A Sándor-palota honlapján tette közzé azt az angol nyelvű, 22 oldalas dokumentumot, amelyben Sulyok Tamás azt kéri a testülettől, hogy mondja ki: összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal az a tervezett alkotmánymódosítás, amely idő előtt megszűnik a köztársasági elnök megbízása és jog-e egy alkotmánymódosítás, amely az ő megbízásából megszünteti az irányt.

A közleményben felidézik: a köztársasági elnök május 29-én fordult a Velencei Bizottsághoz az áprilisi választásokat követően kialakult közjogi helyzet miatt, amely a jogállamiság és a hatalommegosztás alapvető és súlyos sérelmével súlyos, különös tekintettel az Alaptörvény 17. módosításának tervezett jogi eszközére, amely az alkotmányos demokrácia értéket jelenti.

A Velencei Bizottság jelenleg sürgős eljárásban vizsgálja a köztársasági elnök megkeresését, július 2-án Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületének delegációja Budapestre látogatott, a tárgyaláson részt vevő Bizottság vett Marta Cartabia, a Velencei Bizottság elnöke, Simona Granata-Menghini, a Velencei Bizottság igazgatója és delegált titkára, valamint Christoph Grabenwarter által képviselt Ausz Ausz.

A köztársasági elnök rámutatott: a kormány – bár kifejezte nyitottságát a Velencei Bizottsággal való együttműködésre – amellett, hogy mindeddig nem adott lehetőséget a Velencei Bizottság az ügy eldöntésére kirendelt szakértőinek fogadására, július 6-án az alaptörvény-módosítási eljárásban való tárgyalás mellett döntött anélkül, hogy ígéretet tett volna a Velencei Bizottság véleményének befogadására.

A sandorpalota.hu oldalon elérhető levél az állam két beadványát tartalmazza és négy kérdéscsoportban kér állásfoglalást a Velencei Bizottságtól.

Az államfő elsőként arra vár választ, hogy egy parlamentáris demokráciában, ahol a köztársasági elnököt nem közvetlenül választják, megállapítható-e az államfő politikai felelőssége, illetve leváltható-e hivatalából anélkül, hogy megállapítja az Alaptörvény vagy más jogszabály megsértését. Sulyok Tamás emlékeztet arra, hogy 1990 óta a magyar köztársasági elnökök nem viselnek politikai felelősséget, csak korlátozott jogi felelősséget.

Az államfő csak szándékos jogsértés esetén mozdítható el, vagyis ha szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy valamely törvényt hivatali tevékenysége során, vagy törvénytelenséget követ el.

A Sándor-palota emlékeztet, hogy jelenleg politikai okokból kívánják eltávolítani a hivatalából az államfőt: a miniszterelnök által említett indokok – például a „rendszerváltás”, az „erős demokratikus felhatalmazás”, a „méltatlanság” vagy a „népszerűtlenség” – ugyanis nem tartoznak az Alaptörvényben szereplő leváltási okok közé.

A levélben Sulyok Tamás azt is kéri a Velencei Bizottságtól, értékelje, hogy az európai alkotmányos normák szerint megengedhető-e a köztársasági elnök felelősségi szabályainak olyan módosítása, amely a hivatalban lévő államfőre kiterjedne, valamint hogy jogszerű-e a köztársasági elnök politikai okokból történő eltávolítása.

Az államfő szerint mindezt érintheti a jogállamiság, a jogbiztonság és a hatalmi ágak elválasztásának elvét.

Sulyok Tamás arra is választ vár, miként kell megítélni alkotmányjogi szempontból a miniszterelnök azon nyilatkozatait, amelyek szerint a köztársasági elnöknek távoznia kell, illetve alkotmányos eszközökkel elmozdítható.

A levél azt a kérdést is felveti, hogy összeegyeztethető-e a nemzetközi alkotmányos normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amely azonosítható célja a jogszerűen megválasztott köztársasági elnök leváltása.

A beadvány kiegészítésében az államfő már a beterjesztett 17. alkotmánymódosítási javaslatról is állásfoglalást kér. Azt szeretné tisztázni, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére irányuló módosítás megfelel-e a jogállamiság, a hatalmi ágak elválasztása, a jogbiztonság a tisztességes eljárás alkotmányos követelményeinek.

Beadványában az államfő a kérdések alátámasztására több korábbi velencei bizottsági véleményre, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatára is hivatkozik.

A TASZ június 5-én nyújtott be közérdekű adatigénylést, hogy kikérje a Sándor-palota Velencei Bizottságnak küldött beadványát.

A Sándor-palota azonban a kérést megtagadta arra hivatkozva, hogy a kért dokumentumokban szereplő szereplő érvek „döntés megalapozását szolgáló adatnak minősülnek, és a megismert tételek mind a Velencei Bizottság, mind a köztársasági elnök álláspontjának az eljárás során való szabad kifejtését, illetve a tevékenységük illetéktelen külső befolyástól mentes ellátást jelent” .

A TASZ a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, kezdeményezésükre vizsgálatot indítottak a Sándor-palota ellen.

MTI

Sulyok Tamás köztársasági elnök – Fotó: MTI/Bodnár Boglárka