A drogosok, a bűnözők és a hajléktalanok fellegvára lett a Népliget, aminek a rendbetétele már évek óta húzódik. A főváros már évekkel ezelőtt a terület megújítását tűzte ki célul, amiből semmi nem valósult meg. Karácsony Gergely a közpark állapotáért nem meglepő módon a Fidesz-kormányt okolta, saját felelősségéről nem ejtett szót. A választások után a főpolgármester azonnal a Tiszához fordult a Népliget ügyét illetően, most pedig Tanács Zoltán szakminiszter tudatta, hogy milyen elképzelései vannak a kormánynak a terület felfrissítésével.
A Népligetben 2017 óta üresen álló Planetárium felélesztésébe foghat a kormány, miután Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a közösségi oldalán tudatta: dolgoznak az erről szóló javaslaton. A munkában a Közlekedési és Beruházási Minisztérium (KBM), illetve a Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) közösen dolgozik, a javaslat véglegesítése előtt azonban még több szakmai, műszaki és pénzügyi kérdést tisztázni kell.
A tárcavezető szerint három fejlesztési irányt vizsgálnak: az első szerint a Planetárium az épület rendbetétele, a meglévő vetítő javítása után már 2027-ben ideiglenesen kinyitna. Tanács Zoltán úgy véli, hogy az ideiglenes megnyitás pár hónapig működhetne és néhány száz millió forintból megoldható. A második lehetőség a teljes, a 21. századi követelményeknek megfelelő felújítás, modern vetítéstechnikával, új hang- és vetítési rendszerrel, interaktív tartalmakkal és kiállításokkal. A beruházás két-három évig tarthatna, előzetesen becsült költsége pedig 15-20 milliárd forint.
A miniszter a harmadik, nagyobb léptékűnek nevezett elképzeléssel kapcsolatban azt írta, a Planetárium körül Tudományos és Technológiai Élményközpont jöhetne létre űrkutatási, robotikai, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos, valamint természettudományos kiállításokkal, szabadtéri tudományos parkkal és a Népliget környezetének megújításával.
Tanács Zoltán kiemelte, hogy a 23 méteres kupola nemzetközi összehasonlításban ma is jelentős érték, a lemaradás elsősorban a vetítéstechnikában, az interaktív tartalmakban és a működési modellben van. Jelezte, hogy kormányzati döntés egyelőre egyik irányról sem született.
Lepusztult közparkból újra Budapest büszkesége lehet a Népliget?
A Népligetet valaha Budapest legnagyobb parkjaként emlegették. Azonban manapság a terület rendkívül lepusztult képet mutat, az elhagyatott sportpályákon rozsdás korlátok meredeznek, a padokat pedig nem a pihenni vágyó járókelők, hanem hajléktalanok használják. De a közbiztonsági helyzet is kétségbeejtő a Népligetben.
A park jelenlegi állapota jól mutatja, hogyan hanyagolja el Budapest baloldali városvezetése a zöldterületek karbantartását.
Budapest már 2022-ben elkészíttette a Népliget kerttörténeti tudományos dokumentációját, valamint tájépítészeti ötletpályázatot írt ki a terület átfogó közparki megújítására, amely 2023 áprilisában sikeresen lezárult. Azonban az évek óta tartó előkészítésnek továbbra sincs gyakorlati eredménye.
A Népligettel jelenlegi kaotikus állapotával szemben éles kontrasztot jelent a Városliget, ahol az évek során jelentős fejlesztések zajlottak. Az új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint a Millennium Háza csak néhány eleme a több mint 250 milliárd forintos költségvetésű Liget Budapest projektnek, amely az ikonikus új épületek mellett megújult zöldfelületekkel és közösségi terekkel rajzolja újra Budapest egyik legismertebb közparkját.
A Liget Budapest projekt az utóbbi 15 év legnagyobb szabású, mintegy 250 milliárd forint költségvetésű állami fejlesztése.
A korábbi Hungexpo-irodaházak helyén felépült Magyar Zene Háza a projekt egyik legikonikusabb eleme: a világhírű japán építész, Fudzsimotó Szú által tervezett épület különleges megjelenését a hullámzó, áttört tetőszerkezet és a hatalmas üvegfelületek adják. A lebegő hatású tetőn több száz kör alakú nyílás engedi át a természetes fényt, miközben az épület szinte egybeolvad a park fáival.
Karácsony még mindig ehibázottnak tartja a Liget-projektet, de azért szeretné megszerzeni
Érdemes feleleveníteni, hogy Karácsony Gergely régóta ágál a Liget-projekt ellen. A balliberális városvezető korábban még polgári engedetlenségre is buzdított, amikor úgy fogalmazott: „Rendkívül békés embernek tartom magam, de ha a jogszerűtlen engedély birtokában megindul az építkezés, akkor, ha kell, a saját testemmel fogom megvédeni a Városligetet, és erre buzdítok majd minden budapestit.” A felépült Magyar Zene Házára célozva a főpolgármester úgy fogalmazott:
A XXI. században egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni a szenteltvíztartóba egy templomban, ami talán belefér, csak tönkreteszi azt, amiért ott vagyunk.
De még a választások után is a Liget-projektet ekézte a főpolgármester, aki továbbra is teljesen elhibázottnak tartja a Városliget fejlesztésének koncepcióját.
Kiemelte,
Liget-ügyben azt gondolom, az egyetlen helyes dolog, hogy nyilván, ami megépült, az megépült, de kérjük vissza a Ligetet, azzal a pénzzel együtt, amit ez jelent ma a központi költségvetésnek. A legnagyobb bűnt nem sikerült elkövetniük, azt, hogy a várban létező és csodálatos helyen lévő Nemzeti Galériának új helyet adnak a parkban. Ennél nagyobb böszmeséget egy várossal, hogy a 200 éves parkját építési területként kezelik, én el sem tudok képzelni.
A főpolgármester ezt követően azt állította, ezeket az általa bűnöknek nevezett tetteket azzal lehet orvosolni, ha a főváros visszakapja a Városligetet, és a lebontott épületeknek a helyén zöldfelületeket és parkokat alakítanak ki.
A Népligetet beépíteni „nem kell félnetek jó lesz”
Ezért aligha véletlen, hogy a Városligettel szemben a Planetárium kiterjesztett, akár több tízmilliárd forintot megmozgató, az egész Népligetet újjá formáló beruházással szemben nincs ellenérzése Karácsony Gergelynek. Sőt, amikor először felröppent a Planetárium felújításának az ötlete az új kabinettől, a főpolgármester rögtön üdvözölte az elképzelést. Úgy vélekedett, hogy a Planetárium és a Népliget megújítása elképzelhetetlen egymás nélkül, továbbá megjegyezte, hogy a kormányváltás történelmi lehetőséget teremt a Népliget számára is.
Karácsony természetesen nem feledkezett meg arról, hogy a Népliget leromlott állapotáért az előző kormányt tegye hibássá.
A saját felelősségéről pedig természetesen hallgatott a városvezető, illetve arról is hogy az álatal vezetett önkormányzat folyamatosan a csőd szélén van, és ennek rendezésére száz nap után sem kapott konkrét ígéretet az új kormánytól.