Áll a bál Berlinben! A Luftwaffe négy főtisztje arról értekezett egy lehallgatott és nyilvánosságra hozott online beszélgetésben, hogy mikortól lépik át a közvetlen háborús féllé válás vörös vonalát? A főtisztek arra jutottak, hogy viszonylag hamar, így inkább az Ukrajnában már „amúgy is jelen lévő” britekre bízták volna a Taurus rakéták pontos céladatainak betáplálását. Mivel az USA jelenleg nem ad át ilyen hatótávolságú rakétákat Ukrajnának, ezért négy opció marad…
A „hosszú COVID” egyik hatása az online értekezlet, ezért a Luftwaffe négy főtisztje is ezt a formát választotta annak megvitatására, hogy ha egy politikai döntés következményeként Berlin Taurus cirkáló rakétákat ad át Ukrajnának, miként lehet a rakétákat működtetni? Az akár 500 kilométer hatótávolságú Taurus cirkáló rakéták optimális működtetéséhez ugyanis nemcsak kétéves képzésre van szükség, hanem olyan céladatokra is, amelyekkel az ukránok nem, a németek viszont rendelkeznek. A tisztek a bő félórás értekezleten minden lehetőséget végigvettek és arra jutottak, hogy ha német katonák táplálják be a céladatokat, vagy segítik helyben az ukránokat, akkor Németország hamar hadviselő féllé válhat. Nézzük a történetet a kezdetétől!
Ukrajna kifogy a katonákból és a lőszerből, ezért Kijevnek jószerivel már csak két látványos katonai eszköze maradt: az éppen következő „ellentámadásra” való felkészülés, amihez a nyugati támogatóktól lehet pénzt és fegyvert kérni, valamint az orosz katonai és közlekedési infrastruktúra elleni pontszerű támadások. Utóbbihoz használják a britek és franciák által már korábban átadott Storm Shadow és Scalp cirkáló rakétákat, amelyek 250 kilométert tudnak megtenni. Scholz kancellár múlt héten még csak utalt arra, hogy a britek és franciák segítik az orosz célpontok adatainak rakétákba programozását, a Luftwaffe tisztek a most kiszivárogtatott beszélgetésben már ki is mondták, hogy a britek „a terepen vannak”, értsd, helyben segédkeznek az ukránoknak átadott rakéták működtetésénél. A brit védelmi miniszter, Ben Wallace, meg is jegyezte, hogy „Scholz kancellár a rossz férfi, a rossz munkakörben és a lehető legrosszabb időpontban”.
Mivel Kijev kezd kifogyni az eddig átadott rakétákból, növekszik a nyomás a németeken, hogy adják át az akár 500 kilométeres hatótávolságú Taurus rakétáikat az ukránoknak. Mivel az USA nem ad át ilyen hatótávolságú rakétákat, Scholz kancellár vonakodik zöld jelzést adni. Adja magát a tankoknál már „bevált” körkörös csere, németül Ringtausch: a németek a briteknek és franciáknak adják a saját Taurus rakétáikat, és utóbbiak további rakétákat adnak az ukránoknak, amelyeket azok már „úgyis” ismernek. A britek és franciák érthetően nem lelkesednek ezért, és közvetlen ukrajnai rakétaszállításra bíztatják a németeket. Kuleba ukrán külügyminiszter 2023 szeptemberi berlini látogatásán azt mondta, hogy „végül úgyis át fogjátok adni a Taurusokat!”.
A háborúpárti német politikusok már eddig is azzal érveltek, hogy „meg lehet oldani” a német rakéták működtetését, csak azt nem tették hozzá, amit a német tisztek most végigvettek: Németországi bázisról távvezérelnék a rakétákat, vagy autóval átküldik a céladatokat Lengyelországba, ahol átadják azokat az ukránoknak. A legkreatívabb megoldás az lett volna, hogy egy „Home Office”-ban lévő német katona gépéről „kalandoznának el” a céladatok Ukrajnába. Azt a lehetőséget is latolgatták, hogy német katonák Ukrajnában „figyelnének az ukránok válla fölött”, de ezt hamar elvetették, mondván, az már háborús részvétel lenne, ezért inkább csinálják ezt a britek, akiknek már „úgyis vannak embereik a terepen”.
A német főtisztek szerint az ukránok mindenáron el akarják pusztítani a Kercsi-hídat, amihez becsléseik szerint 20-30 rakétára lenne szükség. Itt rögtön felhozták, hogy a híd oroszországi vége már 2014 előtt is Oroszországhoz tartozott, így annak támadása háborús aggresszió lenne. Arról kevesebbet beszéltek, hogy egy ilyen akcióval nyolcvan év után térnének vissza harcoló német katonák Ukrajnába és támadnának orosz célpontokat. A német főtisztek óvatossága nem véletlen. A Bundestag tudományos szolgálata már 2022 márciusában írásba adta, hogy szerintük a fegyverszállítás nem jelenti a háborús féllé válást. Az átadott fegyverek kezelésének betanítása, vagy ukrán támadások közvetlen segítése viszont már „elhagyja a nem háborús féllé válás biztos terepét”. Az ENSZ Alapokmány 51. cikkely 2. mondata szerint egy agresszor állam ellen a megtámadott fél javára „foganatosított rendszabályokat” (például katonai támogatást) pedig annak megtörténte után rögtön jelenteni kéne az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
Az oroszok által lehallgatott és most nyilvánosságra hozott online beszélgetés az idei választások előtt erősíti Scholz kancellár pozícióját, aki nem akarja országát még jobban belesodorni a konfliktusba, ezért négy megoldás marad (valószínűség szerint):
- Az őszi tartományi választásokig minden marad a régiben, a németek az amerikaiak hasonló lépése nélkül nem adnak Taurust az ukránoknak.
- Marad az eredeti terv: a németek a briteknek és franciáknak adnak Taurus rakétákat, és utóbbiak további Storm Shadow és Sclap rakétákkal támogatják Kijevet.
- Washington is ad cirkáló rakétákat az ukránoknak, és a szövetségesek megoldják a rakéták pontos működéséhez szükséges céladatok átadását az ukránoknak.
- Scholz változtat az álláspontján, és a németek hasonló amerikai lépés nélkül is szállítanak Taurust az ukránoknak és megoldják a céladatok átadását.
Moszkva pont akkor hozta nyilvánosságra ezt a lehallgatott beszélgetést, amikor Macron nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről beszélt. Jó lenne behúzni a féket! A háborút ugyanis nem eszkalálni kell, hanem fegyverszünettel és béketárgyalásokkal mihamarabb lezárni.
Forrás: mozgasterblog.hu
Címlapkép: Olaf Scholz német kancellár a német állami vasúttársaság, a Deutsche Bahn új, nagy sebességû ICE-vonatokat elõállító gyárának avatóünnepségén Cottbusban 2024. január 11-én. MTI/EPA/Filip Singer
