Árpád-házi Szent Margitról kapta a nevét a gyönyörű Margit-sziget.
Uralkodói családban született Árpád-házi Szent Margit 1242. január 27-én a dalmáciai Klissza várában. Ide menekült édesapja, IV. Béla a tatárok elől családjával. Édesanyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt. A királyi pár az újszülöttet, a középkor egyik legismertebb női szentjéről Antiochiai Szent Margitról nevezte el, akinek ereklyéit II. András a Szentföldről hozta magával. 1224 esztendeje volt annak, hogy II. András magyar király befejezte szentföldi hadjáratát.
A szentekről és boldogokról úgy tudjuk, hogy önmegtagadó, imádságos és aszketikus életet éltek. Pedig mindegyikük élete nagyon küzdelmes volt, tele gyarlósággal, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával. Különleges és egyedülálló jellemük azonban a magyarság sorsdöntő óráiban felülemelkedett minden addigi kétségen.
Amikor a tatárok Batu kán vezetésével betörtek (1241) Magyarországra, Béla király nem tudta feltartóztatni őket
Az uralkodónak és családjának ezért menekülniük kellett Dalmáciába, ahol Klissza várában kaptak menedéket. Margitot az édesanyja még a szíve alatt hordta és a királyi pár, Isten szolgálatára ajánlotta fel születendő gyermeküket, hogyha az ország és ők is megmenekülnek. Váratlanul néhány hónap után megtörtént a csoda: híre jött, hogy a távoli Belső-Ázsiában meghalt a nagykán. Batu a Duna–Tisza köze táján meghódított hatalmas területeket otthagyva összegyűjtött lovasaival sietve távozott, hogy le ne maradjon az osztozkodásról.
A veszprémi Domonkos-rendi nővérek zárdájába, dajkája, Olimpiadész „ispánné úrnő” kísérte a gyermek Margitot, s maradt is vele örökre
IV. Béla és Mária teljesítette fogadalmát és kislányt nagyon korán (még nem volt négyéves) amikor zárdába adták, a Szent Katalinról elnevezett veszprémi domonkos apácakolostorba. Itt a Séd-patak mellett töltötte gyermekkorát Margit hercegnő. A női kolostorok Szent Domonkos-rend szabályait követték a belső jámborságban. Életük része volt a megalkuvás nélküli vezeklő szellem, az önfeláldozó szeretet, a betegek ápolása a krisztusi szegénységet követő életforma. Még gyermekként tanulta meg a Boldogságos Szűz zsolozsmáját, amit könyv nélkül is tudott a nővérekkel együtt. IV. Béla, hogy közelebb legyen kislányához, kolostort építtetett a Nyulak szigetén. Az elnevezés vélhetően „félreolvasás” eredménye, mivel a szigetet a korai középkorban Isola leprorumnak, Leprások szigetének nevezték. A nevet Isola leporumnak: Nyulak szigetének véltek később (egyetlen betű a különbség).
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az Árpád-házi Szent Margit ünnepe alkalmából tartott szentmisén a margitszigeti Domonkos kolostor romjainál 2022. január 16-án
(Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Margit 1252-ben költözött át közel húsz nővérrel a szigeti kolostorba, ahol szülei gyakran látogatták őt. Egész életében kitartó elkötelezettség jellemezte: semmilyen megkülönböztetést nem volt hajlandó elfogadni a többiektől.
A távoli tartományokban és a közeli országokban híre járt, hogy van IV. Béla magyar királynak egy gyönyörű szép lánya
Ezután egymás után érkeztek a kérők a királyi udvarba. Megkérte Margitot a cseh király (II. Ottokár) is. „Annyira ragadtaték el a cseh király Szent Margit asszonynak szépségében, hogy ő magát és országát és minden ő tehetségét országával együtt Béla királynak akaratja és szerzése alá hagyá, csakhogy Szent Margit asszonyt őneki feleségül adja.” Sok királyi kérője volt még, de ő annyira utálta a világi hiúságokat, hogy hallani sem akart házasságról.
