Róma és a Vatikán várja a magyar nemzeti zarándoklat résztvevőit.
Minden készen áll a közel ezerötszáz magyar hívő fogadására Rómában és a Vatikánban, akik április 23. és 25. között a nemzeti zarándoklaton vesznek részt, és többek között Ferenc pápa is fogadja őket – mondta Németh Norbert, a zarándoklat egyik szervezője, a Pápai Magyar Intézet rektora csütörtökön.
A magyar nemzeti zarándoklat április 23-án délután ünnepi szentmisével veszi kezdetét, amelyet a Róma területén található, lateráni Szent János-bazilikában Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke vezet.
Április 24-én délelőtt az egykori városfalakon kívüli Szent Pál-bazilikában Udvardy György veszprémi érsek, az MKPK alelnöke mutat be misét.
A zarándoklat csúcspontja április 25-én lesz, amikor Ferenc pápa magánkihallgatáson fogadja a magyarokat. Ezt követően a Szent Péter-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatja be a zarándoklatot lezáró misét.
A magyar nemzeti zarándoklatot az MKPK hirdette meg köszönetként Ferenc pápa tavaly április 28-30. között Budapesten tett apostoli látogatásáért.
Németh Norbert elmondta, hogy a Rómába való zarándoklásnak közel kétezer éves hagyománya van a keresztény világban: a zarándokok a két apostolfejedelem, Szent Péter és Szent Pál sírját és ereklyéit őrző bazilikákat keresik fel. „Ez a két fókuszpontja a magyar nemzeti zarándoklatnak is, ezeken a helyszíneken mutatunk be magyar nyelvű szentmisét” – hangsúlyozta.
Megjegyezte, a zarándoklat lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők „új módon találkozzanak Istennel, egymással és önmagukkal”. Úgy látja, a zarándoklat ma is azt jelenti, hogy „az ember kimozdul a komfortzónájából, alkalmazkodnia kell, figyelnie kell egy másfajta ritmusra és a Jóisten megszólítására”.
A zarándoklat római szervezését vezető Németh Norbert elmondta, hogy Magyarország egész területe, majdnem minden egyházmegye képviselteti magát. Tizenhét érsek és püspök kíséri a hívőket, határon túli területekről, Felvidékről, Erdélyből, a Délvidékről is érkeznek magyar testvérek, miközben ez Kárpátaljáról, a háború miatt nem lehetséges.
A Nyugat-Európa különböző városaiban diaszpórában élő magyarok sem fognak hiányozni, és bekapcsolódik a római magyarok közössége és az olaszországi magyar katolikus misszió is.
A zarándokok csoportosan és egyénileg, repülővel, busszal és saját járművekkel teszik meg az utat Rómáig. „Teljesen mindegy, ki mivel teszi meg az utat. Nem ez számít, ennél sokkal fontosabb a belső motiváció, a zarándoklatot kísérő belső utazás” – szögezte le Németh Norbert.
A Pápai Magyar Intézet rektora elmondta, úgy állították össze a háromnapos zarándoklat programját, hogy minden napnak legyen úgynevezett csúcspontja, de marad idő idegenvezetéses látogatásra Rómában kisebb csoportokban, valamint önálló programokra is lehetőség lesz.
„Amikor a programot szerveztük, biztosak voltunk benne, hogy a Szent Péter-bazilikában bemutatott mise lesz a zarándoklat küldetési miséje, mert egy jó zarándoklat akkor sikerül, ha a végén rájön az ember, hogy most kezdődik csak az igazi zarándoklat: mindazt, amit átéltem és mindaz, amivel megerősödtem, gazdagodtam, haza kell vinnem, és ennek a fényével kell a lelki életemet folytatnom” – hangsúlyozta Németh atya.
Kifejtette, a legnagyobb római bazilikákat választották helyszínül, hogy ne legyen létszámkorlátozás. Így a zarándoklathoz az utolsó napokban is nyugodtan lehet csatlakozni az olaszországi magyar katolikus misszió, vagy az MKPK honlapján.
Magyar nemzeti zarándoklatot Rómában utoljára 2000 októberében tartottak, amely II. János Pál pápa korábbi magyarországi látogatásait követte. Nagy számban érkeztek a Vatikánba magyar hívők 1997-ben is Apor Vilmos győri püspök boldoggá avatása alkalmából, illetve 2003-ban Batthyány-Strattman László orvos boldoggá avatásakor.
MTI
Borítókép: A vatikáni Szent Péter bazilika
Forrás: Wikipédia
