A megszokottnál hamarabb, már az idei évben emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A kötelező legkisebb kereset 15 százalékkal, a középfokú végzettséghez kötött garantált bérminimum pedig 10 százalékkal lesz magasabb decemberben a novemberi összegnél.
A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek az emelés mértéke mellett a napokban arról is döntöttek, egy hónappal előrehozzák a minimálbér és a bérminimum emelését, így már decemberben nő az érintettek fizetése, értesült a Mandiner.
Az ellentételezésre a tavaly év végén megkötött bérmegállapodás értelmében azért van szükség, mert 2023-ban az éves infláció meghaladja a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértékét.
A megszokottnál egy hónappal korábban végrehajtott béremelésnek és a mértékének köszönhetően a legalacsonyabb keresetűek elkerülik a reálkereset-visszaesést.
Noha a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány a háromoldalú bérmegállapodást várhatóan csak november második felében véglegesíti, a legfontosabb pontokról már megegyeztek a felek. Ez azt jelenti, hogy 2023 decemberétől
a minimálbér 15 százalékkal nő, összege bruttó 232 000 forintról 266 800 forintra emelkedik. A kedvezmények nélkül számolt nettó összege 154 300 forintról 177 500 forintra nő.
A garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedik, összege bruttó 296 400 forintról 326 040 forintra, nettó 197 100 forintról 216 800 forintra nő.
A decembertől megvalósuló emelésnek köszönhetően a minimálbér és a garantált bérminimum összegéért dolgozó munkavállalók decemberi, 2024 január elején kézhez kapott fizetése több mint 40 ezer forinttal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.
Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 műsorában világossá tette, a kormány nem támogatja a munkaadói és munkavállalói oldal korábbi javaslatát, vagyis azt, hogy legfeljebb 100 ezer forint egyszeri, adó- és járulékmentes kifizetéssel ellensúlyozzák a legkisebb bérek idei emelését meghaladó fogyasztóiár-emelkedést.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Mandiner megkeresésére megerősítette, a felek valóban elvetették az egyszeri 100 ezer forintos munkáltatói kompenzációról szóló javaslatot. Az összeg kifizetéséről a munkaadók döntöttek volna, éppen ezért fennállt volna annak a veszélye, hogy elsősorban a mikro- és kisvállalkozásoknál dolgozó, alacsonyabb keresetért dolgozó munkavállalók nem részesülnek ellentételezésben. Ráadásul a minimálbéres dolgozókat elsősorban pont azok a kisebb cégek foglalkoztatják, amelyeknek nehézséget jelentett volna az egyszeri juttatás. A Munkástanácsok elnöke arra figyelmeztetett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-re 4-6 százalék közötti inflációt vár.
A minimálbér 15 és a garantált bérminimum 10 százalékos emelése tehát minden előrejelzés szerint meghaladja a fogyasztói árak emelkedésének mértékét, vagyis ismét nő a legkisebb keresetű dolgozók vásárlóereje.
Az orosz-ukrán háborút és a Covid–19 járványt megelőző években jelentősen nőtt a magyar fizetések vásárlóereje. A szakszervezetek célja, hogy a hazai fizetések reálértéke a következő években is legalább évi 5 százalékkal emelkedjen – tette hozzá Palkovics Imre.
Az MNB a szeptember végén közzétett előrejelzésében a 2023-as év egészére 17,6-18,1 százalék közötti inflációt vár, az éves áremelkedés novemberben már egy számjegyű lehet. Jövőre pedig már nem várható az ideihez hasonló, többször is rekordot döntő drágulás:, 2024-ben az infláció a 4-6 százalék közötti sávban maradhat, míg 2025-re a jegybank céljainak megfelelősen 2,5-3,5 százalék között alakulhat.
A minimálbér vásárlóereje a rekordmagas inflációs környezet ellenére is nő.
Míg a jegybanki előrejelzések alapján idén és jövőre összességében 25 százalék körül alakulhat a kétéves infláció, addig a minimálbér összege 2024-ben 33,4 százalékkal haladja meg a 2022-es összeget. A garantált bérminimum sem veszített értékéből, jövőre az összeg több mint 25 százalékkal magasabb lesz, mint 2022-ben.
A szakszervezetek és a munkáltatók várhatóan november 15 után véglegesítik az idei bérmegállapodást, a legfontosabb harmadik negyedéves nemzetgazdasági mutatók ismeretében.
Borítókép: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA
