Ünnepi szentmisével emlékezett meg államalapító Szent István királyról a Prágai Magyar Katolikus Plébánia augusztus 23-án, a cseh főváros Szent Henrik-templomában. Az idei ünnep különleges kegyelmi ajándékot is tartogatott: a közösség megőrzésre megkapta Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg csontereklyéit, amelyek ezentúl a templomban kapnak méltó helyet.
A prágai magyar katolikus közösség 2017-ben nyerte el személyi plébániai rangját, és azóta a Csehország különböző részein élő magyar katolikusok lelki otthonává vált. A magyar nyelvű szentmiséket 2016 óta a történelmi belvárosban található Szent Henrik-templomban ünneplik. Különös történelmi és lelki összefüggés, hogy a templom védőszentje, Szent Henrik császár Boldog Gizella testvére, vagyis Szent István király sógora volt. Az ereklyék befogadásával mintegy ezer év távlatából ismét „találkozik” egymással ez a szent család a prágai magyar közösség templomában.
Az ünnepi szentmisét Balga Zoltán, a Prágai Magyar Katolikus Plébánia plébánosa mutatta be. Homíliájában a régi magyar egyházi ének szavait idézte: „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga?” A prédikáció központi gondolata az volt, hogy Szent István nem csupán történelmi személyiség, hanem ma is élő példakép és közbenjáró. A plébános hangsúlyozta: Szent István mellettünk van közbenjáróként, előttünk áll példaképként, és arra hív bennünket, hogy személyes életünket, családjainkat és közösségeinket Krisztusra, az örök sziklára építsük. Külön kitért arra is, hogy az ereklyék befogadása nem csupán megtiszteltetés, hanem feladat is. Nem elegendő méltó helyet készíteni számukra a templomban; a közösségnek magának kell olyan lelki otthonná válnia, amelyben Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre öröksége tovább él a hit megélésében és továbbadásában.
Az ereklyéket Kovács Gábor, a Kárpát-medencei Vitézi Rend és a Szent György Lovagrend tagja adta át a közösségnek. A becses relikviák Tóthpál Tamás hagyatékából származnak. A plébánia köszönetét fejezte ki az adományozónak és családjának a nagylelkű felajánlásért, biztosítva őket arról, hogy az ereklyéket méltó módon őrzik, és imádságos tisztelettel veszik körül.
Szent István ünnepéhez kapcsolódva, hagyományteremtő szándékkal első alkalommal adták át a „Szent István örökségéért” elnevezésű elismerést. A kitüntetést Kocsis László vehette át a prágai magyar katolikus lelkipásztori élet újjászervezéséért végzett munkájáért, a magyar közösség több évtizedes hűséges szolgálatáért, Esterházy János szellemi örökségének ápolásáért, valamint a keresztény és magyar értékek szolgálatában végzett áldozatos tevékenységéért.
Az ünnepi szentmisén jelen volt Csitári-Rákóczy Gábor Andor, Magyarország prágai nagykövetségének ügyvivője is.
A liturgia végén megáldották az új kenyeret, amelyet a hívek a plébánia kertjében rendezett szeretetvendégségen közösen szegtek meg. Az ünnep ismét alkalmat adott arra, hogy a Csehország különböző részeiből érkezett magyarok találkozzanak, megerősítsék egymással való kapcsolatukat, és közösen adjanak hálát hitükért és magyarságukért.
A prágai magyar közösség életében Szent István ünnepéhez egy másik jelentős emlék is kapcsolódik. Néhány évvel ezelőtt az észak-csehországi Opavából került a plébánia tulajdonába egy 19. századi Szent István-szobor, amely feltehetően az egykor ott élő vagy dolgozó magyar hívek adományaként került a helyi templomba. A műalkotást a közösség összefogásával, valamint Boros Miklós, Magyarország akkori prágai nagykövetének támogatásával restaurálták. Azóta a szobor minden évben méltó módon kapcsolódik a prágai Szent István-ünnep liturgiájához és közösségi megemlékezéséhez.
A szentmise végén pappá szentelésének 16. évfordulója alkalmából is köszöntötték a hívek Balga Zoltán plébánost, megköszönve szolgálatát a csehországi magyar közösség körében.
A csehországi magyar katolikus közösség számára az idei Szent István-ünnep egyszerre jelentett visszatekintést történelmi gyökereire és megerősítést küldetésében. A diaszpórában élő magyarok számára különösen fontos tanúságtétel, hogy Szent István öröksége nem csupán a múlt emléke, hanem ma is élő valóság: olyan hitbeli és nemzeti örökség, amelyet őrizni, megélni és továbbadni kell a következő nemzedékeknek.
Borítókép: Prágai Magyar Katolikus Plébánia