A helyi cigányok büszkék indiai eredetükre, az ottani építészeti stílust próbálják másolni soktornyos, giccses házaikkal, de Bánffyhunyad városvezetése szerint a különös épületek tulajdonosainak nem a legfőbb erényük az ingatlanadók befizetése.
Bánffyhunyadnak pompás református temploma van, a kalotaszegi kisváros nevéről azonban az ott megfordultak többsége minden bizonnyal mégsem a XIII. században épült műemlék épületre asszociál, hanem a településen gombamód szaporodó cigánypalotákra. A 90-es évek elejéig Bánffyhunyadon nemhogy cigánypaloták nem voltak, de romák is alig. A helyi roma közösség egy telepen élt, az első házat a városban 1992-ben vásárolták meg.
A 90-es évek közepétől jelentek meg Bánffyhunyadon a Kusturica-filmekbe illő ormótlan, ízléstelen dekorációkban tobzódó építmények.
Jelenleg már közel 90 van belőlük, közölték az önkormányzat adóügyi osztályának a munkatársai. Az elsők a Kolozsvár-Nagyvárad főútnak a városon áthaladó szakaszán, a Kossuth Lajos (Horea) utcában épültek, de az elmúlt években egyre több lett belőlük az abból nyíló mellékutcákban is, főleg a vasút felőli részen.
Hosszú éveken át a cigánypaloták tulajdonosai nem fizettek ingatlanadót, arra hivatkozva, hogy a házak nincsenek befejezve, ami egyébként nem állt, s jelenleg sem áll távol a valóságtól.
A városvezetésnek úgy sikerült rászorítaniuk őket az adófizetésre, hogy az adóhátralékkal rendelkezőknek nem bocsátják ki a személyi igazolvány elkészítéséhez szükséges iratokat. „Az adófegyelem tekintetében nem maradnak el a románok és a magyarok mögött” – nyilatkozta az önkormányzat egyik illetékese.
A cigánypaloták jellemzően több száz négyzetméteresek, bár vannak köztük szerényebb méretűek is, az utánuk fizetendő éves adó a nagyobbak esetében sem éri el az 1000 lejt.
Engedély igen, tornyocska nem
Régebben megszokott volt, hogy építési engedély nélkül húzták fel őket, az utóbbi években azonban az önkormányzat ezen a téren is rákényszerítette a tulajdonosokat a törvény betartására. Az utolsó, engedély nélküli építkezés miatti per óta már eltelt közel egy évtized. A helyi hatóságok a stilisztikai kicsapongásoknak is igyekeznek gátat vetni,
újabban nem engedélyezik, hogy tornyocskák tömkelegét biggyesszék a házakra, sem pedig Mercedes logókat.
Bánffyhunyadnak 2011-ben 9011 lakosa volt, azonban a tavalyi népszámláláskor már csak 8069 főt írtak össze. Nemcsak az összlakosság csökkent, hanem a romák számaránya is, a korábbi kb. 11 százalékról 9 százalék alá. Mivel körükben az átlagosnál nagyobb a születési arányszám, ez az adat erősen megkérdőjelezhetőnek tűnik. A magyarázat valószínűleg az, hogy többségük kétlaki életmódot folytat, az év java részét az otthonuktól távol töltik, a többség Nagy-Britanniában és Írországban. Ez onnan is látszik, hogy
a cigánypaloták környékén sok a jobbkormányos, a két szigetországból származó autó.
„Öntudatos emberek ezek, ragaszkodnak hozzá, hogy ők cigányok, nem romák. Büszkék rá, hogy Indiából jöttek, azért is építik ilyen stílusúra a házaikat” – mondja egy helybéli magyar, akinek cigány szomszédai vannak. A palotáknak valóban van egy indiai jellegük, éppoly szedett-vedettek és giccsesek, mint sok modern épület a szubkontinensen.
A BBC célkeresztjében
A bánffyhunyadi cigánypaloták híre messze túljutott az országhatáron, főleg azt követően, hogy 2011-ben a BBC riportokat és riportfilmeket készített a nagy-britanniai koldusokról. A brit riporterek rendszeresen megfigyeltek és követtek Angliában kolduló romániai gyerekeket, s kiderítették, hogy a könyöradományokból tekintélyes summák jönnek össze.
Egy bánffyhunyadi származású kéregető elmondta, hogy havi 5 ezer font körül keres, egy emberkereskedelem elleni harcra szakosodott brit rendőrfelügyelő pedig évi 100 ezer fontra becsülte az összeget, amit egy gyerek egy év alatt összekoldulhat.
Ennyiből hatalmas és csicsás házat lehet építeni idehaza. Sok esetben valóban ez a pénz forrása, a BBC riporterei ugyanis Bánffyhunyadig követtek egy Roștaș nevű családot, melynek két ingatlanja is van a városban, nem is akármilyenek.
A helyi cigányokkal egyébként normálisnak mondható az együttélés, meséli bánffyhunyadi forrásunk: zajosak és nem épp szabálykövetők, de nem agresszívek, bűncselekményeket nem követnek el, sőt alkoholt sem igen fogyasztanak, aminek valószínűleg vallási okai vannak.
A cigánypaloták elsöprő többsége nincs belakva, sokkal inkább szolgálnak státusszimbólunként, mint praktikus célokra. Sok esetben a kerítések is éppoly csiricsárék, mint maguk a házak, melyek homlokzatán gyakran méretes bádogfelirat hirdeti, hogy ki a büszke tulajdonos. Bár túlcifrázottak, mégis hevenyészettek, szemmel láthatóan kétes minőségű munkát végeztek a kivitelezőik.
Néhányon már erősen meglátszik az idő vasfoga, a tulajdonosok nem foglalkoznak a karbantartásukkal.
Meghökkentő jellegük miatt akár idegenforgalmi látványosságként is hasznosítani lehetne őket, az önkormányzat azonban nem foglalkozott mostanáig az ötlettel. Ennek fő oka, hogy magántulajdonban vannak, tulajdonosaik pedig, főleg a BBC oknyomozó riportja óta kifejezetten gyanakvóak az idegenekkel szemben. Nagy kár, mert egyedülálló skanzent lehetne összehozni belőlük.
Kiemelt kép: Maszol/Pengő Zoltán
