A 13. századi, kétszintes épület püspöki vagy királyi, királynéi magánkápolna lehetett, amely a török időket átvészelte, a 18. században pedig különösen értékes freskói mentették meg a bontástól.
Gótikus falfestések kerültek elő a 13. században épült Gizella-kápolnában a veszprémi várnegyed restaurálása során. Közülük az egyik lejelentősebb a sekrestyeajtó felett az orommezőben egy késő gótikus kifestés részlete, amely Vetési Albert veszprémi püspök címerét ábrázolja – áll az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Felidézik, hogy Vetési Albert, Mátyás király diplomatája, a 15. század egyik legbefolyásosabb főura volt, aki a veszprémi várhegy liturgikus tereit gazdag festéssel látta el.
Mint írják, a valaha gazdagon díszített felső kápolnának csupán egy fala maradt meg, amelynek faragványai, festett részei hosszú időn át az időjárás viszontagságainak kitéve pusztultak. Vastag, szürke vakolatréteg került rájuk, így a restaurátorok óvatosan, finom módszerekkel tárták fel az alsó rétegeket.
A 13. századi, kétszintes épület püspöki vagy királyi, királynéi magánkápolna lehetett, amely a török időket átvészelte, a 18. században pedig különösen értékes freskói mentették meg a bontástól.
Az alsó kápolna északi falán feltárt, apostolokat ábrázoló, bizánci hatást mutató falképek egykorúak az épülettel, vagyis több mint 800 évesek.
A közleményben emlékeztetnek arra, hogy tavaly novemberben indították el a Veszprémi Főegyházmegye múzeumának digitalizációs programját, amelynek keretében a veszprémi várnegyedben lévő középkori épületek faragott köveit szkennelik be. A világ több múzeumában, többek között a Louvre-ban is alkalmazott módszer célja elsősorban az archiválás, de abban is segít, hogy digitálisan modellezni tudják a középkori épületek egykori tereit. 3D fotózással örökítették meg többek között a Gizella-kápolna emeletén lévő diadalív pillérfőinek sárkányfiguráit is. Az egykor pompás, mára erősen pusztult felületű kőfaragványon alig lehet észrevenni a kőlevelek között megbújó sárkányokat, ám ezután digitálisan is őrzik majd a 13. századi faragványok jelenlegi állapotát, emellett 3D nyomtatással másolatokat is készítettek. Így a 800 éves alkotásokat testközelből is megismerhetik a veszprémi várban zajló Work in Progress (WIP) programsorozat látogatói.
A kétszintes palotakápolna jövő nyárra újul meg, a látogatók előtt nemcsak az alsó szintet nyitják majd meg, hanem ünnepi alkalmakon az eddig szinte teljesen ismeretlen emeleti részt is.
A Veszprémi Főegyházmegye szándéka szerint első királynénknak, Szent István király hitvesének ereklyéje is a kápolnába kerül majd át a főszékesegyházból – zárul a közlemény.
MTI
Címlapkép: A Gizella-kápolna a veszprémi várnegyedben Forrás: Salt.hu
