Olyan szinten árasztották el dizájnermérgekkel az ország egyes területeit, hogy arra válaszolni kellett.

A kábítószerek elleni fellépés jogos önvédelem, amellyel nem csupán egy-egy intézménynek, szervezetnek vagy hatóságnak, hanem az egész társadalomnak dolga van – jelentette ki a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos Gyöngyösön, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kábítószer-prevenciós kerekasztal-beszélgetésén.

Horváth László arról beszélt: a napokban elfogadott és június 15-én hatályba lépő új kábítószer-ellenes törvény megalkotását az tette szükségessé, hogy a most folyó nagyon határozott és koncentrált rendőri hajtóvadászat sikeréhez elengedhetetlenek az ezt segítő jogszabályok.

A magyar szabályozást ugyan eddig is a legszigorúbbak között tartották számon, ám a kábítószerpiac intenzitása, erőszakossága és dinamikája nőtt, és „olyan szinten árasztották el dizájnermérgekkel az ország egyes területeit, melyre válaszolni kellett” – mondta.

Ennek első és megkerülhetetlen része a kereskedőkkel szembeni, a zéró tolerancia jegyében történő kíméletlen fellépés: felszámolni ezt a tevékenységet nagyon nehéz és hosszú küzdelem árán lehet, de nem adhatjuk lejjebb: a drogkereskedelem visszaszorítása egy kiegyezés, amely nem lehet cél – fogalmazott.

Közlése szerint a kábítószer és a bűnözés egyéb formái, így kiemelten a prostitúció, az orgazdaság, az uzsora kéz a kézben járnak. A társadalomnak joga van ezektől megvédenie önmagát – tette hozzá, jelezve: a tudatot nem módosítani kell, de a drogok megítélése kapcsán szükség van a tudat változására is.

A kábítószerügy rengeteg szempontból megközelíthető, de a végén a legfontosabb szempont mégis a társadalom összefogása és egészséges védekezőképességének kialakítása – húzta alá.

Ezért a kormány a jövőben azon is dolgozik, hogy a prevenciót segítő helyi kezdeményezések és közösségek létrejöjjenek és segítséget kapjanak – közölte.

Horváth László szólt arról is, hogy Magyarország ebben a kérdésben is saját útra lépett és a környező országok figyelik a tapasztalatokat, amelyek nyomán elképzelhető akár egy regionális együttműködés is, hiszen „egymásra vagyunk utalva, mert a drog egy elképesztő tudatossággal működtetett és médiaháttérrel támogatott nemzetközi ipar”.

Nem csupán a kereslet generálja a kínálatot, de számtalan platformon sugallják azt, hogy ez egy menő, trendi, jó dolog. Ez is része a tudatmódosítás folyamatának – jegyezte meg.

Ebben a kérdésben óriási a látencia, amelyről nem beszélnek a statisztikák, valamint a fiatalok sem, akik kétségek között, értékválságban, megfeleléskényszerben élnek, „miközben szembe jön velük egy olyan ipar, mely kiszámítottan megcélozza őket, felkelti bennük a vágyat és nagyon agresszívan az arcukba tolja a szert, de nem öli meg őket azonnal, mert az a jó vevő, aki szépen lassan hal meg”.

Horváth László kérdésre válaszolva rámutatott: az egy éves előkészítés után elvégzett törvényalkotás csak az első lépése volt a munkának. Jelenleg szakemberek bevonásával zajlik az egész rendszer újragondolása, amelynek fontos része a prevencióhoz kapcsolódó ágazati tevékenységek összekapcsolása.

A kormánybiztos emellett hangsúlyozta a család szerepét és felelősségét a megelőzésben, rámutatva, hogy a nem veszélyeztetett családokban is van mit tenni. Szülőként a legfontosabb kihívást ma talán az odafigyelés és a feltétel nélküli elfogadás jelenti, amellyel kiérdemelhető a gyerekek bizalma.

Ezek nagyon nehéz kérdések, a jelenlegi helyzet a társadalomnak is tart egy tükröt, és nem szép a kép, ami a tükörben megjelenik – zárta szavait.

MTI

Borítókép: Horváth László, a kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos, Haller József neurobiológus, a Drogkutató Intézet igazgatója és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője (b-j) a Mathias Corvinus Collegium (MCC) gyöngyösi kábítószer-prevenciós kerekasztal-beszélgetésén 2025. május 16-án.
Forrás: MTI/Komka Péter