Nem véletlenek láncolata, hogy a baloldali politikusok rendre állatnak nevezik a jobboldali választópolgárokat: Magyar Péternek, Márki-Zay Péternek és számos elvtársuknak a nemzeti tábor képviselői iránti lenézése a balliberális oldal elitizmusában gyökerezik az elemzők szerint.
Baloldali politikusok rendszeresen fejezik ki lenézésüket a nemzeti tábor képviselői iránt, s arra is számos példa volt, hogy nyilvánosan állatnak titulálták a Fidesz–KDNP szimpatizánsait, akiket számos egyéb becsmérlő jelzővel is illettek.
Legutóbb Magyar Péter kihaló állatfajnak nevezte a kormánypárti szavazókat,
https://civilek.info/2024/05/30/igy-gyalazza-a-fidesz-szavazoit-a-magyar-peter-fele-baloldal/
de az is sokakban idéz kellemetlen emlékeket, hogy Bangóné Borbély Ildikó egykori MSZP-s parlamenti képviselő patkányként hivatkozott a Fidesz támogatóira. Ide sorolható Márki-Zay Péter közéleti ámokfutása is, amikor a 2022-es választás kampányában a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjeként trágyával etetett, sötétben tartott gombákhoz hasonlította a jobboldali embereket. A sor hosszan folytatható, ám ennél lényegesebb, hogy nem véletlenszerű esetekről van szó.
– A balliberális oldalon hagyomány, hogy lenézik a választókat. Még a sajátjaikat is, de kifejezetten a politikai ellenfeleiket. Számtalan példával találkoztunk az elmúlt évtizedben, amikor különböző sértő, megalázó jelzőkkel illették a másként gondolkodókat (például állatoknak nevezték őket), de olykor még nyilvánosan a halálukat is kívánták – jelentette ki Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója.
– Azon példák mögött, mikor baloldali politikusok előszeretettel címkéznek másokat dehumanizáló kifejezésekkel, jellemző minták sejlenek fel. Különösen akkor neveznek például állatnak embereket, vagy embercsoportokat, ha nem tudnak uralkodni az indulataikon. Akkor is hasonló reakcióval találkoztunk korábban, mikor reménytelen politikai helyzetbe kerültek és kétségbeesésüket az ellenoldal támogatóira vetítették ki. A harmadik szcenárió, ahogy Magyar Péter esetében most is történt, ha a megszólaló a saját hatása alá kerül. Ez utóbbi akkor szokott előfordulni, amikor a politikus hosszasabb okfejtésbe bocsátkozik a nyilvános szereplései alkalmával, belelovallja magát mondanivalójába, majd kiesik a szerepéből és politikushoz méltatlan módon elveszti önkontrollját. Hasonló helyzetekbe keverte magát korábban Márki-Zay Péter is, amikor a közismert vállalhatatlan kijelentéseit tette.
Valójában Magyar és társai ilyenkor csak azt mondják ki önkéntelenül, amit egyébként is gondolnak – fejtette ki Boros Bánk Levente.
Az igazgató arra is felhívta a figyelmet, hogy a balliberális oldal mindig is elitista volt.
– Az elmúlt három évtizedben végig ezt tapasztalhattuk, de a kommunizmus is pontosan arra épült, hogy a választópolgárokat alattvalóknak nézték, akiknek megmondhatják, hogy miként gondolkodjanak és hogyan cselekedjenek. Az SZDSZ-től kezdve a Momentumon keresztül Magyar Péterig a legtöbb baloldali szereplőre jellemző volt, hogy magukat tartották az igazság birtokosainak és mindenki mást, aki nem úgy gondolkodik, mint ők, butának, alulképzettnek, félrevezetettnek feltételeztek, alacsonyabb rendűnek soroltak. Innen már csak egy lépés, hogy állatoknak tartsák a másik politikai oldal tagjait – mutatott rá Boros Bánk Levente.
Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője azt emelte ki, hogy Márki-Zay Péter esetében akkor jelentek meg a szembenálló tábor tagjait gyalázó kijelentések, amikor a felmérések alapján egyre valószínűbbé vált, hogy nem tud győzni a választáson.
„A fideszes szavazókat sértő, szidalmazó jelzőkkel Márki-Zay a baloldali kemény magot igyekezhetett megszólítani, ám ez radikális, szélsőséges pozíció, nem pedig néppárti. Magyar Péternél is csak az a kérdés, hogy mekkora vereséget fog szenvedni a Fidesztől júniusban és úgy tűnik, hogy ő is ugyanabba a csapdába esett bele, mint a hódmezővásárhelyi polgármester. Ráadásul a minősíthetetlen kijelentéseit még visszatetszőbbé teszi az agresszív habitusa, ami például akkor is megnyilvánult, amikor Putnokon üvöltözött a templomból távozó emberekkel” – jelentette ki a politológus.
– Ha egy politikus állatnak nevezi a választópolgárok egy beazonosítható csoportját, az túlmegy egy határon – ezt már ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász hangsúlyozta.
Szavai szerint ezt olyan tekintélyes szerzők művei is alátámasztják, mint Timo Büchneré.
– A német író Antiszemitizmus és állathasonlatok című kötetében például arról értekezik, hogy az emberek leállatiasítása a politikai közéletben a mai napig a náci beszédre vezethető vissza. Amint a szerző levezeti, az antiszemitizmus történetében az állatmetaforák és állat-összehasonlítások évszázadok óta elemi stilisztikai eszközök a dehumanizálásra – fejtette ki a szakember.
Ifjabb Lomnici Zoltán a nyilvánosan tett dehumanizáló kifejezések büntetőjogi vetületére is rávilágított:
„A nagy nyilvánosság előtt elhangzó, gyűlöletre uszító megnyilvánulásokat – köztük a nemi, faji, vagy nemzeti kisebbségek ellen – a magyar büntető törvénykönyv közösség elleni izgatás néven szankcionálja. Németországban pedig tilos például szidalmazni, gyalázni és rágalmazni egyes embercsoportokat, vagyis a megfélemlítés önmagában büntetendő, amelyért már alapesetben három hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés jár.”
Borítókép: Magyar Péter, a Tisza párt európai parlamenti listavezetõje
Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
