A reformátusok jól tudják, hogy egyszerre kétféle templomot kell tisztelni és rendben tartani az ember élete során: a kőből épült templom a gyülekezet háza, a húsból és vérből felépült templom pedig a keresztény ember szíve.
A keresztény kultúra nemcsak egy erőforrás a számos erőforrás közül, hanem minden erő forrása – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője vasárnap a Bács-Kiskun vármegyei Apostagon, a felújított református templomban tartott hálaadó istentiszteleten.
Kocsis Máté úgy fogalmazott: a keresztény kultúra „olyan erős abroncs, amely éltette közösségeinket, a nemzetet, a családjainkat, a hajdan élt és majdan élő nemzedékeket, tehát múltat és jövőt összefog”.
Magyarország falvai és városai ezért nem maradhatnak templomok nélkül, meg kell azokat őrizni a jövő gyermekei számára – emelte ki, hozzátéve: a kormány ennek szellemében foglalta az Alaptörvénybe a magyarság, a magyar államiság keresztény gyökereit.
„Mert keresztény hit nélkül semmivé foszlik minden, ami az európai embert naggyá és erőssé tette, vagy teszi még mindig” – fűzte hozzá Kocsis Máté.
A politikus szerint a keresztény szabadság és szeretet a forrása annak a békének és jólétnek, amely ma még mindig a nyugati ember kiváltsága, és Szent Istvánnak köszönhetően a magyarok kiváltsága is.
„Kereszténység nélkül mindezek elvesznek” – jelentette ki.
Kocsis Máté hangsúlyozta, a reformátusok jól tudják, hogy egyszerre kétféle templomot kell tisztelni és rendben tartani az ember élete során: a kőből épült templom a gyülekezet háza, a húsból és vérből felépült templom pedig a keresztény ember szíve.
Azt mondta, a kettő közül mindig a szív lesz a fontosabb, mégis a templom rendje és tisztasága a szív rendjének és tisztaságának tükörképe. Így válik a két dolog eggyé, a másik támaszává.
„Vagyis akik gondot fordítanak a gyülekezet házára, azok lélekben és szívben is megerősödnek” – tette hozzá.
A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy ma a nyugati világban „sajnos, egyre kevesebb templom van, amit tisztán és rendezetten tartanak, ehelyett inkább lerombolják őket mint valamilyen közveszélyt jelentő épületet, amelyre a hatóságok kiadják a bontási engedélyt, és amely mintha már senkinek sem hiányozna, mert régóta nem illeszkedik a település imázsához”. Pedig a templomok nemcsak építészeti alkotások, és nemcsak a helyi identitást, a helyi közösséget erősítik, hanem egy másik valóság földi helyei is – jegyezte meg.
Kocsis Máté azt mondta: az elmúlt században „sorra jöttek olyanok, akik megpróbálták az európai ember szívéből kiirtani a keresztény Isten iránti vágyat, megpróbálták megmérgezni a keresztény közösségek életét, sőt egyenesen el akarták pusztítani őket”.
Szép számmal vannak olyanok ma is, akik „a kereszténységet mint megunt, avítt kacatot kihajítanák az ablakon, akik tagadják a kereszténység megtartó erejét, és kiradíroznák azt a múltból és a jelenből, a jövőből pedig végképp” – fogalmazott.
A politikus kitért arra, templomok nélkül eltűnik az a biztos pont, ahová felemelhetjük a tekintetünket, bárhol is vagyunk éppen; a templomtorony mindenhonnan látszik, a harang hangja pedig mindenhova elhallatszik.
„Általa tudjuk, hogy merre kell mennünk, tudjuk, hol van az otthon, hol van mindaz, ami vagyunk. A templom iránytű” – mondta, hozzátéve: a magyarok ezer éve építik a templomokat, hogy azok messziről látszódjanak és hallatszódjanak.
Font Sándor, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy
„az apostagiak református templomuk felújításával a magyar épített örökség, a magyar kultúrtörténet egy jeles alkotásának lettek a továbbvivői és hordozói”.
Beszámolt arról, hogy körzetében az elmúlt időszakban az apostagin kívül megújulhatott a református templom vagy parókia Dunapatajon, Hartán és Kalocsán is.
Szanyi Ferenc apostagi lelkipásztor felidézte: a templomot a kormány és a Dunamelléki Református Egyházkerület 165 millió forintos támogatásának, valamint számos vállalkozás és magánszemély felajánlásának köszönhetően sikerült felújítani.
A rekonstrukció során először feltárták a barokk templom alatt található Árpád-kori körtemplom romjait. A rotunda alapokig elbontásáról romos állapota miatt még az 1800-as évek elején döntöttek, de mészköveinek egy részét az 1806-ra elkészülő új templom építéséhez felhasználták.
A régészek a régi templomban helyi előkelőségek temetkezési helyét is feltárták, nyolc sírt találtak a különböző rétegekben.
Mint elhangzott, később az ásatási helyszínt betemették, hogy folytatódhasson a jelenlegi templom felújítása. Új karzat épült, amely alatt egy baba-mama szobát alakítottak ki, kicserélték a nyílászárókat, és megoldották az épület vízszigetelését. Az akadálymentes bejárat mellett a templom új padokat kapott, és elektromos padfűtést is kialakítottak.
MTI
Borítókép: Kocsis Máté: Keresztény hit nélkül semmivé foszlik minden, ami az európai embert naggyá és erőssé tette, vagy teszi még mindig
Forrás: Facebook/Kocsis Máté
