A Magyar Helsinki Bizottság szerint az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal túl széles jogosítványokat kapna, miközben a törvénytervezet nem biztosítaná a döntéseinek teljes körű bírói felülvizsgálatát.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint indokolatlanul széles mérlegelési mozgásteret kapna a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH), mert a törvénytervezet a hivatalt kivonná a bírói felülvizsgálat lehetősége alól – tájékoztatta a jogvédő szervezet kedden az MTI-t azt követően, hogy a véleményét – a társadalmi egyeztetés keretében – elküldte a kormányzatnak is.

A civil szervezet a közleményében üdvözli, hogy a kormány valódi társadalmi egyeztetés folytat. Az elbitorolt közvagyon visszaszerzése legitim cél, de a jogalkotó adós maradt a hatósági eljárások jogállami garanciáival – írták.

„A Magyar Helsinki Bizottság nyugtázza, hogy a Magyar Péter vezette kormány végre szakított az Orbán-kormány 16 éves törvénysértő gyakorlatával, és érdemi társadalmi egyeztetést folytat egy kiemelt jelentőségű törvény tervezetéről. A civil jogvédők különösen örvendetesnek és követendőnek tartják, hogy a kormány részletesen indokolta a tervezetet, és közérthető tartalmi összefoglalóval egészítette ki” – olvasható a közleményben.

Ugyanakkor – meglátásuk szerint – a hivatal vizsgálata során olyan, az érintettek jogait és jogos érdekeit jelentősen érintő intézkedések alkalmazására kerülhet sor, amelyek nagyon is indokolttá teszik a független bírói kontroll biztosítását. Miközben a kormány tervezete rögzíti, hogy a közvagyonvédelmi vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak

– jegyezték meg a közleményben.

Ez a megoldás hasonlóan elfogadhatatlan ahhoz, mint amit a rossz emlékű Szuverenitásvédelmi Hivatalnál alkalmazott a Fidesz – hívták fel a figyelmet.

Azt írták,

azért is fontos lenne biztosítani a bírói felülvizsgálat lehetőségét, mert a hivatal szokatlanul széles jogosítványokkal rendelkezne. „Bármely közvagyon-felhasználást vagy közvagyonnal való gazdálkodást” vizsgálhatna, és összeghatár megjelölése nélkül állami felügyelet alá vonhatna magáncégeket, amennyiben „megalapozottan fennáll a veszélye a közvagyon további sérelmének”

– jelezték.

Ezért a Magyar Helsinki Bizottság javasolja, hogy a parlamentnek beterjesztett törvényjavaslat adja meg pontosan, kik is tartoznak a közvagyonvédelmi vizsgálattal érintett körbe, valamint a jelenleginél precízebben határozzák meg az állami felügyelet alá vonás feltételeit. De, ha ezeket a javaslatokat el is fogadja a kormány, akkor sem mellőzhető a közvagyonvédelmi vizsgálat teljes körű közigazgatási bírósági vizsgálatának biztosítása – mutattak rá.

A bizottság azt is javasolja, hogy nevezzenek ki egy önálló emberi jogi felelőst a hivatalon belül. Az alapvető jogok biztosa pedig az NVVH vádképviseleti tevékenységén kívül minden másban vizsgálhassa a hivatal tevékenységét – fűzték hozzá.

MTI

Címlapkép: Magyar Péter miniszterelnök és Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter – Fotó: MTI/Hegedüs Róbert