Aki egy Facebook-bejegyzésben azt írja, hogy gyilkosságot fog elkövetni, és ezt több személy megismeri, az emberölés előkészületének bűntettét követi el, amiért súlyos büntetés szabható ki.
– Emberölés előkészületének minősül, ha valaki halálos fenyegetést tesz szöveges üzenetben, vagy esetleg Facebook-bejegyzésben azt írja, hogy gyilkosságot tervez és ezt mások is megtudják a környezetében – hívta fel a figyelmet a Századvég Intézet tudományos igazgatója. Ifjabb Lomnici Zoltán hozzátette: ezért akár ötévi szabadságvesztés is kiszabható.
A Donald Trump elleni merénylet után egy közösségi oldalon lévő magyarországi baloldali csoportban indítottak szavazást arról, mikor fogják lelőni a magyar miniszterelnököt.
A szavazásra és annak indítójára Kocsis Máté hívta fel a figyelmet a közösségi oldalán. A Századvég tudományos igazgatója az internetes gyalázkodás kapcsán rámutatott: a Kúria büntető jogegységi határozata rögzítette,
a büntetőjogi elmarasztaláshoz nem szükséges, hogy az üzenetet küldő személyt azelőtt valaki más megbízza a tett elkövetésével.
– Elegendő az is, ha az érintett saját maga dönt úgy, hogy szándékát megosztja másokkal is – emelte ki, majd hozzátette: a határozat alapján az elkövető egyaránt felelős, ha biztatásra cselekedett vagy ha saját elhatározásból fenyegetőzött.
Hangsúlyozta: felelősségre vonni általában azt lehet, aki az elkövetéskor a 14. életévét már betöltötte.
Az emberölésnél a büntethetőség korhatára 12 év, ugyanakkor meg kell vizsgálni, a potenciális elkövető felismerte-e, magatartása milyen következményeket vonhat maga után – magyarázta az igazgató.
Ifj. Lomnici Zoltán úgy véli, ez a jogi megközelítés kiemelt jelentőséggel bír bűnmegelőzési szempontból, ugyanis halálos fenyegetéseknél is kiemelten fontos a bűncselekmények megelőzése.
Szerinte bár az internetes felületek, így a közösségi média és az online médiumok vonatkozásában a közvélemény sokszor megengedőbb, a nyilatkozatokat tevők pedig – a velük szemben megfogalmazott kritikákra reagálva – a szólás- és sajtószabadságra hivatkoznak, valójában e tekintetben ugyanaz vonatkozik rájuk, ami egy közterületen véleményt nyilvánító személyre.
Az Amerikai Egyesült Államok szövetségi legfelső bíróságának bírája, Anthony Kennedy, a Packingham v. North Carolina ügyben az internetet modern köztérnek nevezte – emlékeztetett az alkotmányjogász.
Ifj. Lomnici Zoltán felidézte, az elmúlt évek egyik kiemelkedő fejleménye e tekintetben az Alkotmánybíróság 2014 tavaszán született döntése, amely többek között leszögezi: a honlapokon található kommentekért vállalt felelősség független attól, hogy moderált vagy moderálatlan a kommentelés a honlapon, és a honlap működtetője mindkét esetben felelős a hozzászólás tartalmáért.
„Az internet sem jogmentes terület” – fogalmazott akkor a döntésről szóló alkotmánybírósági közlemény, amellyel arra utalt a testület, hogy függetlenül a közlés módjától, azért bizonyos esetekben vállalni kell a felelősséget.
Borítókép: Az internet nem jogmentes terület
Forrás: Pixabay.com