Az apja, IV. Béla király politikai kényszerűségből feleségül kívánta adni idegen uralkodók sarjaihoz, de Margit ellenállt a kéréseknek, még akkor is, amikor feldühödött apja minden támogatását megvonta a kolostortól. A nehéz sorsát vállaló királyleányhoz, aki a legalantasabb munkákat is derűsen végezte, már életében eljártak a betegek és a szegények. Margit mindenkin segített, és a korabeli feljegyzések csodás isteni képességeiről számolnak be.
A szent életű királylányt halála után, a kolostor templomának szentélyében temették el
A vezeklések, a betegek ápolása és az önként vállalt nehéz fizikai munka felőrölte a fiatal lány egészségét. Amikor eljött Szent Piroska napja 1270. január 18-án, fél hónap lázas állapot után visszaadta lelkét a Mindenhatónak. Nem volt még 28-éves.
A temetésen Fülöp esztergomi érsek így szólt: „Nem kell sírnotok, mert az Örök Király lányának arcán már ott van a feltámadásának a lenyomata.” A szent életű királylányt halála után a kolostor templomának szentélyében temették el. A szentté avatási eljárása alatt beszámoltak még temetetlen testénél és a sírjánál arról, hogy csodás jeleket láttak, és ezért nyughelye napok alatt zarándokhellyé vált.
Ha II. András dédunokáját, Portugáliai Szent Erzsébetet is beleszámítjuk, akkor tizenegy szentje van az Árpád-háznak: I. István, Imre herceg, Szent László, Szent Piroska, Szent Erzsébet, Szent Margit, Prágai Szent Ágnes, Szent (Kunigunda) Kinga (Lengyelország védőszentje), ifjabb Szent Erzsébet (III. András lánya), Portugáliai Szent Erzsébet (II. András dédunokája), Toulouse-i Szent Lajos. Már 1271. június 13-án kérte V. István király húga szentté avatását X. Gergely pápától, valamint Károly Róbert, Mátyás király és II. Ferdinánd is sürgette az eljárást, ami 1789-ben hivatalosan engedélyeztek. Árpád-házi Szent Margit személye köré szentnek kijáró kultusz épült. Ráskay Lea már a 16. század elején lejegyezte legendáját, amit Gárdonyi Géza később az Isten rabjai című regényében feldolgozott.
Árpád-házi Margitot végül 1943. november 19-én avatta szentté XII. Piusz pápa.
Hamvai ma is a (róla elnevezett) Margit-szigeten nyugszanak egy hatalmas vörös márványlap alatt, amit tisztelői helyezték el ott halálának 700 éves évfordulóján.
Árpád-házi Szent Margit különleges történetét, halálát követően a XIII. században keletkezett Margit-legenda foglalja össze
Az évszázadokkal korábbi történések nyomai a mai napig fellelhetők a Margit-szigeten, ahol 1914-ben egy vihar döntötte fa gyökerei között megtalálták a zárda harangját, de a kolostor még mindig nincs feltárva. A kolostorkert az első magyar kertművészeti emlék is, mivel a Domonkos-rendi kolostorkertet már 1251-ben felszerelték vízvezetékkel.
A Margit-legenda egy magyar nyelven írt, nagy értékű írásos emlék, egy kódex. A kutatók többsége szerint a legendát valószínűleg a 13. század végén írták meg, eredetileg latin nyelven. A legendát tartalmazó kódex 1529-ben a nagyváradi klarisszákhoz került, onnan Nagyszombatba, majd Pozsonyba, végül 1836-ban az Országos Széchényi Könyvtárba, ahol ma is található. Szent Margit tisztelete külföldön is elterjedt.
Assisiben, Firenzében a 14. századból való freskója látható. Trevisóban is, ahol a kép felirata: „Beata Margareta Regina Ungariae Ordinis Fratrum Predicatorum.” Szicília déli részén Ragusa templomának szószékén fába faragott alakja áll. De törékeny alakját megörökítik többek között a perugiai meg a berni dominikánus templom szentjei között, és a római Santa Maria sopra Minerva egyik pillérén is.
Forrás: Lipták Sándor / hirado.hu
Címlapkép: Árpád-házi Szent Margit szobra, amelyet szentté avatásának 75. évfordulója alkalmából állítottak fel a margitszigeti Domonkos-rendi apácakolostor romjainál 2018. november 22-én. A szobrot Bakos Ildikó szobrászművész készítette (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
