A főpásztor elmondta, hogy nagyon örül, amiért a Forum Romanum szívében található gazdag történelmű templomot vehetett át.
Ünnepélyes szentmise keretében vette át új címtemplomát, a Róma történelmi belvárosában, a Forum Romanum szívében található Szent Franciska-bazilikát Erdő Péter bíboros. Az ünnepi szertartáson részt vett Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia volt elnöke, Piero Marini érsek, nyugalmazott pápai szertartó, a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok pápai bizottságának egykori elnöke, Giuseppe Sciacca érsek. Jelenlétével megtisztelte Habsburg Eduárd szentszéki nagykövet, Kovács Ádám Zoltán római magyar nagykövet és Németh Norbert, a Pápai Magyar Intézet rektora. A szentmisén koncelebrált Mohos Gábor esztergom–budapesti segédpüspök, valamint Süllei László, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye általános helynöke.
Erdő Péter bíboros két nyelven elhangzott szentbeszédében megköszönte Ferenc pápának az új címtemplomot. A főpásztor az ünnepi szentmise bemutatását követően elmondta, hogy hosszú éveken keresztül járt imádkozni és szentmisét bemutatni a Szent II. János Pál pápától kapott Szent Balbina római ókeresztény bazilikába.
Sajnálatos módon azonban az mostanra olyan állapotba került, hogy ott már nem lehet misézni. Ezért Giovanni Battista Re bíboroson, a bíborosi testület dékánján keresztül kérte a Szentatyát, hogy jelöljön ki számára egy másik címtemplomot. A főpásztor elmondta, hogy nagyon örül, amiért a Forum Romanum szívében található gazdag történelmű templomot vehetett át. A bazilikának a középkorban is különleges szerepe volt, ugyanis az avignoni fogság után ide tért vissza a pápa, és XI. Gergely pápa itt is nyugszik.
A bíboros úr szólt római Szent Franciska alakjáról is, akinek földi maradványai a templomban nyugszanak.
Ő Róma városának az apostolfejedelmeken kívül az egyik társvédőszentje, rendkívül népszerű szent. Özvegyként járta a város utcáit, segített a rászorulókon, és soha semmi baja nem esett, pedig akkor még nem volt a maihoz hasonló a közbiztonság. Rómában őt tekintik az autósok védőszentjének is, a hagyomány szerint minden évben ünnepélyes autószentelést rendeznek a közeli Colosseumnál.
Azt az érdekességet is megosztotta, hogy ebben a templomban van az a két kőbe mélyesztett lábnyom, amit Szent Péter térde nyomának tekintenek. A legenda szerint Simon mágussal itt vívta a szellemi harcát. A római nép tiszteletének olyannyira a tárgya volt, hogy mindenki oda akart letérdelni, ezért aztán a pápák úgy döntöttek, hogy kiveszik a padlóból a követ, és a falon helyezik el. Jelenleg is a bazilika falában található.
Az egész nyugati egyház legrégebbi ismert Szűz Mária-képe is itt található a sekrestyében. A bíboros úr végül arról is beszámolt, hogy a bazilikának ma is szép liturgikus élete van, mert mellette található az olivetánus bencések kolostora, akik ellátják a liturgikus szolgálatot és akiknek a római közösséggel is kitűnő lelkipásztori kapcsolatuk van.
Erdő Péter bíborost június 30-án rangos kánonjogi elismeréssel, a Vox Canonica 2023 díjjal tüntették ki az olasz parlament képviselőházban. Az elismerést számos kánonjogász jelenlétében, ünnepélyes keretek között a Montecitorio palota dísztermében adták át.
A Vox Canonica 2023 egy egyházjogászokból álló egyesület kitüntetése, amelyben főleg a Lateráni Egyetemen végzett jogászok tömörülnek – ismertette a díjat a bíboros. Ez nemcsak egyfajta iskolatársi közösséget jelent, hanem az egyházjogon belül egy határozott irányzatot is. A Lateráni Egyetem az egyetlen, ahol Utriusque Iuris fakultás működik, ahol a világjogot és az egyházjogot egyaránt tudományosan művelik és oktatják – mondta a főpásztor. Végül hozzáfűzte, a római Pápai Lateráni Egyetem azért is különösen értékes, mert ott a legerőteljesebb a párbeszéd az egyházjogászok és a világiak képviselői között. A mai korban ez rendkívül aktuális.
