztőségeket is ezen elborult szabályok szerint kell berendezni, addig a lapvezetések szemet hunynak, vagy egyenesen támogatják a régi haverok és a “védett emberek” vállalhatatlan tetteit, legyen szó akár a nőket megillető és a dollármédiában sokszor hangsúlyozott egyenjogúság kirívó megsértéséről is.
Újak a régiek ellen: gyakornokfizetések a milliókkal szemben.
A dollármédia személyes viszonyait az is feszíti, hogy akik húzzák az igát, vagyis a legfiatalabbak nagyon hiszik és élik a tengerentúli woke-idiotizmus legfrissebb túlkapásait is, ezért ők a legkisebb beszólásra is ugranak, és a humorban sem ismerik már a tréfát.
Igyekeznek mindenben tökéletesen idomulni az LMBTQ-agymosógépezet elvárárásaihoz. A 444 és a Telex is tele van ilyen fiatal arcokkal: „nappal meló, éjjel Auróra” – utalt a szélsőbaloldal törzshelyére a szcénát ismerő beszélgetőpartner
Valójában egy „átstrukturálás” zajlik a dollármédiában, ez az egyik oka annak a frusztrációnak, hogy egyesekhez a nagy pénzek a baloldal kudarca és az „influenszerkedés” miatt nem érkeznek meg, és ez borítékolja azt is, hogy a jövőben is várhatók személyes konfliktusok. Ezek eredője ugyanígy a pénz lesz.
„Átstrukturálás” alatt pedig azt értik, hogy a kiváló, és már bizonyított Korányi Dávid osztja a pénzek egy részét a jövőben is, de kevesebb jut majd bizonyos médiumoknak, és sokkal több az ellen-Megafon influenszereinek: a jól értesültek azt mondják, influenszerek kellenek a baloldalnak és a finanszírozóknak is, olyanok, mint a megafonosok, akik hatékonyan képesek teríteni a baloldal üzeneteit.
A történelemben számos társaság veszett rajta azon, hogy a saját ügyét győzelemre vitte. Nem véletlenül fejlesztették ki később a permanens forradalom elméletét, hiszen sokkal szárazabb és biztonságosabb érzés küzdeni egy elérhetetlen, de annál ideálisabb világért, mint azt megvalósítani. Mert miután gyakorlatra váltottuk a nemes elméleteinket, ott állunk bamba fejjel, kezünkben a kilépő papírokkal. Elvtársak, legközelebb éberség!
Forrás: PestiSrácok
Kiemelt kép: Danube Institute
