Az Átlátszó tollnokainak nem csak joga, de kötelessége is vegzálni a CÖF-öt, a civil szervezetnek ellenben nincs joga hozzá, hogy elemezze a külföldről is pénzelt „oknyomozókat”. Mit képzelnek, kicsodák ők?

Én nem tudtam, hogy ami szép, az igazából csúf, csak nézőpont kérdése, hogy milyennek látjuk. Vagy láttatják. Nem tudtam, hogy újságírásnak nevezik azt is, ha bárki bármit leír, még ha nagyon hosszan és unalmasan is. Nem tudtam, hogy oknyomozásnak nevezik a semmitmondó, de nagyon odamondó cikkeket. És nem tudtam, hogy ha valakit (valakiket) külföldről pénzelnek, az nem számít külföldről fizetett aktivistának, hanem a nemzet megmentőjének. Kérdés persze, hogy melyik nemzetének.

Azt persze tudtam, és Shakespeare óta más is tudhatja, hogy „Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mentsem bölcselmetek álmodni képes”, de azt mégsem fogtam fel, hogy vannak független és objektív orgánumok az egyik, és ilyenek nincsenek, csak bértollnokok és propagandisták a másik (jobb) oldalon. Most már tudom, mert az ember holtig tanul.

Ja, bocsi, azt nem említettem, hogy attól, mert tudom, még nem hiszem el. Mert az ember holtig tanul.

Azt akarja elhitetni velem – és mindenkivel – a globalista sajtótermékek és tollnokok serege, hogy ők valóban nagyon függetlenek és objektívek. A magyar nyelv csodás alkotás, kifejező és pontos. Függetlennek azt nevezi, ami vagy aki nem függ mástól, másoktól.

De az Isten szerelmére, hogyan lehetne független bárki is, aki kifejezetten függ mondjuk attól a külföldi pénzforrástól, amelyik nélkül nem működhetne?

Mert ugye az nagyon életszerű, hogy vannak önzetlenül adakozók, akik csak úgy, szívjóságból dollármilliókat ajándékoznak egyes orgánumoknak, csakis a két (vagy több) szép szemükért. Ha van ilyen, hogyan lehetséges, hogy a szép szemek csak a kormányellenes sajtómunkások között láthatók? Ó, azok a széplelkű, filantróp milliárdosok, eszem a szívüket!

Egy 2023 januárjában kelt írásomban már kifejtettem, mit tartok a független és objektív újságírásról, és mert ennél jobban most sem tudnám összefoglalni, idézem akkori önmagamat:

„…milyen is a független, objektív sajtó? Semmilyen, ilyen ugyanis nem létezik. Független eleve nem is lehet, mert az újságíró is a piacról él, valaki fizet a munkájáért, akitől bizony függ az a független. Ugyanígy nem létezik objektív sajtómunkás sem, hiszen minden jelenséget, történést mindenki a saját meggyőződése szerint, mondjuk így, saját szemüvegén át nézve értelmez. Már hogyan is lenne független és objektív, amikor ugyanarról a tényről az egyiknek a félig telt, másiknak a félig üres pohár jut eszébe?”

Nincs ezzel semmi baj, hölgyeim és uraim.

A gond akkor kezdődik, ha valakibe annyi becsület sem szorult, hogy vállalja a saját meggyőződését. Nem lenne kifogásom, ha mondjuk az Átlátszó elnevezésű orgánum nyíltan közölné:

Mi a keresztény-konzervatív eszmék ellenségei vagyunk. Lelkük rajta, nem osztjuk a véleményüket, de tudomásul vesszük. Csak ne állítsák magukról, hogy objektívek.

Más lapra tartozik, és ez már tisztán szakmai kérdés, hogy oknyomozóknak is tartják magukat, mert az én szerény képességeim, néhány évtizednyi tapasztalatom  nem elegendő arra, hogy legtöbb munkájukban felfedezzem az oknyomozást. Sokkal inkább a sandaságot, sőt az irányított rosszindulatot, amely oknyomozásként állítja be a kinyilatkoztatásokat, tényekként a szándékokat, valóságként a globalista álmodozást.

Ami ellenben abszolút profi a munkájukban, az a valóság kiforgatása, a célzott hangulatkeltés. Ahhoz nagyon értenek. Nem csak az Átlátszók, de úgy összességében a globalista média.

Itt van mindjárt a Szabad Európa elnevezésű… rádió? Honlap? Propagandaoldal?

Nem is tudom, minek nevezzem. Az egykori – és megszűnt – Szabad Európa rádió nevében jogfolytonos képződménye ma éppen az ellen harcol, amiért a régi küzdött. A polgári demokrácia ellen, a globalista érdekek és eszmények mellett. És persze teljes mellszélességgel kiáll a hasonszőrűek, így az Átlátszó mellett is.

