A 2023/2024-es tanévre jelentősen, mintegy tizennyolc százalékkal nőtt Felvidéken a magyar óvodákba járó gyermekek száma az elmúlt tizennégy évben – közölte hétfőn a Rákóczi Szövetség, amelynek közleménye szerint a magyar óvodák vonzerejének növekedéséhez vélhetően jelentősen hozzájárult a magyar nemzetpolitika által biztosított támogatások hatása is, de a felvidéki magyar óvodába járó gyermekek elsöprő többségének élő kötődése van a magyar identitáshoz.
Sullivan Ferenc, a szövetség kutatási és elemzési vezetőjének vizsgálata szerint a 2010-ben 8482 gyermek járt magyar óvodákba Felvidéken. Ez a mutató az évtized végére 9339, az elmúlt tanévben pedig már 9982 gyermekre növekedett.
A gyarapodást magyarázó tényezők közé sorolható az óvodalátogatás országosan növekvő tendenciája mellett az olyan magyar intézményválasztást ösztönző kezdeményezéseket, mint a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program és a Szülőföldön Magyarul Program is – írta az elemzési vezető.
Jelentős szempont volt még ebben a tekintetben 2021-től az óvodalátogatás kötelezővé tétele ötéves kortól, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási-nevelési folyamatba történő bevonása céljából
– áll az elemzésben.
A tájékoztatás szerint az alapiskolás tanulók hivatalosan regisztrált nemzetisége nem feleltethető meg a népszámláláson bevallott első- és másodlagos nemzetiségnek és a valós nemzetiségi arányoknak.
A szlováknak feltüntetett óvodások többsége vélhetően „vegyes családból” származik,
vagy olyan, az asszimiláció különböző fokain álló közegben él, ahol a magyar kulturális kötődés és nyelvismeret jelen van – olvasható az elemzésben.
Az elemzési vezető szerint a „homogén magyar családok” mellett a „vegyes identitásúak” megszólítása a magyar intézményhálózat fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hiszen – mint írta – bevonásuk nélkülözhetetlen a létszámok stabilitásának megőrzéséhez.
Az olyan helyi sajátosságok, mint az az alacsony gyermekszám vagy a pedagógushiány miatt a hivatalosan szlovák óvodai csoportok a valóságban kétnyelvű, magyar-szlovák csoportokként működnek. Többek között ez is magyarázza azt, hogy a magyar óvodát látogató szlovák gyermekekhez hasonló számú, 1875 magyarként regisztrált óvodás szlovák csoportba jár – írta.
A magyar alapiskolákhoz képest a magyar nyelvű óvodákban magasabb a szlovák nemzetiségűként nyilvántartott gyermekek aránya, melynek oka elsősorban az, hogy a „vegyes” vagy magyar kötődéssel is bíró családok nagyobb arányban választanak gyermeküknek olyan óvodát, ahol a gyermek meg tudja tanulni a magyar nyelv alapjait, míg az iskolaválasztásnál ez már nem feltétlenül szempont – áll az elemzésben.
A közlés szerint Pozsonyban, Kassán vagy Szencen, ahol jelentős számban járnak szlovák nemzetiségűként nyilvántartott gyermekek magyar óvodákba, az utóbbi időszakban a magyar iskolaválasztók száma is számottevően megnőtt.
A magyar állam a Szülőföldön Magyarul Program keretében a Kárpát-medence külhoni területein magyar intézményt látogató diákok részére oktatási-nevelési, illetve hallgatói támogatást biztosít.
A statisztikák ismeretében ugyanakkor megállapítható, hogy a szlovákként regisztrált gyermekek száma a magyar óvodákban nem az oktatási-nevelési támogatás 2023 elején bejelentett megemelése miatt növekedett jelentősen, hiszen a magyar óvodákat a korábbi években is hasonló arányban látogatták szlovákként nyilvántartott gyermekek – írta Sullivan Ferenc.
A közlés szerint
a jelenlegi évi bruttó 100 ezer forintos támogatás odaítélésének feltétele nem a család magyar származása, identitása vagy nyelvismerete, hanem a magyar nyelvű oktatási intézmény látogatása.
Ez a diszkriminációt tiltó rendelkezéseknek és a magyar nemzetpolitika céljainak is megfelel, hiszen – mint az elemzési vezető írja – a peremterületeken kulcsfontossággal bír, hogy a magyar oktatás „végvárai” minél több családot szólítsanak meg, ezáltal gyarapítva a magyar közösséget.
MTI
Címlapkép: Óvodai foglalkozás/felvidek.ma
