Nem mindegyik eset minősült bűncselekménynek, a közös pont máshol volt: a nyilvánosságra került cselekmény után a tisztség vállalhatatlanná vált.
Európában az elmúlt másfél évtizedben több politikus is lemondott, miután bolti vagy más kis értékű eltulajdonítás híre került nyilvánosságra. Nem mindegyikük ellen emeltek vádat, nem mindegyikük ismerte el a lopást, és nem mindegyik eset minősült bűncselekménynek.
A közös pont máshol volt: a nyilvánosságra került cselekmény után a tisztség vállalhatatlanná vált.
Cristina Cifuentes 2018 áprilisában mondott le a madridi régió éléről. Egy 2011-es szupermarketfelvétel szerint két ránctalanító krémet, körülbelül negyven euró értékben, a biztonsági őrnek adott vissza. Ő akaratlan hibának nevezte az esetet, vádat nem emeltek. A lemondást egy hamis mesterdiploma-ügy is siettette, de a krémes felvétel volt az utolsó lökés.
Bjørnar Moxnes, a norvég baloldali Rødt elnöke 2023-ban az oslói repülőtéren került kamera elé, miközben egy Hugo Boss napszemüveget vitt el. Elismerte, hogy ostobaságot csinált, és lemondott a pártelnökségről.
Darij Krajčič szlovén képviselő egy ljubljanai boltban szendvicset tulajdonított el, és társadalmi kísérletnek nevezte. A kollégái nyomására lemondott, és kifizette az árut.
Peter Georgiou, a brit UKIP norfolki megyei képviselője 2013-ban távozott, miután kiderült, hogy a választás előtt egy évvel Thetfordban bolti lopást követett el. Akkor kifizette a terméket, eljárás nem indult, a nyilvánosság után mégis ment.
Ezek az ügyek értékben, jogi minősítésben és politikai súlyban is eltérnek. Van, ahol szabálysértés sem lett, van, ahol a politikus tagadta a szándékosságot, és van, ahol a lopás csak az egyik, nem az egyetlen botrány volt. A politikai következmény mégis ugyanaz: a tisztségviselő nem maradt a helyén.
Ezzel a mércével érdemes nézni Magyar Péter ügyét is.
A Legfőbb Ügyészség közlése szerint a miniszterelnök 2024. június 21-én hajnalban a budapesti Ötkertben szóváltásba keveredett egy férfival, aki mobiltelefonnal videózta. Az ügyészség szerint elvette a készüléket, majd szándékosan a Dunába ejtette.
A hatóság a magatartást a lopás törvényi tényállásának megvalósítására alkalmasnak tartja.
A telefont később kiemelték, és visszakerült a sértetthez. Az Európai Parlament nem függesztette fel a mentelmi jogát. Miután országgyűlési képviselő és kormányfő lett, az Országgyűlés 2026. szeptember 28-án felfüggesztette azt. Október 7-én gyanúsítottként hallgatták ki. Nem ismerte el a bűncselekményt, az eljárást politikai karaktergyilkosságnak nevezi, és azt mondta, ma is azt tenné, amit akkor.
A jogi minősítésről a bíróság dönthet. A politikai kérdés ettől független, és éppen ez a lényeg azokban az ügyekben is, amelyekhez a magyar esetet hasonlítani lehet.
Cifuentes krémet adott vissza, és ment. Moxnes napszemüveget vitt el, és ment. Krajčič szendvicset, Georgiou árut, és mindketten mentek. Egyikük sem volt kormányfő. Egyikük sem dobott idegen telefont folyóba úgy, hogy az ügyészség évekkel később is lopásként kezelje az esetet. Ha egy negyveneurós krém, egy szemüveg vagy egy szendvics elég volt egy régióelnök, egy pártelnök és képviselők távozásához, akkor egy telefon elvétele és a Dunába dobása nem lehet kevesebb egy miniszterelnöknél.
A különbség nem az értékben van, hanem a következményben.
Az említett politikusok a nyilvánosság után lemondtak, függetlenül attól, hogy az esetüket lopásnak, félreértésnek, kísérletnek vagy akaratlan hibának nevezték. Magyar Péter nem mondott le. Mentelmi jogának felfüggesztését maga kérte, a felelősségvállalást a nyomozás vállalásaként értelmezi, a tisztséget nem.
Magyar Péter nem mondott le – Facebook / Magyar Péter