Most éppen azt próbálják meg elhitetni internacionalista beállítottságú olvasóikkal, hogy az újonnan felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal valamiféle sajtóellenes rendőrség, akik majd jól földbe döngölik a függetlenobjektíveket.

Ennek az állításuknak a „bizonyítékát” a CÖF nemrégiben bejelentett törekvésében is megtalálni vélik, mert szerintük a civil szervezet vegzálja az Átlátszót. Meg mindenkit. Ugyanis arra mert vetemedni a CÖF, hogy

„külön munkacsoportot létesít arra, hogy külföldről finanszírozott szervezetek működését vizsgálják”.

Hú, ez maga a diktatúra! Méghogy vizsgálni merészelnek!

Az Átlátszó tollnokainak nem csak joga, de kötelessége is vegzálni a CÖF-öt, a civil szervezetnek ellenben nincs joga hozzá, hogy elemezze a külföldről is pénzelt „oknyomozókat”. Mit képzelnek, kicsodák ők? Honnan veszik a bátorságot, hogy bármit is vizsgáljanak? Amit szabad Jupiternek… Mert oknyomozni csak nekik lehet.

Apró bibi, hogy tollnokaik gyakran szereptévesztésben szenvednek. Oknyomozás címszó alatt magánnyomozóként viselkednek, sőt akadnak köztük olyanok is, akik Kloss kapitánynak vagy Stirklitz ezredesnek képzelik magukat. (A fiatalabbak kedvéért: Kloss kapitány a lengyel Kockázat, Stirlitz pedig a szovjet „A tavasz tizenhét pillanata” című sororozat szereplője, közös vonásuk, hogy a németek közé beépült kémek.) Vagy titkos ügynöknek, mondjuk James Bondnak – illetve Jane Bondnak, mert abban a konkrét esetben, amelyre gondolok, egy hölgy kémkedett.

És rátalált – a nagy semmire.

Akik nem tudnák, a hős amazon „beépült” a CÖF-be, jelentkezett egy krakkói utazásra. A látogatás apropója a lengyel nemzeti ünnep volt, és kirándulásáról hosszú, unalmas és semmitmondó, ám a résztvevőket és elkötelezettségüket folyamatosan gúnyoló írást tett közzé. A hatalmas fegyvertényt persze úgy tálalta, ahogy az RTL hírolvasói a legjelentéktelenebb információt is tálalják: minden gyanús! Kedves nézőink – néz a kamerába titokzatos, komor, gyanakvó képpel a szpíker – ma is időjárás lesz! Mert ugye ez is az orbáni diktatúra miatt van.

Tehát Jane Bond „beépült”, azaz jelentkezett az utazásra. Ez aztán az oknyomozás! Diadalittasan közli, kinyomozta, hogy az átkozott népnemzetiek utaznak! Énekelnek! Ünneplik a lengyeleket! És migráció-ellenesek!

Tisztelt globalista támogatók, ezért fizettek? Bizony sajnállak benneteket, kidobott pénz.

Az persze kérdés, vajon azért kapják kintről az apanázst, mert meggyőződéses kormányellenesek, vagy azért kormányellenesek, mert kintről pénzelik őket, a végeredmény szempontjából azonban ez közömbös is. A lényeg a suska, amit zsebre tehetnek.

A Szabad Európa írása alapján arra lehetne következtetni, hogy a CÖF kipécézte magának az Átlátszót és hajszát indít ellenük, csak éppen a helyzet fordított.

Átlátszóék évek óta támadják a konzervatív civileket összefogó közösséget, aztán megsértődnek, ha az védekezik. Oknyomoz! Nem titkos ügynökökkel, hanem a nyilvános adatok elemzésével.

Ki tehet róla, hogy olyan következtetésekre jutnak, aminek az Átlátszó nem örül?

A jelek arra utalnak, hogy odaát kissé tele a nadrág, a helytartótanács mellett a függetlenobjektívek is reszketni méltóztatnak. Megrémültek attól, hogy őket is vizsgálni lehet, mert a végén még kiderülhet egy s más.

Kedveskéim, kár cidriznetek! Az ördög, amit a falra festettetek, csak számotokra félelmetes. A Szuverenitásvédelmi Hivatal nem rendőrség, nem ügyészség, nem fogja a fejeteket venni, és nem bíróság, hogy rács mögé küldjön bárkit is.

A CÖF sem bűnüldöző szervezet, nem fog előzetes letartóztatásba helyezni egyetlen újságírót sem. Csak közhírré teszi, hogyan és minek, kinek a szolgálatában működtök.

Tudjuk, hogy kínos számotokra a valóság feltárása, de egyszerűen megelőzhető a baj, ne tessék sötétben bujkálni, letagadni a letagadhatatlant: nem voltatok és nem is lesztek sem függetlenek, sem objektívek.

És ne támadjatok, ha nem akarjátok, hogy a megtámadott visszaüssön.

Kiemelt kép: Illusztráció/Pixabay