Közeledik a trianoni békediktátum 104. évfordulója.
A nemzeti összetartozás napja jelzi, hogy szétszakítva is egyek voltunk, egyek vagyunk és egyek leszünk, míg magyarok élnek e tájakon – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap Újszentivánon.
Latorcai Csaba a Csongrád-Csanád vármegyei településen tartott ünnepségen úgy fogalmazott, a magyarság összetartozása nem más, mint a Magyarországra kényszerített és békeszerződésnek csúfolt diktátum békévé fordítása.
A KDNP ügyvezető alelnöki posztját is betöltő politikus az újszentiváni községháza előtt emelt összetartozás-emlékmű felavatása előtt azt mondta, a magyarság összetartozása arra biztat és bátorít, hogy higgyünk önmagunkban és abban, hogy a legnehezebb történelmi időkben is képesek voltunk és képesek leszünk sikeres válaszokat adni.
– E sikeres válaszok csak akkor találhatók meg, ha összefogunk és állhatatosan kitartunk a béke ügye mellett – tette hozzá.
– Európa ismét kritikus időszakot él át, olyat, amikor a háború és az annak következtében kialakult gazdasági válság határozza meg mindennapjait – mondta Latorcai Csaba. Leszögezte: ez a kritikus időszak csak úgy élhető túl, és úgy építhető a közös jövő, ha a kontinens szellemi és morális értelemben is képes a megújulásra. A politikus hangsúlyozta:
Mi, magyarok egy békétlen kontinens közepén is közös jövőt építünk.
A közös jövő építéséhez fontosnak nevezte a béke melletti kiállást és a hitet abban, hogy csak együtt tehető sikeressé a 21. századi Magyarország, a magyar nemzet és egész Európa.
– A nemzeti összetartozás napjának üzenete a béke üzenete – mondta az államtitkár. Latorcai Csaba kiemelte, bízik abban, hogy a béke hangja utat tör magának, és ez esélyt ad arra, hogy felülkerekedhessen a józanság a háborús pszichózissal szemben.
– Ne feledjük azt, hogy ugyanazok a nagyhatalmak, amelyek 1920. június 4-én a békét diktálták, ma a háborút akarják diktálni – fogalmazott, hozzátéve: ahogy 1920. június 4-én, úgy most is a jövőnk, a megmaradásunk a tét.
Sem az Európai Uniótól, sem a világ nagyhatalmaitól nem kap kellő figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek ügye – ezt már Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó mondta az ünnepségen.
A politikus a nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett „magyar–magyar” konferencián azt mondta, az elmúlt napok vitái során egyetlen ellenzéki képviselő sem említette az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét, holott több mint 50 millió ember sorsáról van szó Európában. Fontos, hogy Magyarországnak legyenek javaslatai a nemzetközi intézményeknek – hangsúlyozta a főtanácsadó.
A politikus ezek között említette, hogy minden országnak el kell fogadnia, az ott élő őshonos nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, és egyben azt is, hogy a nemzethez tartozás nem feleltethető meg az állampolgárságnak.
A következő fél évben Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, ez alkalmat ad arra, hogy ráirányítsák a figyelmet a nemzeti kisebbségek ügyére – közölte a politikus. A 2010 óta megtett kormányzati lépések a fizikai határok ellenére valóban újraegyesítették a világ magyarságát – mondta Szili Katalin. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy június 9-én olyan európai parlamenti képviselőket kell választani, akiknek fontos a nemzet, a határon túli közösségek.
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpoltikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja leszögezte: alapvető magyar sorskérdés a megmaradásunk.
A brassói születésű politikus hangsúlyozta, hogy noha a Kárpát-medencei magyarság száma jelentősen csökken, 2010-ben olyan nemzetpolitika indult el, amely megerősíti a magyar közösségeket.
Bocskor Andrea (Fidesz) EP-képviselő előadásában úgy fogalmazott, Trianon gyűlöletből és bosszúvágyból született diktátum volt, igazságtalan a határon túlra szakadtaknak és a csonka Magyarországon maradottaknak is.
Kárpátaljának jutott a leghányattatottabb sors, az ott élőknek úgy kellett megőrizniük identitásukat, hogy a 20. században öt hatalomváltást vészeltek át. Ennek következtében erős lokális identitástudat, küzdeni és túlélni akarás alakult ki a közösségben – mondta.
Hozzátette: 1991-et, a Szovjetunió széthullását követően az ukránok nagyon gyorsan elfelejtették, mit jelentett a kisebbségi lét, és azokat a módszereket kezdték el alkalmazni, amelyeket korábban a szovjetek. A kárpátaljai magyarság több mint két éve háború árnyékában él, amelynek a közösség áldozata, ennek ellenére működnek az iskolák, kulturális intézmények, civil szervezetek – emelte ki a politikus.
Deli Andor (Fidesz) EP-képviselő úgy fogalmazott, a délszláv háborúk időszakának máig tartó hatása van a vajdasági magyarságra.
A közösségnek az igazi fordulatot 2010 hozta meg, amikor a Magyarországon bekövetkezett kormányváltást követően párbeszéd indult a két ország vezetői között. Hozzátette, hogy ebben a vajdasági magyarság (Pásztor Istvánnak köszönhetően) katalizátorszerepet töltött be. A tipikus kisebbségi jogok érvényesítése mellett jelentős változást hozott az anyaország támogatásával indult gazdaságfejlesztési program, amely már a megélhetés biztosítása révén segíti a családok szülőföldön maradását – mondta a politikus.
Magyar Nemzet
MTI
Borítókép: Közeleg a nemzeti összetartozás napja
Forrás: reformatus.hu/ Kalocsai Richárd
