A biztonságpolitikai szakértő szerint Izrael a katonai eredményeitől függetlenül a békét sosem tudta megnyerni
A Hamász közölte, hogy politikai vezetője, Iszmail Haníje meghalt „a teheráni tartózkodási helye ellen végrehajtott alattomos cionista rajtaütésben”. Mindez nem sokkal azután történt, hogy három ember, köztük két gyermek vesztette életét és 74 megsebesült Bejrútban, amelynek külvárosára az izraeli hadsereg „célzott merényletnek” nevezett támadást mért. A Hezbollah egyik parancsnokát likvidálták.
Az eseményeket és azok hatásait Nógrádi György értékelte a Magyar Hírlapnak.
– Azzal, hogy Teheránban az államfő beiktatásakor meggyilkolták a Hamász legismertebb vezetőjét, óriási pofont kapott Irán. Viszont mit látunk? Azt látjuk, hogy a Hamászt nem sikerült megsemmisíteni. Kezdjük az elején: október 7-e után mit mondtak az izraeliek, mit mondott Netanjáhú? Azt, hogy két stratégiai célja van. Egy: megsemmisíteni a Hamászt. Erre kezdettől fogva azt mondom, hogy a Hamászt meggyengíteni lehet, megsemmisíteni nem. Kettő: az összes fogoly kiszabadítása. Ebből sem lett semmi. Néhány foglyot tudtak kiszabadítani, a többi vagy meghalt, vagy fogoly továbbra is, vagy kicserélték – mutatott rá Nógrádi.
Az, hogy megölték Haníjét, akinek néhány héttel ezelőtt megölték több fiát és unokáját – ez azt jelenti, hogy Izrael fölvette a kesztyűt.
Kérdés azonban, hogy célszerű volt-e, veti fel a kérdést a biztonságpolitikai szakértő, aki arra is kitért: november 5-én elnökválasztást tartanak az USA-ban, ahol a demokrata és republikánus koncepció a Közel-Keletről, ahogy az orosz–ukrán háborúról, és szinte minden másról teljesen más.
– Izraelnek figyelembe kell vennie, hogy jelenleg három fronton folyik a háború, akkor is, ha ezt nem mondja ki.
Az egyik a Gázai övezet, erről naponta beszélünk. A másik Ciszjordánia, ahol a lakosság körülbelül 86-87 százaléka arab–palesztin, 13 százalék körülbelül a zsidó; ahol napi összecsapások vannak, csak a világsajtó nem számol be róla, mert van két sebesült, három halott, tehát nem éri el az ingerküszöbét. A harmadik a libanoni front – hangsúlyozta Nógrádi.
Az elemző kifejtette: az Izraellel szemben álló két erőből a Hezbollah síita, a Hamasz szunnita, de mind a kettő Irántól kap támogatást.
„A Hezbollahnak több mint százezer rakétája van, meg lehet semmisíteni. Igen, csak ahhoz egy általános közel-keleti háborúba kell belemenni. És mit mondott Erdogan néhány nappal ezelőtt? Hogy Törökország közbe fog avatkozni. Nem valószínű, hogy ezt megteszi, de ha igen, az egy nagyon csúnya háború lenne. A török hadsereg teljesen más, mint a Hamász vagy a Hezbollah” – szögezte le Nógrádi.
Irán nagyon sokszor elmondta, hogy ha a Hezbollahot támadás éri, közbeavatkozik.
„Hát, a Hezbollah ellen most volt egy csapás Bejrútban, és volt egy másik, Hanije ellen az iráni fővárosban, amivel Iránt megalázták. Tehát most a közel-keleti és egy közép-keleti háború bármelyik pillanatban kirobbanhat, nyilván nagyon sokan nem akarják. Nagyon sokan azt akarják, hogy a Nyugat fékezze meg Izraelt, de Izraelt csak egyetlen ország tudja megfékezni. Az összes többi nincs abban a helyzetben” – emelte ki Nógrádi.
Annak ellenére, hogy október 7-én, 2023-ban a Hamász intézett támadást Izrael ellen, a Netanjáhú-kormány nem élvezi azt a széles körű és feltételek nélküli támogatást Nyugaton, mint például Ukrajna.
Figyelemre méltó, hogy még a magát korábban a leginkább Izrael-barát elnöknek nevező Trump is békét akar a Közel-Keleten.
– Az ukrán helyzet is megosztotta a Nyugatot, de most ezt hagyjuk! Izrael esetében nagyon sok nyugati politikus, főleg az európaiak azt mondják, hogy 1948, Izrael létrejötte óta, vagyis 76 éve folynak a háborúk. 1967-ben a hatnapos háborúban Izrael elfoglalta Gázát, Ciszjordániát és a Golán-fennsíkot. Akkor nagyon komoly viták voltak, hogy területet ad Izrael a békéért. Ez akkor nem jött össze. A mai izraeli politikát a nyugat-európaiak széles köre az előzményekre tekintettel elutasítja. Abból indul ki, hogy Izrael a stratégiai szövetségese. De ezt máshogy értelmezik a különböző politikai szereplők, és a háború megosztotta a nyugati közvéleményt is – mondta el Nógrádi György.
Izrael katonailag minden háborúját megnyerte, de a sajtóban, a PR-ban viszont nem tud győzni. „A háborúit megnyeri, a békéit elveszti – ez mindig így volt”, tette hozzá Nógrádi György.
Az interjút teljes terjedelmében a Magyar Hírlap hasábjain olvashatja.
Borítókép: Nógrádi György
Forrás: Mandiner/Földházi Árpád