A tavasz beköszöntével újra itt az allergiaszezon, s borítékolható, hogy jelentősen szaporodni fognak az allergiás kórképek okozta panaszok.
Korábban összefoglaltuk az allergiás kórképek formáit, kezelési lehetőségeit, s részletes leírást adtunk a heveny csalánkiütés okairól, most pedig bemutatjuk a legveszélyesebb túlérzékenységi reakciót, a potenciálisan életveszélyes anafilaxiát.
Bár az anafilaxiáról már az ókori görög és kínai orvosi iratokban is találunk említést, s a hieroglifák szerint Kr. e. 2640-ben Menesz fáraó halálát ilyen darázscsípés következtében létrejött reakció okozhatta, a betegség leírására a XX. század elejéig várni kellett.
A kifejezést az ana „ellen” és phylaxis „védekezés” szavakból az anafilaxia kutatása miatt Nobel díjjal elismert Charles Richet alkotta meg.
Az anafilxia gyakoriságáról ismereteink behatároltak, de azt biztosan állíthatjuk, hogy emelkedő tendenciát mutat. Évente 100 000 lakosra vetítve 4-6 egyénnél fordul elő. Ez magára a reakcióra vonatkozó adat, tehát ez alapján Magyarországon évente 400-600 esettel kell számolni. A tragikus esetek száma ennél szerencsére kevesebb. Az USAban évente 500-1000 közötti halálos reakcióról számolnak be (2,5 eset/millió fő), Ausztráliában 25-ről (0,66 eset/millió fő). Ez alapján hazánkban évente 7-25 esetben következhet be tragédia, lehet végzetes az anafilaxiás sokk.
Az ijesztő tünetek azonnali reakcióként pár perc alatt (ritkábban pár óra alatt) kialakulhatnak, több szervet érinthetnek, egymás után vagy egyszerre is felléphetnek és a folyamat előre haladva életveszélyes állapothoz vezet.
Az anafilaxia tünetei
Általában bőrtünetekkel kezdődik. Ez lehet viszketés, lassan vagy gyorsan akár egész testre terjedő bőrpír és csalánkiütés, lokális vizenyő-ödéma. Az anafilaxia bevezető tünete lehet még a tenyér és talp bizsergő érzete, fémes szájíz, fejfájás, nyugtalanság. Ezzel párhuzamosan vagy pár perccel később légúti tünetek jelentkeznek köhögés, torokkaparás, krákogás formájában, amit a hang megváltozása, nehézlégzés, sípoló légzés, fulladás kísér. A gége ödémája a légutak elzáródását, a légzés és keringés leállását okozhatja. Közben gasztrointesztinális tünetek (hasmenés, hányás, hasi fájdalom, vizelési zavar) léphetnek fel, végül anafilaxiás sokk alakulhat ki, alacsony vérnyomással szapora szívveréssel, izzadással, halálfélelemmel szívritmuszavarral és keringésleállással.
Az anafilaxia leggyakoribb okai
Bár elvileg mindenre lehetünk allergiásak (a szobahőmérsékletű desztillált víz kivételével), s így a szervezet túlérzékenységi reakciója is bekövetkezhet szinte bármilyen idegen anyagra, a valóságban
az anafilaxia leggyakoribb okai a gyógyszer, rovarméreg és táplálékallergiák.
Gyermekkorban az ételallergiák, idősebb korban a gyógyszer és rovarméreg allergiák dominálnak.
Úgynevezett fizikai urticaria esetén is felléphet ilyen reakció, de ez extrém ritka.
Azt is érdemes tudni, hogy különbség van a gyermekkori és felnőttkori allergének közt. Gyermekkorban tej, tojás, földimogyoró, szója, dió-mogyorófélék a leggyakoribbak, felnőttkorban földimogyoró, dió, mogyoró, szója, hal és „tenger gyümölcsei” a sorrend.
Itt jegyezzük meg, hogy a táplálkozási kultúra jelentős változása miatt az étrend kiegészítők (színezékek, mesterséges ízfokozók, tartósítószerek) megjelenésével új környezeti allergénnek jelentek meg a palettán, s ezek szerepével a közeljövőben fokozottan számolni kell.
De mi a teendő anaphylaxia gyanú esetén?
A fent részletezett kellemetlen, ijesztő, gyorsan terjedő tünetek mellett fellépő torokkaparás, globusérzet, hypotonia (alacsony vérnyomás) fenyegető túlérzékenységet jelezhet, ilyenkor nyilván akut ellátás szükséges.
Azonnal mentőt kell hívni a beteghez, s ha rendelkezésre áll az akut ellátáshoz szükséges életmentő epinephrine (adrenalin) kezelés, azt be kell adni.
Miről is van szó? Erre a kórképre létezik ugyanis megoldás. Van egy olyan öninjekciózó eszköz, amivel a betegek saját maguknak be tudják adni az ilyenkor életmentő, az anaphylaxia kialakulását gátló gyógyszert, az adrenalint. Ez az autoinjektor Magyarországon 2022. júliusa óta ingyenes a súlyos allergiában szenvedő betegek számára.
Abban az esetben, tehát ha táplálékra, gyógyszerre vagy rovarméregre klinikai tüneteket okozó
túlérzékenység áll fenn, a betegeknek az életmentő epinephrine injekciót maguknál kell hordaniuk, el kell sajátítaniuk annak használatát.
Összefoglalva:
a súlyos túlérzékenységi reakció (anafilaxia) életveszélyes állapot, évente több halálesetet okoz hazánkban. Pedig az életmentő injekció használatával ez elkerülhető lenne. Aki darázs-méhcsípés okozta allergiában, táplálék allergiában szenved kérje kezelőorvosát, háziorvosát a gyógyszer felírására vagy arra, hogy juttassa el olyan szakemberhez, aki kivizsgálja s ellátja ezzel az életeket mentő biztonságosan alkalmazható autoinjektorral.
Azzal, hogy biztosítjuk az injekciót ezeknek a betegeknek, elkerülhetjük, csökkenthetjük az évente nálunk is több halálos áldozatot követelő anaphylaxias eseteket.
Szerző: Dr. Temesszentandrási György
Fotó: Pixabay