Nem akarunk háborút, nem akarunk migrációt és nem akarunk genderaktivistákat látni a gyermekeink körül.
Ezzel a három nemmel tudjuk megteremteni június kilencedikén annak feltételeit, hogy továbbra is szabadon mondhassunk igent a hagyományos családra, az ezekből szerveződő nemzetre és hitünkre, kultúránkra. Három nem, ami érdekes módon mégis három igen:
a hazánkért, az életért, a szabadságért.
Minden kampány kezdetekor ezt mondjuk, de most különösen nagy a tét. Európát elárulták jelenlegi vezetői, akiket a soron következő választáson el kell zavarni, különben végleg felszámolják mindazt, amit szerettünk, becsültünk és a magunkénak éreztünk az öreg kontinensen valaha élt emberek örökségéből. Már az évek óta tartó önsorsrontó, önfeladó politika és az azt megideologizáló újbalos, a múltat végképp eltörölni szándékozó woke-őrület következményei is végzetesek, de mára eluralkodott az aljas, korrupt eliten a háborús pszichózis, ami szempillantás alatt sugárzó sivataggá változtathatja a világ egyik legcsodálatosabb vidékét.
Nem csüggedhetünk akkor sem, ha most úgy érezzük, rettenetesen magunkra maradtunk ezzel a feladattal.
Sőt, sokkal inkább föl kell ráznunk magunkat, erőt kell mutatnunk, hogy a Nyugaton megfélemlített, információktól elzárt, félrevezetett békepárti, szuverenista európai polgártársaink lássák, igenis van remény, érdemes nekik is megkeresni az ő érdekeik mentén politizálókat, és rájuk szavazni. Minél több, a józan eszét még őrző, háborúellenes, a nemzeti önrendelkezés mellett kiálló politikus kerül be az új Európai Parlamentbe, annál nagyobb az esély a megveszekedett balliberális globalisták megfékezésére.
Ne legyenek illúzióink, mindent megtesznek majd, hogy elhallgattassanak bennünket. Gurulnak újra a dollárok, büdöslábú posztkommunisták, levitézlett titkos ügynökök, CIA-kiképzést kapó aktivisták fenekednek ellenünk, hogy hiteltelenítsenek, elbizonytalanítsanak és megfélemlítsenek bennünket.
De gondoljunk bele, ha most ezt csinálják, mit művelnének, ha feladnánk, és legyőzhetnének bennünket? Úgyhogy vágjuk a képükbe bátran: nem félünk! Az se zavarjon bennünket, ha már a szavainkat is ellopják tőlünk. Akinek szilárd meggyőződése, erős hite és támogató barátai, családtagjai vannak, az most is világosan meg tudja különböztetni az árulót a megváltótól, azt nem tévesztik meg a gyűlölettel és hazugságokkal házalók, akik olyan bűnökkel vádolnak bennünket, amelyeket épp ők követnek el.
Egy percre se feledjük, Brüsszel szintet lépett, és soha nem látott brutalitással támadt ránk. Orbán Viktor fel is olvasta a kampányindítón az indoklást, amivel megpróbálták betiltani azt a rendezvényt, ahol a Nyugat számára is hallhatóan fogalmazták meg a választások tétjét: mert célja, hogy egybegyűjtse a nemzeti konzervatív nézeteket valló akadémikusokat, a kultúra és a politika képviselőit, azért, mert ezek az emberek a vallásos nézeteket valló jobboldalhoz tartoznak, a konzervativizmus múltja, jelene és jövője elválaszthatatlanul kötődik a nemzet eszméjéhez, a nemzeti függetlenség elvéhez és az egyedülálló nemzeti hagyományok újjáélesztéséhez.
De hát épp ezért kell sok ilyet tartani! Vagyis, ha nem zavarjuk el őket, minden tilos lesz, ami nekünk fontos.
Teljesen világos, hogy a globalisták az illegális bevándorlókkal kevert népességen alapuló, multikulturális társadalmú Európai Egyesült Államok hagymázas eszméjét állítják szembe az erős nemzetállamok szövetségén alapuló Európával. Mondjunk tehát három nemet múltunk, jelenünk és jövőnk felszámolására, és tegyünk egy nagy nemzeti ikszet a szabadságot, függetlenséget és a békét akarók pártlogója mellé!
Kiemelt kép: MTI Fotó / Balaton József
